Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-24 / 4. szám

4, Száíri, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LÁP' tiémet tudóshoz illőleg, ünnepélyesen, korrektül meghatározott; j,Mi a ballett? A ballett, mint ilyen, a női testnek felül és alul való szisztematikus kitakarása !" A nagy alaposságú előadásnak azonban aligha lesz sikere. A helyzetben, a nagyításban levő önkéntelen komikumot még az élczlapok is kihasználták, és így a felolvasó által sürgetett és a sok tekintetben tényleg szükséges rendőri beavatkozás elmaradt. De nem maradt el az atheizmus ellenében! Az atheista dr. Hornesser Szászországban városról-városra járt ós atheista, népszerű előadásokat tartott, a melyeknek végén a szabad vitában kíméletlen gúnynyal terrorizálta az istenhívőket. Hornesser előadásait a szász rendőrfőhatóság, nagy feltűnést okozva, betiltotta. Ez nagyon szép. De olyanformán áll a dolog (lehet különben, hogy ez csak keleti barbár felfogás), hogy a rendőrileg megvédett hittan nem lehet olyan erős és jó, mint az ésszel, szívvel, tudással megoltalmazott. A „modern" theologusok hitnézete ellen itt külön ben az „orthodox"-ok mindig rendőrségért fohászkodnak. A harcz a két párt közt áldatlan és visszataszító. Hálát adhatunk Istennek, hogy az ellentétek nálunk még nem élesedtek ki ennyire ! A modernek fölényesen lesajnálják a „tudománytalan" orthodoxokat, ezek viszont denuncziálják a moderneket, hogy nem tanítanak theologiát egyházi értelemben. Sőt megvádolják a viaskodóknak messze fölötte álló Harnack-ot, hogy meggyengítette II. Vilmos császárban a Krisztus istenségébe vetett hitet Ezt persze rágalomnak bélyegzi a napi sajtó, mikor arról tudósít, hogy újabb időben a császár „aggasztóan" vallásos. Ilarnack ügyet se vet a támadásokra. Megszokhatta már, hogy, különösen berlini tanárrá lett kinevezése óta, az orthodox nyilak czéltáblája. De a harcz többnyire csak elméleti téren folyik. A gyakorlati téren, a belmisszió terén modern és orthodox egymással versenyezve működik, szép eredménnyel. Az is igaz, hogy itt a germán nép jellegéhez és jelleméhez illő formáját gyakorolják a belmissziónak; ezért olyan sikeres. (S mert a nálunk gyakorolt belmisszió a/, angol és német jellemnek megfelelő belmissziónak — e! kell ismerni: nagy jó akarattal és dicsérendő áldozat készséggel való — de mégis csak átültetése : természetes, hogy nem olyan sikeres.) Azonban erről és másról . . . máskor. -Berlin. Csikesz Sándor, ref. s.-lelkész. RÉGISÉG. A sárospataki főiskola történetéhez, írt. Ser ke. 1717. május 5. Szentpéteri Imre és Aszalay Ferencz levele Ráday Pálhoz. Kérik, hogy a sárospataki iskolát fenyegető veszedelem elhárítása czéljából menjen fel Ráday Bécsbe. (Ráday-könvvtár levéltára.) (Folytatás.) Perillustris ac Generose Domine nobis colendissime! Obligatissimorum servitioruni nostrorum commendatam promptitudinem. Minémű apprehensióban vétetett az pataki Collegium bajos dolgainak eligazítása és jó rendben vitetése eránt, az elmúlt télen sok gonosz consequentiáknak megelőzésére nézve lett concursusunk, nem kétljük, tudva vagyon Kegyelmed előtt is, kivált hogy már Kassai commendáns Uram intimatiójábul Tekintetes Nemes Zemplén vármegyei vice-ispán és Kassovits Márton Uramék bizonyos vádoltatást magokban foglaló, de az mint lelkünk ismereti szerint, mind azokban ártatlanságunkat tudjuk, egyébaránt kétség kívül vétkesekké nem tehető inquisitiót is praerogáltanak az elmúlt napokban, a mint az includált levelekből világosan fogja érteni Kegyelmed. Fájlaljuk méltán ily méltatlanságinkat és netalán tán nagy gonoszt avagy csak a Collegiumnak turbáltatásában is, reánk hozható insimuláltatásunkat, holott mindenek nyilván tudják egyenesen a Collegiumban esett independentismus megbüntetése és az ifjúságnak az iskolai törvények s fenyíték alá, az excessivus deákok példás megbüntetése elkövetése által, vettetése végett s mind a professorok között esett villongás és prédikátor alkalmatlan magaviselése törvényes cognitiójára czélozottnak és meg is határozottnak lenni odamenetelünket, az mind ugyan akkori alkalmatossággal a pataki jesuiták páter superiorának is minden ottan elkövetett dolgokat representáltattuk Rliédey László, Bernáth János és Szentimrey Uramék által, a ki már azokat jóknak lenni recognoscalta és mondott is olyatén szót, hogy jóllehet a deákok tumultuatióját már annak előtte a kiknek szükségesnek ítélte, megírta, mindazonáltal azoknak megbüntetődéseknek helyes voltáról is újabban fogja informálni azokat, kikhez első leveleit dirigálta vala. De a mostani időkben kivált azoknak, a kik sajnálják vallásunknak toleráltatását és collegiumunknak is mind ekkoráig való megmaradását, reánk törekedéseket és minden utakon s módokon ellenünk eltökéllett akaratjuk szabad követését el nem háríthatván magunk tehetsége által magunkról, általláttuk a Felséges Udvarnál is bevádoltatásunknak is el nem mulatását, arra nézve szintén justus ubique tutus sit, mindazonáltal az első nem szintén helyes informatio is nyomósnak és a nagy rendű méltóságok elinéjébiil nem könnyen excutiáltathatónak tapasztaltatván, hogy mind magunkról praeconcipiált vélekedéseket, minekelőtte mélyebben meggyökereznének, elháríthassuk, s mind a mennyire lehetne, a collegiumnak megmarasztalhatását megnyerhessük, oly szükségesnek ítéltük a Kegyelmed Felséges Cancelláríára Bécsben felmenetelét, a melyben ha valamiként késedelem, annyival inkább fogyatkozás történne, kétség kivül elfelejthetetlen és mind bennünket veszedelemben ejtő s mind Collegiumunknak és ecclesiáinknak is megháborittatását béhozó gonoszok következnének reánk. Járul ezeknek világosabb megértésére és a Tisztelendő Klérus által mindennemű praetendált jurisdictiójának általlátására az is, hogy az elmúlt napok-