Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

Református elemi iskolák Kálvin ünnepélyének programmja. E czím alatt a folyó évi október hó 31-én elemi iskoláinkban megtartandó Kálvin-ünnepélyre egy kis füzetet.szándékozom kiadni, mely tartalmazni fogaz ünnepélyen használható megnyitó és záró beszédeket, továbbá ismertetést a reformáczióról, Kálvin életéről s 3 alkalmi költeményt, de ki lesz jelölve 3 alkalmas ének is. Szóval egy kész progranimot adok 15 rövid pontban, melyek mindegyike egy-egy növendék által könnyen előadható. A füzet ára 50 fillér lesz. hogy több példányban is megrendelhető legyen ; de szerzett számos tapasztalatom után, a megrendelést csakis az ár előzetes beküldése esetén fogom elintézni. Kívánatos lenne a mielőbbi jelentkezés, hogy a nyomatandó példányok számára nézve tájékozva lehessek. Körmend (Vasmegye) 1909- szeptember hó 6-án Fülöp József ref. lelkész. EGYHÁZ. Leikés/választás. Az arácsi ref. gyülekezet, meghívás útján, Oláh Sándor balatonfüredi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Zelenka Pál püspök üdvözlése. A tiszai evang. egyházkerület érdemdús püspöke: Zelenka Pál, most lép életének 70-dik esztendejébe Ebből az alkalomból, a kerületnek f. hó 14-én Debreczenben tartandó közgyűlésén üdvözölni fogják a püspököt s egy díszes fényképalbumot nyújtanak át neki, a melyben a kerület papjai, tanárai és tisztséget viselő férfiai vannak lefényképezve. Tanácsbíró választás. A dunántúli ref. egyházkerület, a Gelléri Szabó János elhunytával megüresedett világi tanácsbírói székre Thaly István, nyűg: államépítészeti hivatalfőnököt választotta meg. A kolozsvári ref. gyülekezet felosztása. Mint a Ref. Szemle írja, a kolozsvári ref. gyülekezetben erős mozgalom indult meg, az iránt, hogy az E. T. I. 10. §-a alapján a gyülekezet négy külön egyházközséggé választassék szélivel. E tárgyban bizottság is küldetett már ki, a melynek feladata lesz dönteni a paróchiális körök fenntartása és a külön egyházközségekké szervezkedés között. Istentiszteletek az iskolákban. A budapesti ref. egyház, meglevő négy templomával nem képes kielégíteni a hívek s az iskolás növendékek istentiszteleti szükségletet, Ezért már évek ota megkéri a városi tanácsot, hogy a város egyes iskoláiban, vasárnapokon és ünnepek alkalmával engedjen helyet istentiszteletek tartására. A tanács eleget is tesz az egyház kérésének. így a legközelebb is megengedte, hogy az I. kerület Diana-úti, a II. kerület Margit-körúti, az V. kerület Szemere-utczai, a VI. kerület Erdőtelki és Szent László-úti, a VII. ker. Aréna-úti, a VIII. kerület Csobánc-utczai és X. kerület rákosmezei elemi iskolákban a folyó iskolaévben egyegy teremben vasárnap és ünnepnap református istentiszteletet tartsanak. Templomszentelések. A maros-tordamegyei Mojos kicsinyke kálvinista gyülekezete aug. 31-én szentelte fel, legnagyobb részben közadakozásból épült templomát. A templomépítés s vele a mojosi maroknyi kálvinistaságnak az eloláhosodástól való megmentése főként Farkas Jenő lelkész és a Budapesti Hirlap agitácziójának köszönhető. A templomot Kenessey Béla püspök szentelte fel, a ki beszédében találóan utasította vissza az az ellen felszólalásokat, hogy a mojosi kis gyülekezetnek templomot építsenek akkor, a mikor népesebb gyülekezetek is a nélkül szűkölködnek. Ne hánytorgassa senki azt — mondta a püspök — hogy kevés lélekből áll a gyülekezet s hogy ily kis számú gyülekezésre nem érdemes templomot építeni. Legyen egy szalmaszál ez a templom ; s mikén a természeti világban egy szalmaszál elégséges arra, hogy körülötte a só kristályosodása megtörténjék, úgy ez az izolált szalmaszál: e templom is elégséges lesz arra, hogy a magyarság kikristályosodása, kijegeczedése e körül — a magyarok Istenének segedelmével — egy szebb jövőben, nem! de még a jelenben megtörténhessék ! — A püspök e szavaihoz csak annyit fűzünk : adja Isten, hogy úgy legyen! — F. hó 5-én szentelte fel Kenessey Béla erdélyi ref. püspök a marosludasi ref. gyülekezetnek az államkincstár által épített templomát. A felszentelésen hivatalosan képviseltette magát a vármegye és a földművelésügyi miniszter. Istentisztelet után a püspök a felekezetek és testületek küldöttségeit fogadta. A köröshegyi lelkészválasztás ügyében, azzal a közléssel kapcsolatban, hogy a gyülekezet a f. hó 5-re kitűzött lelkészválasztó közgyűlésen kijelentette, hogy a pályázók közül nem választ, panaszos levelet kaptunk egyik külső-somogyi lelkésztől. A panaszos levél a gyülekezet elhatározását az ottani hely. lelkész ama törekvésére vezeti vissza, hogy bár még teljes képesítése sincs, magát választassa meg lelkésszé. A levél szerint, hogy az időt kihúzzák addig, a míg a hely. lelkész választható lesz, először nagy gyülekezetek nevesebb papjait hívták meg, a kik a meghívást természetesen nem fogadták el. A mikor pedig az esperes e taktika keresztiilvágása végett meghirdette a pályázatot, akkor meg a hely. lelkész a pályázókat igyekezett pályázatuk visszavonására rábírni. Ez teljesen nem siketülvén, a gyülekezet megtagadta a pályázók közül való választást. — Magunk az ügyet ismerjük; nem tudjuk, hogy a panaszlott dolgok mennyiben felelnek meg a tényeknek, mégis közöltük a levél érdemleges tartalmát, részint azért, mert megbízható kézből kaptuk, részint pedig azért, hogy az érdekelteknek módot adjunk az ügy tisztázására. Nagyon sajnálnánk, ha a tények csakugyan úgy állnának, a mint levélíró velünk közölte, mert abban az esetben mind a gyülekezet presbitériumának, mind a hely. lelkésznek a törvénnyel gyűlnék meg a baja. A bányai evang. egyházkerület f. hó 8-án kezdte meg közgyűlését Budapesten, Scholtz Gusztáv püspök és dr. Zsilinszky Mihály felügyelő elnöklete alatt. Zsilinszky Mihály hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Beszédének első részében a klerikalizmus terjedésével és a vegyesházasságok ügyében érvénybe léptetett Provida constitutio-val, valamint az ahhoz adott róm. kath. püspöki instructióval, — második részében pedig a protestáns egyházaknak s első sorban az evangelikus egyháznak állandó számbeli hanyatlásával foglalkozott, s ez utóbbira nézve azt indítványozta, hogy kérje fel a gyűlés az egyetemes gyűlést a pusztulás okainak és tényezőinek kiderítésére, s ahhoz képest a szükséges intézkedések sürgős megtételére. A felügyelő megnyitó beszédét, a melyre még visszatérünk, a közgyűlés osztatlan tetszéssel fogadta, s nemcsak jegyzőkönyvébe iktatni, hanem külön kinyomatni s minél szélesebb körben elterjeszteni rendelte. — Scholtz Gusztáv püspöki jelentésének némely részei s azzal kapcsolatos indítványai rövid, de elég heves vitát provokáltak a nemzetiségi elemek részéről. A püspöki jelentés ugyanis sajnálattal említette fel, hogy az utóbbi időkben a kerületben történő lelkészválasztások ritkán esnek meg a nélkül, hogy a gyülekezetek békességét hosszabb időre fel ne forgatnák