Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-11-21 / 47. szám

magytermében tartott ünnepélyes ülésen a három uni­tárius kiküldöttet : Harrison János londoni kereskedőt, a britt és külföldi unitárius egyesület elnökét, Urmössy M. miniszteri tanácsost Budapestről, ki a magyar uni­tárius egyházat képviselte és ifj. Curtis Guild-et, „Bos­ton-ból, az Egyesült-Államok unitáriusainak képviselőjét". A genfi „La Semaine Religieusea okt. 16-iki számá­ban Glaparéde Sándor „En Hongrie" czím alatt többek közt ezeket írja rólunk : „Kálvin születésének évfordulóját a magyarok is megülték ebben az évben, számos ün­nepség keretében. Az érdeklődés, különösen a jubi­leum óta, egyre fokozódott. A Genfbe érkezett nagy­számú magyar küldöttség szívélyes fogadtatásáról a magyar politikai újságok lelkesedéssel adtak hírt és erősen kiemelték. Nagy örömöt keltett ez a magyar protestáns egyházak körében is. Azok az élénk benyo­mások, melyeket magyar testvéreink magukkal vittek, jótékonyan hatottak és az egész nyár folyama alatt min­denfelé visszhangot keltettek, a vallásos egyesületekben épenúgy, mint a magyar protestáns sajtó hasábjain. Új eszméket támasztottak és sok szép tervet érleltek meg a lelkekben a jövőre nézve. A jubileumon történt egymáshoz való közeledés egyik eredménye Doumergue Emil tanárnak Magyaror­szágba való mostani ellátogatása is." Elmondja azután a czikkíró, hol járt-kelt, Doumer­gue tanár, hogyan fogadták a reformátusok főbb váro­saiban. Megemlíti azt is, hogy Doumergue a montaubani theologiai akadémián „A Kálvinizmus Magyarországon* • czímen előadásokat fog tartani. A „Christianisme au XX"1 ''' siécle" okt. 22-diki számában Doumergue Emil maga számol be magyaror­szági útjáról. Leírja hazánk természeti szépségeit. Dicséri a lovagias magyarok szép erényeit. Elragadtatással szól arról a szívélyes fogadtatásról, melyben Pápán, Debre­czenben, Kolozsvárott, Budapesten ós Sárospatakon ré­szesült. A „La Semaine Religieuse1 1 1909. okt. 30-diki száma még bővebben ír Doumergue tanár útjáról. Czikke végén azt is megemlíti, hogy Doumergue fölhívta a magyar református egyházat, küldjön egy theologust a montau­ban-i theologiai akadémiára, kinek ellátásáról az aka­démia fog gondoskodni. A dunamelléki egyházkerület erre elhatározta, hogy a theologus útiköltségeinek födö­zésére gyűjtést indít. Dr. T. I. RÉGISÉG. Régi históriák a csepelszigeti egyházak életéből. Közli: Pataky Dezső. (Folytatás.) Továbbhaladólag felmutatja Czeglédi a magyar pro­testáns egyház történetét, szenvedéseivel, üldöztetésével, egészen II. József koráig és szomorúan állapítja meg, hogy a hosszú szenvedések és üldöztetések alatt vagy elvétetvén vagy elpusztulván a gyülekezeteknek a múltra vonatkozó feljegyzései és jegyzőkönyvei: ez az oka annak, hogy nehéz megírni a magyar ref. egyház teljes törté­netét. Ezek után pedig igy folytatja : Ezen Makádi Reformata Ekklesia is nagy híjjával vagyon az illyen Protocolhimoknak. Sok megjegyzésre méltó dolgok estek azok alatt a' 200 esztdők alatt, a' mellyekre ezen Ekklesianák, mint Reformata Ekklesiának fenn állását fel lehet vinni, melly idők alatt szakadat­lantól szolgáltatlak ebben velem együtt XX Lelki Taní­tók : még is ennek a' Helységnek eredetéről, az Ekklesia Reformáltatásáról, annak alkalmatosságáról, Reformáto­ráról, az Ekklesiának külömb külömbféle állapotjárói, az Országban esett nevezetesebb történetekről semmi régi írásai nintsenek, sem különösen a' Helységnek, sem magának az Ekklesiának, a' mi több, meg a' Matricula is tsak az 1744-dik esztendőben kezdett Írattatni T. B Veszprémi Ferentz Úr által. Ebben bizony sem Külső sem Belső ellentállásokra nem lehet vetni, hanem egye­dül a" gondatlanságra. Ezt a' nagy fogyatkozást igyekezték némelly L. Pásztorok azzal ki pótolni, hogy némelly magok Idejek­ben ezen Ekklesia körül esett dolgokat fel jegyeztek. Úgy látszik legtöbbet tett ebben a Tiszt. Gyenes András Úr, a' ki 1769-től fogva 1784-ig szolgált ez Ekklesiá­ban, a' midőn Júl. 28-dikán az Aporkai újjonnan Fun­dált Ekklésiába költözött. —- Ez az 1782-dik eszt. Jan. 3 dikain költ Senioralis Currens által indíttatván, öszve hívta az idejebeli legöregebb lakosokat és azoktól tuda­kozódván, némelly jegyzéseket tett ezen Helység neve­kedéséről, rendbe szedte a' maga idejéig itt szolgált T. Lelki Tanítók neveiket, niellyeket együtt megküldött Patajiba Tiszt. Senior Gózon István úrnak. Ezeket a1 Jegyzéseket a' mellette híven szolgált 's mind eddig jó emlékezetű Miskoltzi Dávid Rector és Nótárius által Proto­collumba íratta. Ennek az érdemes Rectornak ditserétére mondom azt, hogy az ő Igazgatása alatt tanult gyerme­kek, most már Férjfijak a" Vállás Igazságainak bővebb értelmekről, az éneklésben való tehetségekről fogva, mind e' mái napig úgy ki tettszenek ebben a' Gyüleke­zetben aT többek közzűl, mint az egészséges juhok a' nyájban a' betegek közzűl. Ezek az ő Tanítványi mind e' napig az ő Koronái, és ékességei, a' kikből nyilván megtetszik, melly drága ajándéka Istennek az okos és szorgalmas Oskola' Tanító. Ezen fogyatkozásnak valamennyire lehető ki póto­lására, — vagy ha már az e késői időkben nem lehet, avagy tsak valami példa adásra 's ezután következhető követésre nézve készült ezen Új Protocollum is, melly­nek írására mi adott alkalmatosságot, szükség rövideden elő adni. Tudni illik: Minekutánua e.' mostani fenn álló, együgyű ugyan, de minden tekintetben jó készületű és a' Gyülekezet béfogadására sok esztendők múlva is elég-

Next

/
Thumbnails
Contents