Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-26 / 39. szám

lyájukat, hanem ellenkezőleg az azok iránt való idegenkedés miatt. Kiegészítésül hozzátehetjük, hogy sokszor testi fogyatkozások, szónoki képességek hiánya és sajátos tudományos hajlandóságok miatt. De akárhogyan történt is a pályaváltoztatás, minden más felett való előnyül, sőt a többi minősítésekkel egyenlő képesítésnek sem vehető. Azt a különbségtevést sem tarthatjuk igazságosnak, hogy a lelkipásztori oklevél a nem-református középiskolákban való vallástanárságra képesít, de a református gimnáziumi vallástanárságra nem. A lelkipásztori képesítés elégséges arra a valláspedagógiai munkára, a mit nem a mi intézeteinkben végezünk s csak a mi iskoláinkban nem elégséges. A lelkipásztor lehet községi, állami, kir. kath. és teljesen felekezeti iskolában vallástanár, hitoktató vagy vallástanító lelkész (katekheta), az egyháztanács, az iskolaszék, az iskolai igazgatótanács elnöke, a középiskolai tanári kar helybeli elöljárója, csak vallástanár nem lehet középiskolai oklevél nélkül. Egy kis következetesség nem ártana ebben a dologban! Most jön a konventnek elvi alapul szolgáló legutóbbi határozata, a mely szerint középiskolai vallástanárrá csak az lehet, a ki külön vallástanári vizsgát tesz. A vizsga írásbeli és szóbeli. Az írásbeli a vallástanítás módszertanából teendő. A szóbeli pedig: a) a magyar nyelvből és irodalomból, különös tekintettel a magyar protestáns irodalom történetére; b) a filozófiából (történet, alapfogalmak, lélektan); c) nevelés- és oktatástanból, a pedagógia-történettel kapcsolatban ; d) a hazai oktatás és prot. iskolázás történetéből, a középisk. konventi tanterv, középisk. szabályzatok, a ref. egyház közoktatási és köznevelési szervezete ismeretéből; e) a középiskolai vallástanítás módszertanából. Ez a vizsga az alakítandó kerületi vizsgáló-bizottság előtt teendő le, a melyben az egyetemes konvent is képviselteti magát egy rendes taggal. Ez alól a vizsga alól csak azok mentetnek föl, a kiknek lelkipásztori oklevelükön kívül bármely középiskolai szakcsoportból tanári oklevelük van. Előnyben részesülnek a vallástanári állásra pályázók közül azok, a kiknek vallástanári vagy középisk. tanári oklevelükön kívül theologiai magántanári oklevelük is van. Tehát a vallástanári ós középisk. tanári oklevél egyenlő minősítés s csak harmadik sorban jő tekintetbe a theol. m.-tanári oklevél. A felsőbbfokú theol. tanári képesítés nem képesít az alsóbb fokra? Az igazságosságot nem igen tudjuk fölfedezni ebben az elvben! A három évenként székhelyet változtató kerületi vizsgáló-bizottságnál jobb az egyetemes és állandó vizsgáló-bizottság, sőt a külön-külön kerületi bizottság is. A konvent mint közigazgatási szerv, miért akarja magát mintegy kormánybiztossal képviseltetni a vizsgálaton? Sem a lelkipásztori, sem a theol. tanári vizsgán való képviseltetés nem jutott eddig eszébe. Csak a vallástanári vizsgán akarná amúgy is túlságos hatalmát érvényesíteni ? A konventi elvi határozat a középisk. tanári oklevél túlbecslésének, a legtöbb javaslattal közös, hibájában részes. Valamennyi javaslat és a konventi határozat is abban a nagy fogyatkozásban szenved, hogy a lelkipásztorképzéstől s annak reformjától elszigetelve, sőt elszakítva tekinti a kérdést. Pedig szerintünk csak a lelkipásztorképzés reformjának nagy kérdésével kapcsolatban oldható meg igazságosan és eredményesen a vallástanár-képzés és képesítés fontos kérdése. Valamennyi theol. akadémiánkon rendszeresen tanítják a filozófiai-pedagogiai studiumokat, a protestáns irodalom .történetét és a vallástanítástant is. Sőt ezeket részben az egyetemen a tanárjelöltekkel együtt tanulják a lelkipásztor-jelöltek. Kolozsváron úgy van. Debreczenben a filozófiai karon hallgatják. Ha állami egyetemen volnának theol. fakultásaink, vájjon akkor is külön középiskolai tanári vizsgát kívánnánk? Egyetemi tanulmányozás mellett, sőt theol. akadémiai képzés mellett is, nem épen úgy szert tehetnek a lelkipásztor-jelöltek a szükséges bölcsészeti és neveléstani képzettségre ? Mit szólnak theologiai akadémiáink filozófia-pedagógia-tanárai munkájuk ilyen lebecsüléséhez? Hát azok mit gondolnak, a kik a bölcsészet-neveléstani tanszéket szeretnék megszüntetni? Hol szereznek azután idevágó szakképzettséget a theologus ifjak ? Kik vizsgáztatják akkor a középiskolai vallástanárjelölteket ? Szerintünk theol. akadémiai képzésünk reformjával jól megoldható ez a kérdés. Csak az a hiba. hogy a reform-javaslat hiányos munka. A budapesti theologiai tanári kar idevonatkozó javaslatában — nagyon helyesen — benne volt a filozófiai-pedagógiai tárgyaknak az I—II. éven való kötelező előadásán és hallgatásán kívül azoknak az alapvizsga tárgyai közé való felvétele is és pedig az egész magyar közoktatás szervezetének ismeretével együtt. Hozzátehetjük ehhez, hogy az egyházjogi tanulmányok keretében teljesen megismerhető a ref. közoktatás szervezete s a vallástanítástan (kathekhetika) gyakorlati theol. stúdiumában kitűnően tárgyalható a középiskolai vallástanítás módszertana. A magyar nyelvből és irodalomból való vizsgázás pedig a középiskolai tanároknál nemzeti szempontból és a nemzetiségi elemek beözönlésének megakadályozására tétetett kötelezővé. Tehát a magyar reformátusokra aligha vonatkozik. Épen azért, minden aggodalom nélkül elhagyható. Ifjúságunk anyagiakban való hiányossága miatt küzdéssel tudja elvégezni a theol. akadémiát is. Még sokkal inkább meg akarjuk nehezíteni dolgát a középiskolai tanári oklevélnek rákényszerített megszerzésével? ! Rákényszerítettnek mondtuk, mert a vallástanári vizsga alól az mentesít és képesítési értéke nagyobb, mint a theol. m.-tanári oklevélnek. Pedig most vidékről sem lehet elvégezni az egyetemet, mint ezelőtt. Már pedig a mi embereink nagy része vidéken lakik. Ha az egyetem végzésére nem tudunk anyagi alapot és lehetőséget nyújtani, elégedjünk meg a vallás-