Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-31 / 5. szám

; A Ne temerte ügyéhez. A mult héten az a hü* kelt szárnyra, hogy a Ne temere dekrétum dolgában kedvező fordulat történt. Legelső sorban a Magyar Hírlap jelentette, hogy a dekretum ügye nagyjában rendben van, a mennyiben a kormány határozott és tapintatos közbelépése folytán a dolog közmegelégedésre fog elintéztetni. A M. H. ezt a jelentését megczáfolta a Magyar Szónak illetékes helyen szerzett értesülése, a mely szerint sem a kultuszminisztériumban, sem a herczegprimási hivatalban n^m tudnak a felől, hogy a pápa választ adott volna a megtett előterjesztésekre. Ez ellentétes híresztelések közül azonban — mint értesülünk — az első nyert újabban megisinételtetést. A debreczeni képviselőválasztásra leutazott függetlenségi képviselők közül ugyanis értesülésünk szerint — gróf Bethlen István, gróf Apponyi üzeneteképen azt jelentette ki a Csanakpáfti választók előtt, hogy a Ne temere ügye mindenki megelégedésére oldatik meg. Hogy mi igaz e híresztelésekből, mi nem? nem tudjuk. Őszintén mondjuk, hogy a kedvező megoldást üdvözölnénk szívesen; mert bár ultramontán ellenfeleink úton útfélen hirdetik is, hogy harczot keverünk: a valóság az, hogy szívesebben élnénk békességben, mint háborúban. S ha harczi zaj veri fel a csendet, bizony nem azért történik, mert mi akarjuk a harczot, hanem csupán azért, mert mi is élni akarunk s nem akarjuk nyakunkba rántatni a klerikális fanatikusok által kötögetett hurkot. ,Az osztrák Los von Rom mérlege. Tíz esztendeje immár annak, hogy Schönerer osztrák képviselő kiadta a Los von Kom jelszavát. Ez idő óta az osztrák róm. kath. egyházból hatvanezer ember tért ki és csatlakozott vagy a protestáns egyházakhoz, vagy az ó-katholiczizmushoz. A klerikális lapok a kitértek számával szemben, a veszteséget elleplezni igyekvő dicsekvéssel hangoztatják, hogy az osztrák németségnek 95 százaléka még mindig római katholikus, tehát a Los von Rom mozgalom nem érte el czélját, a németségnek Rómától elszakítását. De nyert volna csak Róma valahol tíz esztendő alatt a protestantizmustól 60 ezer embert, majd másként beszélnének a klerikális lapok is! Annyi kétségtelen, hogy az osztrák protestantizmus a hozzácsatlakozottakkal igen jelentékenyen erősödött, s ezen nekünk van okunk örülni! Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli evang. egyházkerület márczius 17-én fogja megtartani rendkívüli közgyűlését, hogy áldozzon bold. Ihász Lajos emlékezetének és hogy az ő elhunytával megüresedett kerületi felügyelői állás betöltése iránt megtegye a szükséges hivatalos intézkedéseket. A kongruás lelkészek figyelmébe. Egy konkrét esetből kifolyólag a közigazgatási bíróság elvi döntvény alakjában kimondta, hogy a lelkészi kongrua-kiegészítés és a papi tizedkárpótlás nem esik illeték egyenértéki adó alá. A protestáns közös bizottság f. hó 27-én ülést tartott. Értesüléseink szerint két fő tárgya volt a tanácskozásnak. Az egyik a sérelmek orvosoltatásának, a másik a 48: XX. végrehajtására vonatkozó törvényhozási intézkedésnek a kérdése. Dr. Sztehlo Kornél, a bizottság előadója, memorandumba foglalva terjesztette elő az újabban felmerült sérelmeket s ezek között különösen a Ne temere decretum-ügyét. Hosszabb eszmecsere után, a melynek során Szentiványi Árpád a vegyesházasságok kérdésének kedvező megoldását helyezte biztos kilátásba, a bizottság nem fogadta ugyan el a Sztehlo által előterjesztett memorandumot, de az újabban kedvezőleg hangzó hírek daczára is sajnálatosnak jelentette ki a kérdés megoldásának hosszú elhúzódását. A miért is elhatározta, hogy feliratilag fogja felhívni a kormányt a megoldás gyors keresztülvitelére. A 48: XX. végrehajtása tárgyában alkotandó törvényt illetőleg sajnálattal konstatálta a bizottság, hogy bár a kultuszminiszter több ízben jelezte a törvényjavaslat benyújtását: mindezidejg még nem lépett ennek kérdésében érintkezésbe az érdekelt egyházi hatóságokkal s nem adott azoknak módot és alkalmat véleményük kinyilvánítására. Elhatározták tehát, hogy e tárgyban is felterjesztéssel élnek ós felhívják a kultuszminisztert, hogy a benyújtandó javastat tervezetét közölje a bizottsággal. — Ez értesüléseinkhez csak két megjegyzést fűzünk. Az egyik az, hogy minden biztató híresztelés daczára sem bízunk a Ne temere ügyének megnyugtató megoldásában. A másik az, hogy ha a miniszter közölné is a bizottsággal a 48 : XX. végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat tervezetét: miként mondanak a felől alapos véleményt, mielőtt a szükségletek újabb, részletes és pontos felszámítása meg nem történt? ! Statisztikai adatok a budapesti reform, egyház 1908. évi életéből. Megkereszteltetett 1177 finemű és 1025 nőnemű, összesen 2197. Egyházi szertartással eltemettetett 660 férfi és 528 nő, összesen 1188. Konfirmáltatott 243 fiú, 288 leány, összesen 531. Egyházilag megköttetett 702 házasság, a melyből tiszta ref. házasság volt 177, vegyes 535' A vegyesházasságok közül 278 kötött egyezséget a ref. egyház javára. Áttért a ref. egyházba, róm. kath. 69, evang. 4, gör. kath. 3, gör. kel. 3, unit. 2, zsidó 73, összesen 155. Kitért a ref. egyházból összesen 81. A természetes szaporodás útján tehát 1009, áttérések útján 74, összesen 1083 lélekkel szaporodott a gyülekezet. ISKOLA. Az államosítás felé. A Debreczeni Protestáns Lap egy elszomorító tényről ad hírt, a mely újra csak azt dokumentálja, hogy egyházi adócsökkentésünk ügye elejétől kezdve el van hibázva. Az adócsökkentésnél ugyanis, úgy a hogy, tekintettel volt a felszámítás a kis gyülekezetekre, a nagyokat azonban teljesen figyelmen kívül hagyta. Következménye ennek az, hogy a nagy gyülekezetek, pl. Budapest, a melynek rohamos fejlődése és az ezáltal támasztott újabb szükségletei nagyon is méltók volnának a figyelembe vételre, valamint az alföldi, egy sereg iskolát fentartó gyülekezetek semmi, vagy számba alig vehető segítségben részesíthetők. Legközelebb, a mint fentebb jelzett forrásunk közli, a hajdúszoboszlói nagy egyház tartott gyűlést, a melyen sajnálattal értesült arról, hogy miután adócsökkentés iránti segélykérvénye elutasíttatott, ennek következtében az egyházi adónak 2%-kal emelése szükséges, a végre, hogy a felekezeti iskolák fentarthatók legyenek. A gyűlés kimondta ugyan, hogy a 2%-°s

emelést 1909-re megszavazza; utasította azonban a presbitériumot, hogy ha szükségleteire az egyetemes egyháztól segélyt nem tud kieszközölni, akkor indítsa meg a tárgyalásokat az iskolák államosítása iránt. — Nem keressük — mert hiszen a hajdúszoboszlói egyház anyagi viszonyait és egyházi adóperczentjét nem ismerjük — hogy mennyiben indokolt az egyházi közgyűlés határozata. Mi csak azt látjuk belőle, hogy egy nagy, híres egyháznak ősi felekezeti iskolái forognak veszedelemben. Nincs semmi kifogásunk a népoktatás államosítása ellen, sőt meg vagyunk győződve, hogy ennek behozatala nélkül a magyar nemzeti érde-