Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-31 / 5. szám
vonatkozólag részletes adatokat;, ú. ni." Gyönk, Békés, Csurgó, Hajdúnánás, Karczag, Kecskemét, Kisújszállás, Mezőtúr, Nagyónyed, Pápa, Rimaszombat és Sárospatak. (Kunszentmiklós jelzi, hogy 12 tanuló javított, de hogy hány tanuló állott vizsgálatra, azt nem találtam az Értesítőben !) A felsorolt 12 intézetben egy és két tárgyból összesen előállott 559 tanuló közül 1 sikerrel vizsgázott 488 tanuló, azaz 87'3%, ne m javított 71 tanuló, azaz 12-7%. Legtöbb a bukottak százaléka Békésen (3tí'7°/0 ), az átlag felett állanak Kecskemét (24'3%,), Karczag (20), Nagyenyed (17*8), Pápa (14"6) és Mezőtúr (13'8), alatta maradnak Csurgó (12*5), Sárospatak( 10'T), Kisújszállás ; legjobb a javítóvizsgálatok eredménye Rimaszombatban, a hol 81 vizsgálatra jelentkezett tanuló mind javított, továbbá Hajdúnánáson (15 tanuló jelentkezett és javított) és Gyönkön 4 tanuló, szintén 100% javított. Általános a panasz nemcsak iskoláinknál, de az állami iskoláknál .is, hogy a tanulók legtöbb esetben felületes készültséggel állanak elő a javítóvizsgálatokra. Pápa, mint krónikus jelenséget tapasztálja különösen a felsőbb osztályú tanulók készületlenségét, a kik nagyon sokszor pusztán a véletlenre támaszkodva jelennek meg a javító vizsgálatokon. Ez az általában tapasztalható szomorú jelenség mindinkább előtérbe állítja annak a szükségét, hogy a Rendtartásnak a javító vizsgálati engedélyre vonatkozó 41 §-a a főigazgatók, illetőleg az egyházi főhatóságok részéről ne kezeltessék olyan jóakarattal, mint eddigelé; különösen a két tárgyból bukottaknak a javítási engedélyt, az 1894. évi 19,781. sz. rendelet értelmében, tényleg csak rendkívüli esetekben adják meg. A mult évben (május hó 22.) tartott főigazgatói értekezlet is foglalkozott már a javítóvizsgálatok szigorításával; de az ennek nyomában kiadott (39,884. sz.) miniszteri rendelet főleg csak a másodízben bukott tanulók javító vizsgálati engedélyének elnyerését nehezítette meg. Egyébként e téren is a szülők tehetnek legtöbbet, ha a tanulók komoly, lelkiismeretes készülését megkívánják és ellenőrzik s így saját maguk megelőzik „azokat a szomorú meglepetéseket, a mik a javítóvizsgálatok alkalmával oly gyakran előfordulnak". Magánvizsgálat alapján a mult tanévben 186 tanuló osztályoztatott. Sikerrel vizsgázott 140 tanuló, azaz 75'3%, egy, tárgyból bukott 22 tanuló, azaz 11'8%, két tárgyból bukott 19 tanuló, azaz 10'2%, ismétlésre utasíttatott 5 tanuló, azaz 2'7%• Ha összehasonlítjuk a magánvizsgálatok eredményét az összes tanulók előmenetelének eredményével, t. i. a 8847 tanuló közül sikerrel vizsgázott 6980 tanuló, azaz 78'9%, egy tárgyból kapott elégtelent 787 tanuló, azaz 8-9%, két tárgyból kapott elégtelent 610 tanuló, azaz 6'9%, több tárgyból 470 tanuló, azaz 5'3% — látható, hogy a nyilvános tanulók előmeneteli eredménye határozottabban kedvezőbb, mint a magánvizsgálatok eredménye. Jelentékeny különbség van ugyan az ismétlésre utasítottak között a magántanulók előnyére, de több az elégtelen osztályzatot nem kapott haiadó tanulók százaléka, a nyilvános tanulók "előnyére. „A magánvizsgálatoknál is sajnosan tapasztaljuk — panaszolja a pápai igazgatói jelentés, hogy'sokan, kivált a kik már idősebbek s állásban vannak, csak előhaladásuk miatt vizsgáznak, nem készülnek komolyan a vizsgára, hanem vagy a véletlenre bizzák magukat, vagy a vizsgáló bizottság jó szívére, kegyelmére apellálnak. Mindkettő helytelen eljárás. A vizsgáló bizottságnak „végtére is lelkiismereti kötelessége, hogy szigorúan járjon el s ha egy vagy más körülményre talán tekintettel van is, lehetetlen, hogy tisztán az irgalom álláspontjára helyezkedjék. A társadalom ellen vét az az iskola, mely könynyű szerrel osztogatja a bizonyítványokat!" Úgy hiszem, minden iskola életében tapasztalható igazságokat tartalmaznak e szavak! Az államnál osztályozott 54,196 gimn. tanuló közül sikerrel végezte a mult tanévet 41,940 tanuló, azaz 77-4 %, nálunk 8847 tanuló közül „elégtelen" nélkül haladó 6980 tanuló, azaz 78"9%. „ Egyes iskoláink a sikerrel .végezett tanulók százalékszáma szerint ilyen sorrendben következnek: Kunszentmiklós (891%), Gyönk (88), Nagykőrös és Szatmárnémeti (84'2), Debreczen (84), Máramarossziget (839), Sárospatak (83"6), Csurgó (83'3). Székelyudvarhely (82'5), Sepsiszentgyörgy ' (81 7). Zilah (79 8), Hajdúnánás (79 5), Békés (791), Kiskunhalas (789), Karczag (78"3), Pápa (78), Kecskemét (77 9), Hajdúböszörmény és Szászváros '(76*9)," Budapest (76-7)/ Kolozsvár "(7.6-3), Nagyenyed (75-9), Marosvásárhely (75% Kisújszállás (75'6), Hódmezővásárhely (75'3), Mezőtúr (74'8), Miskolcz (72), Rimaszombat (68'7). Az állammal való összehasonlításban körülbelül Kecskemét, a saját iskoláink között Kiskunhalas képezi a sorrendben az elválasztó vonalat az átlagot illetőleg; az ezek előtt álló iskolák az átlagon felül állanak, az utána következők az átlag alatt maradnak. A mult iskolai évben osztályozott 8847 gimnáziumi tanulónk közül minden tárgyból jeles 634, azaz 7'2% (az államnál 617%), minden tárgyból legalább jó 1645 tanuló, azaz 18'6% (az államnál 17'06%)v minden tárgyból legalább elégséges 4701 tanuló, azaz 5313% (az államnál 5414%), egy elégtelent kapott 787 tanuló, azaz 8'89% (az államnál 10-22%), két elégtelent 610 tanuló, azaz 6'89% (az állanmál 5'99%)> több elégtelent 470 tanuló, azaz 5'31% (az állanmál 641%). Iskoláink közül aránylag legtöbb volt a jeles tanulók száma Kunszentmiklóson és Székelyudvarhelyt (8*9%); . legtöbben kaptak egy tárgyból elégtelent Miskolczon (14'2%) és Hódmezővásárhelyt (13"6%); legtöbben kaptak két tárgyból elégtelent Rimaszombatban (14;6%),, Kisújszálláson (13"4%) és Hajdúnánáson (11;1%); legtöbben kaptak kettőnél több tárgyból elégtelent Kolozsváron és Marosvásárhelyt (7'6%). A tanulásban tett előmenetel adatait egyébként részletesen feltűnteti a következő táblázatos kimutatás:
