Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

kiabálják: Ellentmondunk! De az éleslátású lélekbúvár, a történelmi tapasztalatokra támaszkodva, azt mondja: Elfogadjuk ! Azok a szavak, melyek ebből a szószékből a szabad akarat megszorításáról elhangzottak, nem tagadják a szabad akaratot, hanem igenis követelik, jóllehet a látszat az ellenkezőt mutatja. Krisztus nagy törvényét hir-' detik azok: „A ki életét meg akarja tartani, elveszti; a ki életét elveszti én miattam, megtartja azt". Mert, a ki önmagát keresi, elvész a saját önzésében, gonosz kívánságaiban, bűneiben és vétkes szenvedélyeiben, a melyek nem teszik őt a világ urává, hanem rabszolgává alacsonyítják le. Ellenben, a ki Istenért és embertestvéreiért tagadja meg önmagát, a mily mértékben magát megadja, olyan mértékben győz, hódít; mindent elnyer, a mit csak óhajt; elnyeri a lélek igazi szabadságát, elnyeri uralkodó hajlamának tevékenységét; megszokja a megengedett eszközök helyes használatát. Egy szóval eléri azt, hogy a világ előtte meghódol s átnyújtja néki kincseit. Az óczeánt járó kormányoshoz hasonlít, a ki, hogy hajórakományát biztos révbe vezesse, nem issza le magát, nem szeszélyes, a veszedelem pillanatában nem vak ösztönének hódol, hanem józan, endedelmeskedik előírásoknak, hidegvérű, kész életének feláldozására, de minden eszközt nyugodtan megragad arra a czélra, hogy magát és hajóját megmentse. (Folyt, köv.) Ford.: Dr. Tari Imre. BELFÖLD. Az Országos Református Lelkészegyesület III. kongresszusa. (Folyt, és vége.) Szeptember 30-án, csütörtökön folytatta és fejezte be a Lelkészegyesület debreczeni kongresszusát. A kongresszus ünnepi része foglalta le az első napot. Azért a tárgysorozat jó része a második napra maradt. Pedig a második nap nem telt meg zsúfolásig a Kis-templom. Az érdeklődés kisebb körre szorult. A jelenlevők érdeklődésének a foka pótolta némileg az érdeklődők körének a terjedelmét. D. e. 9 órakor nyitotta meg az ülést az elnök. Az első előadó Kocsis József volt, a Magyar Közös Bevásárló Szövetkezet ügyvezetője, ki az országos szervezkedés teendőit tüntette fel beszámolásával kapcsolatban. Ferenczy Gyula dr., Ács Lajos, Kovács László és Varga Károly hozzászólása után az előadónak a szervezés tárgyában tett határozati javaslatát a gyűlés elfogadta. Az egyházi szertartás reformjával. Ory Tamás indítványa foglalkozott, melyet Csiky Lajos debreczeni theol. dékán terjesztett elő, megjegyzésekkel és kiegészítő határozati javaslattal. Az eredeti indítványban és rnegokolásában több pápistás elem volt, a mely némi visszatetszést is keltett. A helyes czélt, szertartásunknak elevenebbé, változatosabbá és Összhangzatosabbá tételét kívánja a Lelkészegyesület. Ory Tamásnak Csiky Lajos által kiegészített indítványát szertartás-reformbizottságalakítása tárgyában elfogadta és Csiky Lajos elnöklete alatt, bizottság-kiegészítési felhatalmazással, B. Pap Istvánt, Ory Tamást, Gergely Antált és Földváry Jenőt választotta meg tagokul. A kérdésnél Kájel István, Földváry Jenő, Ory Tamás és Kovács László szólaltak fel. Nagy István az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása kérdését tárgyalta. A törvény történelmi előzményének, sérelmes megszegéseinek, végrehajtása hiányainak, s halogatási politikai okainak fejtegetése után határozati javaslatott terjesztett elő, a melynek a választmány által külön választott első pontját a kongresszus elfogadta. Ennek értelmében a kongresszus megkeresi a ref., ev. és unit. egyházakat, azzal a kérelemmel, hogy együttesen járuljanak egyfelől az alkotmányos uralkodó elé és kérjék tőle az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtását, a 3. pontbeli záradéknak, az egyházak előzetes meghallgatásának megtartásával. Ugyanakkor másfelől emlékirattal forduljanak a kormányhoz is. Aztán zsinati úton keressék az összes szükségleteket kielégítő, egységes végrehajtás megoldását. A kérdéshez az elnökön kívül Szuhay Benedek, Kájel Endre, Kiss Lajos, Kovács László, Hamar István és Nemes Árpád szólottak hozzá. A Szekularizáczió tárgyában felszólalókat megnyugtatta az elnök azzal a kijelentéssel, hogy az illetékes tényezők kézbe vették. Az elnökség is közbenjárt ebben az irányban. De a Lelkészegyesiilet, mint ilyen, nem illetékes tényező e kérdés megoldására. Az Orsz. Vallásegyenlöségi Szövetség és a Prot. Sajtóiroda ügyét Hamar István terjesztette elő. Elfogadott határozati javaslata értelmében az elsőt a Lelkészegyesület most is támogatja, a másodikat is és pedig évi száz koronával és egyházmegyei tudósítók megbízásával. | • A lelkipásztori fizetés-rendezés kérdését Székely József dr. referálta. Szilva István és Kiss Lajos szóltak a kérdéshez. Az egyesület megmarad a törvényben biztosított fizetés követelése mellett. A számadás-vizsgálati jegyzőkönyvet szintén Székely József jegyző olvasta fel. Sütő Kálmán „A ref. lelkész helyzete és munkája a XX. század társadalmában" cziinen tartott felolvasást. Elveit és részletes javaslatát elfogadta a gyűlés. Szakács Albert dr. egyházalkotmányunk hiányait, fejtegette. A konvent helyett egyetemes, állandó egyházhatóságot sürget, zsinat-presbiteri elvek szerint. Más szóval állandó kormányzó és szükség szerint törvényhozó zsinatot. Szakbizottsághoz utasíttatott a kérdés, melynek elnöke Baltazár egyesületi elnök. Balla Endre a lelkészárvák Kálvineuma ügyét adta elő. Az egyesület hozzájárul. Bizottságot kiild ki. Hajdúböszörménynek a felajánlott egymillió tégláért és telekért köszönetet szavaz.