Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-15 / 33. szám

A genfi hatalmas posta-palotán ott van Ausztria után, de külön, a többi államok sorában Magyarország neve (Hongrie). Klapka Györgyöt jól ismerték Genfben. Egykori lakása emléktáblával van megjelölve. A leleplezési ünnepen annak idején Fazy genfi államtanácsos tartott beszédet. Liszt Ferencznek is van emléke. A genfi egyetem magyar diákjainak „Hungária" egyesülete több év óta működik Máclay Andor dr., genfi egyetemi m. tanár, tb. elnök vezetése mellett. A „Hungáriádról nem csak az Egyetem tud. Közbenjárására az Egyetem hivatalos kiadványaiban Ausztriától külön kezelik Magyarországot. A „Hungária" genfi magyar diákok kiigazított névsorát (1566—1793-ig, Tóth S.) kinyomatva osztották szét az ünnepek alkalmával. Evkönyvében az ujabb időbeli diákokról is megemlékezik. Közbenjárására három magyar napilap (Az Újság, Budapesti Hírlap, Pesti Hirlap) jár az egyetemi olvasóterembe, a hová nemcsak az egyetemi diákok járnak, mert egyszersmind nyilvános jellegű is. A magyar lapok helye itt is Ausztriától külön álló feliratban van megjelölve. De ezenkívül is, a diákélet határán túl is tudnak a „Hungáriádról s a magyarságról az egyesület tevékenysége, hirlapi nyilvántartása által is. A genfi egyetem jubileumára az összes magyar egyetemeket és akadémiákat hivatalosan meghívta s a nagy történelmi menetben is gondoskodtak a magyar diákok képviseltetéséről. Közoktatásuk is tud rólunk, az alsóbb fokozatokon is. Ismeretes Sayous-nak, a volt genfi lelkipásztornak és tanárnak franczia nyelven irt magyar történelme is (Histoire générale des Hongrois), mely Budapesten 1900-ban második kiadásban is megjelent. A közgazdasáqi élet terén meg a magyar liszt, bor és paprika itt is ismert dolgok. Mindezek világosán bizonyítják, hogy a magyarok fölfedezéséről nem lehetett szó a genfi ünnepek alkalmával. Tehát a Szent Gallentői (Saint Gall) Filó Lajosig való ismertetéseknek idézése aligha volt szükséges! De ha nem a magyaroknak, akkor talán a magyar református egyháznak fölfedezéséről beszélhettek a genfiek s beszélhetünk mi?! Beszéljenek itt is a tények 1 A genfi kantonegyház a jubileumra hivatalosan meghívta a magyar református egyházat öt küldöttel. Sőt meghívta a magyar evangélikus és unitárius egyházakat is egy-egy képviselővel. A Ref. Lelkészegyesület is egy tag által való képviseltetésre hivatalos meghívást kapott. A magyar protestánsok fogadására külön bizottság alakult Genfben nemcsak a „Hungária", hanem a genfi egyház és az emlékmű-bizottság részéről is, a melyek sokat fáradoztak érettünk. Az egyházi és világi lapokban is többször emlékeztek meg előzőleg rólunk. Egy közleményt lefordítva lapunk is közölt. Claparéde Sándor, a jubileumi emlékfüzetben külön czikket írt rólunk. A magyar református egyházról szóló könyve is épen az ünnepek előtt jelent meg. Máday Andor dr. is külön czikkekbeu írt rólunk a „Journal de Genéve"-ben. Horvai János szoborművei mind az első, mind a második emlékmű-pályázaton nagy érdeklődést keltettek nemcsak a bíráló-bizottság tagjai körében, hanem sokkal szélesebb körökben is. Mindkét alkalommal a lapokban is többször írtak róla és mellette. Általa is terjedt a magyarság és a magyar református keresztyénség iránt való érdeklődés. A magyar istentisztelet és franczia nyelvű estély már előre felkeltették a közönség figyelmét. Egészen természetes ezek után, hogy az ünnepeken a nagyszámú magyar csapat kiváló figyelemben és sok ünneplésben részesült. De nem a fölfedezés ünneplésében 1 Az egyedüli tárgyi 'alap, a melyre a „fölfedezés" eszméjét és állítólagos. tényét építhették, Fulliquet egyetemi theol. dogmatika-tanárnak a magyar estélyen tartott himnuszi szárnyalású beszéde. A tolmácsolás és a magyar lapoknak küldött tudósítás ezt is kiszínezte. Maga a felhevült képzeletű szónok sem kívánta betű szerint való értelemben mondani egyházunk fölfedezését. A nagyhatású estély a szívet és a képzeletet elragadta. Azonban a bölcs ember megkülönbözteti ezeknek szép szónoki formában megjelenő nyilatkozataitól a dolog tárgyi lényegét. A dolog tárgyi lényege pedig az, hogy minden rólunk való tudásuk halvány volt ahhoz a nagy történeti és élő értékéhez képest, a mi egyházunk nagyszerű történetéből, a jelen élete képéből, a költészetből, a művészetből és a nagyszámú személyes képviseletből tárult a genfiek s a jubileumi ünneplő világ elé. És ezt a becsülést nem hibáztatnunk kell, hanem örömmel fogadnunk, fenntartanunk és növelnünk 1 Tehát Fulliquet sem beszélt Magyarország fölfedezéséről! A Filó Lajos nemes munkája félszázados, tehát inkább történeti jellegű. Ennél újabb dolgokat sem tud rólunk odahaza a nemzet, az egyházközönség, sőt a lelkipásztor-jelöltek és egyházi hivatalnokok egy része sem. Állandó, eleven, szerves összeköttetést és kölcsönhatást kell teremtenünk Genffel s általában a protestáns világkeresztyénséggel. Csak az biztosítja a régen fölfedezett s most még jobban megismert és nagyrabecsült magyar református keresztyénség boldog haladását! Genf. Veress Jenő. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. (Folyt, és vége.) Gotteskasten. A szászorsz. „Gotteskasten" szigorúan felekezeties ev. luth. egyesülete a szászorsz. ev. tartományegyházban az elmúlt évben jótékony ev. egyházi czélokra mindössze 26,462 márkát, vagyis 919 márkával többet gyűjtött az előző évnél. Ebből alapítványszerűleg 5477 márkát tőkésíteni volt kénytelen. JFelosztás Jalá került 12,898 márka, vagyis~- körülbelül 4 ezer márkával kevesebb az előző évnél. Külön Oroszországra szóló