Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

szagban az izraeliták, a társországokban a gör. katholikusok. Legkisebb szaporaságot mutatnak az anyaországban a gör. kel. és Horvát-Szlavonországokban a reformátusok. Annyival feltűnőbb jelenség ez, mivel a társországi reformátusok szaporodása 1906-ban majdnem 50%-kal volt nagyobb az anyaországi reformátusokénál. Az átlagon fölül állanak még Magyarországon a különböző szertartású katholikusok, a társországokban pedig a kis számú evang. kivül a róm. kath. Természetes szaporodás az ev. egyháznál 11,459 (%-ban: 8'8), a társországokban 602 (%- ban: 16*8), összesen : 12,061 (%-ban : 8"9). Reform. 21,960 (%-ban : 8"5), a társországokban 97 (%-ban: 6*2), Összesen: 22,057 (%-ban: 8'5), országos átlag 10'4, (13-5) [10"8]. Kiszámított összes népesség az 1907. év végén összesen Magyarországon : 18.048,106, a társországokban : 2.626,629, a birodalomban összesen : 20.674,735. Ebből evang. Magyarországon : 1.310,047 (%-ban: 7'26), a társországokban: 35,822 (%-ban: 1"36), együtt, 1.345,869 (%-ban: 6'51), 1906-ban volt 6-53%. Református: 2.566,751 (%-ban: 14*22), a társországokban: 15,535 (%-ban : 0'59), együtt : 2.582,286 (12-49), 1906-ban volt: 12-51%. Az 1900. évi népszámlálási adatokkal szemben (lásd e közlemény elején) ezekből is láthatjuk a két protestáns felekezet hét évi százalék csökkenését. Református 0*51, evang. 0'43%"al esett. Róm. kath. 51'5-ről, 52'05°l(

-ra emelkedett. Mennyi volt az 1907. évi elhaltak közül egyházilag eltemetve, azt — sajnálattal — daczára annak, hogy az egyes gyülekezetek ezen adatokkal is évenként hivatalosan beszolgáltatják, ezúttal sem tudjuk megmondani. Úgy látszik, nem érdekli az, sem a központi statisztikai hivatalt, sem a felekezeteket. Nem lévén adatok, mi sem adhatunk róla számot. De kérdem: mi czélból kivánja be a központi statisztikai hivatal a lelkészi hivataloktól évente ezen adatokat, ha közre nem adja ? Felhívjuk erre — ismételve — az illetékes egyházi hatóságok figyelmét, tegyék azt lehetővé. Minket, egyházakat, mégis közelről érdekel az, hogy e téren iniképen nyilvánul a vallásos hitélet. V. Kivándorlás. Visszavándorlás. A Magyarbirodalom kivándorlási mozgalma 1907-ben még nagyobb mérveket öltött, mint az 1906. évben. A kivándorlottak összes száma ugyanis 192,982, tehát 23,780-nal több, mint 1906-ban. Fenti számból az anyaországra esik 167,489, a társországokra pedig 25,493. Azt az óriási sebet, a mit az 1907. évi kivándorlási mozgalom hazánk népesedésén ütött, növeli és még fájdalmasabbá teszi az a körülmény, hogy a természetes szaporodás viszont 6910-zel kevesebb volt, mint az előző évben. A kivándorlás tehát a természetes szaporodásnak 87%-ára rúgott, A tengeri kikötők által gyűjtött adatok szerint a Magyarbirodalomból 209,174 egyén vándorolt ki tengerentúlra. A két adat közti, mintegy 36,000-re menő különbségnek oka abban rejlik, hogy az útlevél nélkül kivándoroltak nagy részéről hazai közegeinknek nincsenek adataik, következéskép helyi hatóságaink róluk a vonatkozó statisztikai lapot nem terjeszthetik be. Számszerint a Tisza-Maros szöge áll az első helyen, a Tisza .jobb partja utána következik. A kivándorlástól legérzékenyebben sújtott terület azonban ez évben is a Tisza jobb partja, mert a kivándorlási arány ebben az országrészben a legnagyobb. Minthogy azonban itt a természetes szaporodás és a visszavándorlási mozgalom kedvezőbb, mint a Tisza-Maros szögén, tényleg a legnagyobb veszteséget a Tisza-Maros szöge mutatja föl. Legnagyobb volt a kivándorlási arány Nagyküküllő vármegyében, a hol 30'3 kivándorló esett 1000 lélekre. A 20-nál magasabb kivándorlási aránnyal bíró megyék a következők: Torontál (29'8), Sáros (24"1), Zemplén (24-1), Üng (23-6), Abauj-Torna (2P0); a legkisebbel bírók: Csongrád, Szolnok és Pest vármegyék, valamint törvényhatósági városaink egy része. A Tisza jobb partjának majdnem összes törvényhatóságaiban, — Kassát sem véve ki — valamint Árva-, Turócz-, Veszprém-, Alsó-Fehér-, Kis-Küküllő- és Udvarhely-vármegy ékben a természetes szaporodásnak háromszorosát, Temes-, Torontál-és N.-Küküllő-vármegyékben pedig négyszeresét éri el a kivándorlási arányban. De a legijesztőbb ellentétek amúgy is gyönge szaporodásit városaink egynémelyikénél mutatkoznak. így Aradon tízszer annyi volt a kivándorlás, mint a természetes szaporodás, Pécsett 17 főnyi fogyással 738 kivándorló, Temesvárt pedig 18 főnyi szaporodással 1095 kivándorló áll szemben. A kivándorlás végczélját tekintve, mint minden évben, most is Amerika áll az első helyen. Az anyaországból kivándorolt 167,481 egyén közül ugyanis 89'1%I 149,372 egyén vándorolt Amerikába. Ezenkívül csak a romániai (4'6%), és a németországi (4'0%) kivándorlás volt számbavehető. Az anyaországot tekintve, a nemek aránya ez évben valamivel kedvezőbben alakult, mint a mult évben, a kivándoroltak között ugyanis volt férfi 71'5, nő 28'5%A nők aránya Zemplén és Szepes vármegyékben a 40%-ot is meghaladja, a mi arra enged következtetni, hogy ezen vármegyék lakói családostul vándorolnak ki, tehát eltávozásuk a nemzetre legtöbb esetben végleges veszteséget jelent. Az anyaországi kivándorlók abszolút számát tekintve ismét a magyarság áll az első helyen. A magyarok, németek és oláhok az előző éveknél nagyobb mértékben vándoroltak Németországba; a Romániába való kivándorlás ellenben csökkent. A kivándorlók vallás szerint az anyaországban következőkép oszlottak meg: Rőm. Gör. R f

Ág. Gör. n

.. . F£rvéh kath. kath. Ke

t

' h. ev. kel. Unit. lzr. ügyeb Abszolút szám . . . 83 406 21 113 14-670 16 950 24 755 7 08 5 720 172 %-ban 49-8 12*6 8-8 101 14*8 04 3*4 01 Népszámlálási arány. 48'7 lü'9 14'4 7'5 131 0*4 4'9 01 A kivándoroltak vallási aránya — mint a fenti táblázatból láthatjuk — meglehetősen eltér, a népszám-