Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-08 / 32. szám
fakultás meleg üdvözleteit Ihmels tanár tolmácsolta. A miniszter üdvözlő beszéde Pank munkásságának főleg hármas ágát domborította ki a Gusztáv Adolf-egyletben, a melynek ő ez időszerinti illusztris elnöke, 20 éves eredményes működését a zsinaton s 25 évi tagságát a rendek kamarájában. Közhasznú tevékenysége mind a három téren általános elismerést aratott. Különben a vallásoktatás reformja kérdéseiben hűséges szolgálatokat teljesített. Mint szuperintendens, lipcsei pap és lelkipásztor pedig általános elismerésnek örvend, és több kötetben kiadott egyházi beszédeit a legszélesebb körökben olvassák. Nálunk Magyarországon, úgy az alföldön, mint a kies Tátra vidékén, több ízben is megfordult, s jeles fia Oszkár Pokoly József kolozsvári theol. tanár barátunkkal együtt több éveken át Tisza Kálmán házánál nevelősködött. Mi magyarok személyes barátai és tisztelői e helyütt azt kívánjuk a derék jubilánsnak és népszerű szászországi ev. főpapnak, hogy vivát ad multas annos ! * * * Schmidt jubileuma. Mult hó 6 án ülte meg Boroszlóban Schmidt Vilmos rendszeres theol. egyetemi professzor és ismert nevű szakíró születésének 70 éves fordulóját. Szül. 1839-ben Erfurtban, s tanult Schulpfortóban, Marburgban és Halléban. Több helyen való paposkodása után, 1894-ben hívták meg a boroszlói egyetem rendszeres theol. tanszékére, a hol friss erőben és egészségben erős, de türelmes positio alapon máig is működik. Eddigelé kiadott müveit csaknem mind ismertettük a Protestáns Szemle hasábjain. Szimbolikáját pedig annak idején még Révész Kálmán pápai lapjában. Művei közül: „Küzdelem a világnézetért • 1904-ben, „Az egyház alaphitvallása s a modern szellemi áramlatok" 1905-ben, „Küzdelem az erkölcsi világért" 1906-ban, „A modern pozitív theologia kritikai megvilágításban" 1906-ban, „A régi hit modern theológiája" 1906-ban, „Küzdelem az élet értelmeért, Dantétól Ibsenig-ik 1907-ben s legutóbb „A vallásos tapasztalás különböző típusai s a psychológia" 1908-ban jelent meg. Utóbbi művet, mely a vallásnak psychológiai alapjait kutatja, a Prot. Szemle június füzetében méltattuk behatóbban. Egyike a legkiválóbb német ev. rendszeres theologusoknak, kinek nem egy szép gondolatot köszönhetünk rendszeres vallásos ismeretünk terén. E helyütt mi is a legmelegebben üdvözöljük. Német mestereink iránt hálásaknak kell lennünk. * * * Lombroso. „Elmekór és bűnügy" cz. művében az ismert nevű olasz psychiatra: Lombroso Cásar turini tanár mai kulturvilágunkban az elmekór óriási elterjedésének következő megfigyelésre méltó prognózisát állította fel: Ha mi azt állítjuk, hogy a jövő évszázadban ötször nagyobb lészen az elmekórosok száma, úgy az csak természetes következtetés azokból a statisztikai adatokból, a melyekkel a mai czivilizált népek népesedési mozgalmaiban találkozunk. Jacobi kimutatta, hogy az elmekórosok száma Francziaországban 33 év alatt 53°/ 0 -al emelkedett, míg a jelzett időszakban a népesség számaránya- csak 11% emelkedést tűntet föl. Olaszországban az 1880. évben 14741 volt az elmekórosok száma, s ez a szám 27 évvel később 45 ezerre emelkedett. Angliában az 1889 évben 10 ezer lakosra 18 elmekóros esett, mely szám 1893-ban már 29-re emelkedett s máig is állandóan emelkedőben van. Az amerikai Egyesült-Államokban az elmekórosok száma rövid 30 év alatt meghatszorozódott. Ezek az ijesztő számok Lombroso szerint csak természetes folyományaik azoknak a szomorú állapotoknak, a melyekkel mindig hatványozottabb alakban mai kulturvilágunkban csaknem naponkint találkozunk. A mint évszázadok óta a bor, sör és a pálinka megmérgezte a psychát, úgy ma még inkább rontólag hat testi és lelki szervezetünkre az aether, a morpbium és a kokain. A mit egészségügyi szempontból a modern bakteriológia vívmányainak köszönhetünk, azt másoldalról elveszítjük a szeszes italok és morphiumok mértéktelen élvezetével. S aztán a modern élettel járó küzdelem a létért nem hágy nyugodni és pihenni és magával ragadja az akarat nélküli embert az örvény forgatagába. Csudálatos azonban, hogy Lombrosónak szava nincsen az általános degeneráczióról s arról az iszonyú lelki és erkölcsi pusztításról, a melyet a vallás és az erkölcsiség modern megvetése eszközöl az egyesek s a népek és nemzetek életében. S az is baj, hogy azt a pusztítást az önző és uralom vágyó klerikalizmus aligha fogja megakadályozni, (Folyt, köv.) Dr. Szlávik Mátyás. NEKROLOG. Emléksorok. Malter János volt raocsoládi ref. lelkész kedvss barátom emlékezetére. Felismert-e a nép, melynek őre voltál, Hű pásztorkodásod rövid éve alatt?! Galambszelid lelked, mely előttünk oltár, Hófehéren-tisztán néped közt megmaradt? Felismert-e a nép, tudott-e szeretni . . . Önzetlenül, mint te, inegbocsátva mindent. Tanult-e te tőled alázatos lenni, Nem imádni mást, csak lélek szerint Istent ?! Felismert-e a nép, a mint lelked fénye Mély útat írt, habár fényleni nem vágyott. Mért hullt le csillagod örökre az éjbe, Mely előttünk mindig szelídén világolt !? Felismert-e a nép a tűrés-szenvedés Verejtéket ontó bús keresztje alatt? Tanult-e te tőled, hogy semmisem nehéz, Hallotta-e egyszer panaszos jajszavad?! Felismert-e a nép, égre néző szemed Tiszta tükörén át vett-e hitet, reményt ? A mint imára hullt remegő két kezed Tudott-e követni szív és lélek szerónt?!
