Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

Vallásos-estély. A budapesti ref. egyház elöljáró­sága vallásos-estélyt rendez decz. 5-dikén, este 6 órakor, a Kálvin-téri templomban. Az estélyen dr. Szabó Aladár Jelkész „Jézus eljövetele jó könyvekben" cz. alatt tart felolvasást, Takaró Géza kőbányai hely. lelkész pedig a Szent Földön tett utazásáról fog szólani. A segédlelkészek íizetéskiegészítése. Többen tuda­kozódtak nálunk ennek módja és elvei iránt. Dókus Ernő, a konventi kongrua-bizottság előadója, a Sáros­pataki Ref. Lapok legközelebbi számában felvilágosító czikket írván a kérdésre vonatkozólag, annak tartalmát a következőkben foglaljuk össze. A kultuszminiszter a segédlelkészi fizetéseknek (a teljes ellátás 500 koronába számíttatván) 1000 koronáig leendő kiegészítésére éven­ként 115,000 koronát bocsát a konventi kongrua-bizott­ság rendelkezésére. Ebből az átalányból legelső sorban azon segéglelkészi állások részesülnek jövedelmi kiegészí­tésben, visszamenőleg 1908 jan l-ig, a melyek 1908 előtt szervezve voltak, betöltettek és az 1909. XIII. t.-cz. életbelépése után egy év alatt a kultuszminisztériumnak bejelentettek. Ha az átalányból fölösleg marad, abból a kongruás egyházak szolgálatképtelen vagy nyugalmazott lelkészei, a lelkészi özvegyek és árvák nyerhetnek a mellettök alkalmazott segédlelkészek eltartására 500 — 500 korona segélyt. Hasonló elbánásban részesülnek a nem kongruás lelkészek is, ha fizetésük az 500 kor. káplán­tartási díj leszámítása után 1600 koronánál kevesebbre száll alá. Ezeken kívül az alkalmazott segédlelkészek fize­tése is kiegészíthető 1000 koronáig, és pedig a kon­gruás egyházakban szolgálóké visszamenőleg 1908 jan. l-ig, a nem kongruás egyházakban szolgálóké pedig 1909 júl. 1-től számítva. A püspökök és esperesek segít­ségére segédlelkészi állások szervezhetők és ezeknek fentartására, tekintet nélkül a segédlelkész megállapított fizetésére, 500—500 kor. segély utalványoztatik. A lelké­szek szolgálatképtelenségének és káplántartási igényének megállapítása az egyházmegyék és kerületek jogkörébe tartozik, a káplántartási segélyek megszavazása azonban kizárólag a konventi kongrua-bizottságnak tartatott fenn. Olyan állandó segédlelkészi állások, a melyek állam­segélyt igényelnek, csak a kultuszminiszter hozzájárulá­sával szervezhetők. Helyettes lelkészek a káplántartási alapból nem segélyezhetők. A püspökök és esperesek mellett szervezett segédlelkészi állások csak addig része­sülhetnek államsegélyben, a míg az illető lelkész a püs­pöki vagy esperesi hivatalt viseli és a míg az állások tényleg be vannak töltve. A segédlelkészek 1000 koro­nánál magasabb javadalmat nem igényelhetnek; tehát ha a lelkész részről nekik, az ellátáson kívül, 500 kor. biztosíttatott és a segédlelkész a káplántartási alapból valamely segélyt kap, a lelkész csak az ezt 500 koro­nára kiegészítő javadalom kiszolgáltatására van kötelezve. A káplántartási díj a káplántartásra jogosítottat vagy kötelezettet illeti s általa nyugtázandó; — a kápláni lizetéskiegészítés azonban a segédlelkészó és neki kell róla a nyugtát kiállítani. A vegyesházasságok ügye Horvát-Szlavonország­ban. A római pápa legközelebb kimondotta, hogy a vegyes­házasságok körüli eljárásban, mint Magyarországon, úgy Horvát Szlavonországban is, nem a „Ne temere", hanem a „Provida" rendelkezései érvényesek. A pápának a zágrábi érsekhez küldött ezen intézkedése persze épúgy kikerülte a királyi piacetet, mint annak idején az eszter­gomi érsekhez küldött rendelkezés. Tehát a magyar király felségjoga ismét teljesen figyelmen kívül hagya­tott, nagyobb dicsőségére a magyar állam tekintélyének és gróf Apponyi ismeretes kultuszpolitikájának. A tiszántúli ref. egyházkerület f. hó 23-dikán kezdte meg közgyűlési tárgyalásait Debreczenben. Rész­letesebb tudósítást csak a jövő heti számban adhatván, itt röviden csak azt említjük fel, hogy az első napon a főgondnoki megnyitó beszéd, a püspöki jelentés, a jövő évi költségvetés megállapítása, a konventi képviselők megválasztása, a közalapi és rendkívüli államsegélyekre vonatkozó előterjesztések, és a tőkesegély-kölesönökért való kerületi jótállás elvállalása képezték a fontosabb mozzanatokat. ISKOLA. Tanárválasztások. Az erdélyi ref. egyházkerület legközelebb tartott közgyűlése a nagyenyedi kollégiumhoz Dóczi Ferenczet (math.-phis.), dr. Végh Jánost (magy.­ném.) és Veress Istvánt, — a kolozsvárihoz Makkay Ernőt (tört.-földr.) és Kürthy Sándort (ének-zene), — a maros­vásárhelyihez Báthory Józsefet (matli.-phis), — a székely­udvarhelyihez dr. Kósa, Jánost (tört. földr.), — a Sepsi­szentgyörgy ihez Szász Bélát (vallástan) és Beör Kálmánt (ének-zene) választotta rendes tanárokká. Tankó Béla, a szászvárosi ref. kollégium vallás­tanára, a kolozsvári egyetemen a bölcsészetből és peda­gógiából doctoratust szerzett. — Gratulálunk ! A montaubani theol. fakultás köszönete. A mon­taubani theol. fakultás tanácsa a következő átiratot in­tézte a budapesti ref. theol. akadémia igazgatójához: „Kivonat a tanács 1909. év november havában tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből. Doumergue kari dékán fel. olvassa magyarországi utazásáról szóló jelentését; a tanács e jelentést meghallgatván, elhatározza, hogy a budapesti theologia akadémia dékánjához a következő levelet intézi: Dékán Úr! Kari dékánunk szavaiból ér­tesülést nyertünk arról a nagyszerű és szívélyes fogad­tatásról, a melyben önök őt magyarországi látogatása alkalmával részesítették. Úgy fogadták őt, mint fakul­tásunknak képviselőjét. Mi ezért a legőszintébben és hálás szívvel mondunk önöknek köszönetet, de egyszers­mind azon reményünknek is kifejezést adunk, hogy e látogatás elszigetelten maradni nem fog. Reméljük neve­zetesen, hogy a magyar theologiák néhány képviselőjét valamikor körünkben üdvözölhetjük. Nagyon örülnénk annak is, ha hallgatóik közül valaki néhány hónapra hozzánk eljöhetne. — Kérjük az Istent, hogy ezen előt­tünk álló ünnepélyes órákban áldja meg Magyarország theologiai iskoláit s a magyar református egyházat, kérjük önöket, bízzanak keresztyén és testvéries szere­tetünkben". A másolat hiteléül: Doumergue E. dékán. Tankerületi főigazgatók értekezlete. A tankerü­leti főigazgatók Molnár Viktor államtitkár elnöklésével f. hó 17-én és 18-án értekezletet tartottak a kultusz­minisztériumban. A tanácskozások során megbeszélték a tárgyul kitűzött összes kérdéseket. A tanácskozások in­formatív jellegüknél fogva határozathozatalra nem voltak hivatva, hanem csak tájékoztatták a tanügyi kormány­zatot az egyes kerületekben fennálló állapotokra vonat­kozólag és javaslatot ter jesztettek elő a javítás eszközei és módjaira nézve. A tárgyalások folyamán különösen kidomborították azt az óhajtást, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a középiskolai ifjúság nevelésére, és így meg­állapodások jöttek létre az iskolán belüli és kívüli neve­lési módozatokat illetőleg. Az értekezlet kívánatosnak jelentette ki a főigazgatói értekezleteknek lehetőleg min­den évben összehívását, mert az eszmecserének közvetlen hatása a tan- és nevelésügy egész fejlődésére jótékony hatásúnak bizonyul.

Next

/
Thumbnails
Contents