Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

adózási szabályrendeletet olyképen egészítse ki, hogy az a legméltányosabban legyen alkalmazható az egyházakra nézve. Hándel Vilmos a Luther-társaság jelentését adta elő, melyet tudomásul vettek. A bemutatott társasági alapszabályokat módosítás czéljából visszaadták. A tár­saságnak 48,961 korona vagyona és 1802 tagja van. A nagy gerezd i egyezségbe ütköző ügyek megbírálására kikül­dendő választott bíróságba az evang. egyetemes egyház részéről Szentiványí Árpád. dr. Kéler Zoltán ós dr. SzteMó Kornél választattak meg. Végül Gyürky Pál az egyetemes nyugdíjintézet jelentését terjesztette elő. A nyugdíjintézet 1908. évben 66,573 korona nyugdíjat fizetett ki. A jelentéssel kap­csolatban az egyetemes gyűlés fölkéri a református konventet, hogy az özvegyi nyugdíjra vonatkozó s a testvéri viszonyból folyó recziproczitást, hasonlóan az evang. egyetemes egyház intézkedéséhez, állítsa vissza. Veress József javaslatára, a theol. tanároknak az országos tanári nyugdíjintézetbe való fölvétele érdekében föliratot intéznek a kormányhoz. November 19-én este a theologiai tanárvizsgáló­bizottság ült össze, a mely előtt ifj. Draskóczy Lajos eperjesi theol. rendkívüli tanár, a theol. tanári vizsgát egyhangú eredménnyel letette. KÜLFÖLD. Kálvin-jubileum a külföldön. A franczia protestánsok történelmi társulatának „Bulletin" czímű folyóirata 1909 július—augusztusi füze­tében „Chronique littéraire" czímen külön fejezetet szentel a külföldön lefolyt Kálvin-jubileumi ünnepségeknek. A Kálvin-jubileum nemzetközi méreteket öltött. A világ protestánsai sok helyen ünnepeltek : a polgári ható­ságok az egyetemekkel együtt. Londonban május 8-án az angol presbyteri egy­ház a Marvlebone-templomban tartotta ünnepélyes közgyű­lését, melyen Dr. Bawirick Amsterdamból az Institutio főbb tanításairól értekezett. Szerepeltek még Dykes Os­ivald, a cambridgei kollégium volt feje és Home Sylvester, a whilfieldi kongregaczionalisták részéről. Az Egyesült-Államokban a presbyteriánusok világ­szövetsége, melynek körülbelül hat millió tagja van, június 15—25-ig, New-Yorkban tartott kilenczedik zsinati ülésén ünnepelte Kálvin emlékét. Németországban, Braunschweigban Alsó-Szászország református egyházainak szövetsége a világi és egyházi hatóságok jelenlétében június 6-án fényes ünnepséget rendezett. Mirbt, marburgi tanár fölolvasásában azt fej­tegette, hogy Kálvin nemcsak a református egyházé, hanem az egész protestáns világé. Strassburgban június 8-án a lelkészi értekezésen Will lelkész Kálvin szellemének a jelenlegi korra való hatásáról beszélt. („Kalvin's Bedeutung für unsere Zeit.") Erlangenban, a rajnamelletti Frankfurtban, Bres­lauban a református egyházak lelkesen ünnepeltek. A bécsi, berlini, breslaui, haliéi, heidelbergi, strass­burgi és giesseni egyetemek akadémiai üléseken emlé­keztek meg Kálvinról. Lobstein, a strassburgi egyetem tanára történelmi és dogmatikai tanulmányt írt: „A vallá­sos öntudat Kálvin szerint1 ' czímen (Connaissance reli­gieuse d'aprés Calvin.) Párhuzamot von Kálvin keresztyén, erkölcsi és társadalmi elvei és kortársa, Montaigne pogá­nyos és önző felfogása között. Francziaországban, Pár'isban június 27-én az Ora­íoire-templomban gyűltek össze a hívek Kálvin emlék­ünnepére. Noyon-ba, Kálvin szülővárosába egész zarándoklat indult. Picardiának ez a kis városa jelenleg 7336 lelket számlál. A városi könyvtárban mindaz megtalálható, a mi eddig Kálvinról a világirodalomban megjelent. Kálvin szülőházának helyén most a „Francé" nevű szálló áll (1'liőtel de Francé), melynek étkezője azon a helyen van, a hol -— 'a hagyomány szerint — Kálvin született. Nem látható itt se emlékmű, se emlékirat, de ebben az irány­ban már mozgalmat indítottak. Tizenöt évvel ezelőtt né­hány noyoni polgár azt az indítványt terjesztette a városi tanács elé, hogy a Kálvin szülőháza mellett elhúzódó utcát Kálvin-utczának nevezzék el. Az indítványt heves szóvita követte, de végre mégis elfogadták s egyúttal más tizenöt utczának is megváltoztatták a nevét. A „La Semaine lieligieuse de Genéve" 1909. júl. 31-iki számában arról az ünnepeltetésről is említést tesz, melyben Kálvin négyszázados évfordulója Olaszországban részesült. Különösen a Rómában megjelenő „La Luce" czímű újság emelte ki Kálvin áldásos működésének nagy fontosságát. Itália több városában fölolvasások keretében foglalkoztak nagy reformátorunk korszakos jelentőségével. Ugyanez az a lap augusztus 14-iki számában említi, hogy Németországban nemcsak a református és egyesült evangéliumi egyházak tartottak Kálvin-jubileumot, hanem a lutheránus egyetemek és egyházközségek is. Egyházi méltóságok, tanárok és prédikátorok lelkesedéssel vettek részt az ünnepségeken. A protestáns egység ezen szép dokumentálása nem igen tetszett az ultra-lutheránus irányzat férfiainak. „ Die köstliche Perle" czímű újságban Clausen lelkész ezen czím alatt támad Kálvinra czikké­ben : „Kálvinról, a ki a németországi lutheránus egyhá­zak született ellensége volt." A „La Semaine Beligieuse" 1909. novemberi száma a Párisban október 2-án tartott Kálvin-ünnepélyről is beszámol külföldi rovatában. Félice lelkész elnökletével bizottság alakult, hogy Francziaország összes református egyházait bevonja a jubileum fényének emelésére. A bizottságot támogatta nemes munkájában a Protestáns Szövetség és a Protestáns Történelmi Társulat. Az ünne­pélyt november elsején tartották meg a Trocadéro nagy­termében. .PyAmbmx de Larbont tábornok elnökölt. Elő­adták Marót Kelemen ós Béza Tódor néhány zsoltárénekét. A bizottság megfesttette Kálvin arczképét, gondoskodott arról, hogy a nagy reformátor életének kimagaslóbb mozzanatai képes kiadványokban örökíttessenek meg. Dr. Tari Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents