Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-24 / 43. szám

tudakozta, ha vallyon az Édes Attya fejéhez tétetett fargott kő ott volnaé ínég a Temetőben, mivel itt holtt meg. Ez a kő, magamis bizonyíthatom, mind e mái napigis feje felett van a fent említettnek és némely betűk Látszanak is rajta. És így ennek az Ekklesiának régiségét fel lehet vinni 1600-dik Esztendeig.1

Ezeket midőn kötelességem szerint ekképen imáin, minden idvességes Jóknak szíves kívánása mellett Maradok Makád, 1782. üie 12^ Január Tisztelendő Senior Uramnak alázatos szolgája Dienes András. (Folyt, köv.) IRODALOM. OLVASÓINKHOZ. Az utolsó negyedévvel tisztelettel és bizalommal kérjük olvasóinkat az előfizetési díjak sürgős beküldésére. Kötelezettségeink vannak nekünk is, a melyeknek csak úgy felelhetünk meg, ha az előfizetési díjakat, legalább az utolsó negyedévben, kézhez vesszük, — A díjakat kérjük, nem a szerkesztő, hanem a kiadóhivatal czímére küldeni. A kiadóhivatal. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A hernádkaki rel. gyülekezet Hegedűs László aszalói segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Templomszentelés. A őriszigeti evang. gyülekezet, mely a vasi felső egyházmegyének egyedüli magyar gyülekezete, legközelebb szentelte fel a hívek nagy, de buzgó áldozatkészségével renovált templomát. A felavató istentiszteleten Varga József helybeli lelkész oltár előtti imádsága és bibliaolvasása után Stettner Gyula esperes mutatta fel a kis gyülekezet küzdelmes múltját, áldozatkészségét s szentelte fel a templomot a szentháromság nevében. A felszentelés után a helybeli lelkész tartotta az alkalmi egyházi beszédet. A dunántúli ref. egyházkerület f. hó 18—19. napjain tartotta meg közgyűlését Komáromban. A róla szóló tudósítást már megkaptuk ugyan, de a dunamelléki kerület aktuális ügyeinek kellvén elsőséget adnunk, a gyűlés fontosabb mozzanatairól csak ajővő héten számolhatunk be. Egyházi aranykönyv. Egy magát megnevezni nem akaró rimaszombati polgár 4000 koronát ajánlott fel az ottani ref. templom kifestésére. Ha nem tudjuk is, ki ez a buzgó és áldozatkész egyháztag, — tudja az Isten, a ki lát mindeneket nyilván. Nyugodjék meg rajta az 0 áldása! A heves-nagykunsági ref. egyházmegye f. hó 12-én tartotta meg közgyűlését Mezőtúron. Az egyházmegye gondnoka : dr. Tóth János kultuszminiszteri államtitkár hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Beszédében védelmébe vette az államot, azzal a váddal szemben, hogy nem támogatja eléggé a protestáns egyházakat. Reámutatott azokra a megtett ós czélbavett intézkedésekre, a melyek a jogegyenlőség érvényesülését mozdították elő, valamint azokra az anyagi segélyekre, a melyekben az állam a prot. egyházakat és iskolákat a legújabb időben részesítette. Ezek — mondá — tények, 1 Lapszéli jegyzet: „hirtelen conclusio. Lásd ezen História Crisisét a' Számadó Prot. 13 Levelein". Alább bővebben foglalkozunk vele. a melyeket sem a rosszakarat, sem az ámító szavak le nem tagadhatnak. Beszédét egy méla akkorddal végezte. A kilátásban levő kormányváltozásra czélozva, azt a kijelentést tette, hogy a koalicziós érára a magyar kálvinizmus egykor úgy fog emlékezni, mint a soha vissza nem térő virágzás idejére. Hogy a jövő mit hoz, azt nem lehet tudni; de lelke inkább aggodalommal, mint reménnyel van tele. — Dr Tóth János gondnoki megnyitó beszédéhez nem egy, de sok megjegyzést tudnánk fűzni. A sokat azonban elhagyva, csak egy megjegyzést teszünk reá, S ez az, hogy ha a gondnok úr lelke aggodalommal tekint a jövendőbe a magyar kálvinizmus, mondjuk: protestantizmus jövője elé, — vájjon nem gondolja-e, hogy ennek az aggodalmas jövőnek előkészítésében, a r. kath. kongruának jó részben állami rendezésével, a hírhedt szerzetes paragrafussal, a r. kath. autonómia hierarchikus előkészítésével, az idegen szerzetes- és apáczarendek korlátlan bebocsátásával, a néppárt legyezgetésével. a r. kath. népszövetség szabadjára eresztésével — s mindezekkel szemben az ORLE. alapszabályainak elutasításával, a Vallásegyenlőségi Szövetség alapszabályai láttamozásának késedelmeztetésével, a jelenlegi kultuszkormánynak s benne neki magának is tevékeny, vagy legalább is hallgatólagos része volt ?! Téved ugyanis az államtitkár- gondnok úr, ha azt hiszi, hogy a panaszok azért hangzottak fel a jelenlegi kultusz- és kulturkormány ellen, mintha a prot. egyházaknak és iskoláknak nem nyújtott volna tisztességes anyagi támogatást. Mert készséggel elismertük és elismerjük, hogy nyújtott. A panasz oka az volt, s az ma is, hogy ezzel szemben nemcsak bőséges anyagi támogatást nyújtott a r. kath. egyháznak olyan tereken, a hol azt az egyenlőség törvénye épen nem kívánta; de jogi tekintetben is oly pozicziókat biztosított annak, a melyek az egyenlőség és viszonosság elvének megvalósulását még messzebbre odázták, s a felekezetközi viszonyokban oly helyzet létrejövetelét engedte meg, a melynek csak a korábbi helyzetbe visszavezetése is nehezen fog sikerülni, még a legliberálisabb kultuszkormánynak is. A jövőt illetőleg tehát mi is aggodalmaskodunk, — s ezt az aggodalmat, minden bőkezűsége daczára is, a koalicziós kultuszkormánynak köszönhetjük. Érájának idejére tehát aligha fog az utókor úgy gondolni, mint a protestantizmus virágzó idejére! Egyházkerületi értekezlet. A dunamelléki ref. egyházkerület f. hó 18-án tartotta meg egyházi értekezletét. Dr. Véesey Tamás elnök szives szeretettel üdvözölte az értekezlet társelnökét: Szöts Farkas theol. tanárt, 30 éves tanári jubileuma alkalmából. Jót kívánni a jubilánsnak az értekezletnek is kötelessége, mert ő volt annak megteremtője, s mint ügyvezető elnöke, ő annak rendezője, kormányzó és vezető lelke. Szöts Farkas hálásan köszönte meg az értekezlet lelkes ováczióját, s mint a ki magának nem tulajdonít érdemet, Pál szavait idézte: Isten kegyelmével munkálkodtam eddig, kegyelmével fogok munkálkodni ezután is. Dr. Szabó Aladár „A diakonissza ügyről" tartott érdekes és tartalmas előadást. Ismertette a diakonissza ügyet általában s különösen a Dunamelléken, a hol a kerületi gyűléseken már 1908 óta folyton felszínen van e kérdés megoldása. Ismertette annak jelenlegi állapotát, a mikor a diakonissza ügy s ezzel kapcsolatban a Bethesda-kórház, az eddigi tulajdonos: a német ref. leány egyház kezéből, ha nem is a bpesti ref. egyház, de ennek egyik egészséges, életképes szervének: a Filadelfia egyesületnek a tulajdonába ment át. Rámutatott az emberiség betegeire, a kik a diakonisszákban hűséges ápolókat nyernek; a