Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-27 / 26. szám

idős káplán mondana le egy kitiinő egyház javadalmáról, akár családos, akár nem családos kartársa kedvéért, arról bizonyára felesleges beszélni. Ehhez Vargha László poéta­lelke kellett! Ámde élni is kellett s így juiott a volt pesti és kecskeméti segédlelkész egy kis baranyai egyházba, Drávaszabolcsra, hol 1871 május 15-ig fungált, oly álta­lános nagyrabecsülés között, mint más egyházakban. Innét Czeglédre ment Dobos János mellé, hol szintén része volt az általános kedveltségben , de a már 9 éves káplán önnállóságra vágyott. Ezért rendelte őt Török Pál a szigetmonostori egyházba, a hova két hónap múlva rendes lelkészül egyhangúlag megválasztatván, 18-évig volt őrálloja, minden egyházi és polgári ügyben nagy­tekintélyű tanácsadója a sok elemi kárt szenvedett, kis egyház tagjainak, a kikre az ő csüggedni nem tudó, Isten gondviselésében erősen bízó lelkülete folyvást jóté­kony hatással volt. Sőt volt ereje még áldozatra serkenteni is, rendkívüli csapásokkal sújtott híveit. Nagy költséggel kijavíttatta a templomot, a toronyba új, Pozdech-rendszerü harangállványt és három új harangot helyeztetett el, melyek hirdették ugyan a hívek áldozatkészségét, de bizonyságai voltak Vargha László fáradságot nem ismerő, nemes czélokért küzdő agitácziójának is. Nevét ismerte az egész pesti egyházmegye. Tudomást vett róla az alsőnémedii egyház is, hová őt —- az egyes családok között való némi torzsalkodás után — nagy örömmel vitték el, hátrahagyott híveinek nagy fájdalmára. Az Alsónémedin tartott székfoglaló beszéde után minden vihar elcsendesült, minden ellentét megszűnt az egyház­tagok között. Ezen a helyen tizenkilencz évre ter­jedő lelkipásztorkodása alatt, hívei a szó szoros értemében minden szónoklata után ünnepelték. A régebben üres templom megtelt, nemcsak a gyülekezeti tagok sokaságával, de elmentek oda a többi felekezetek tagjai is, a kik szintén lelki gyönyörűséget éreztek a kiváló szónok — kár, hogy a legtöbb esetben rögtönzött, némelykor kivonatban papírra vetett, de az utóbbi évek alatt soha le nem írott, — egyházi beszédeinek hallgatásakor. Mint kiváló alkalmi szónokot, gyülekezetén kívül is, mind egyházi hivatalos, mind más alkalmaknál nagyon szerették és becsülték. Alsónémedi lelkészsége alatt mind szellemi, mind anyagi tekintetben áldásos dolgokat mívelt. Tanítói állásokat szervezett nagy körültekintéssel, az egyház javára ado­mányokat gyűjtött, majd tekintélyes alapítványt tétetett buzgó egyháztagok útján, a templomot újjá alakította — mintegy 40 ezer korona költséggel, — díszes orgonát csináltatott közadakozásból. Az adakozást ő és hitestársa kezdették meg tekintélyes összeggel. És midőn már minden készen volt, melynek megvalósítása az ő egyházszerető lelke előtt lebegett, akkor a mindig egész­séges, rugékony, örökifjúnak gondolt testet egy kilencz napig tartott sorvasztó betegség nem engedte többé talpra állani, s a még önkívületi állapotában is Isten igéit hirdető s hozzá imádkozó lélek megtért Alkotójához. Ez év márczius 26-án szakadt vége földi életének, mely nemcsak értékes volt, hanem boldog is. Az Isten oly hitvestárssal áldotta meg őt, ki méltányolni tudta törek­véseit, lelkének érzéseit, ki szelídségével és szeretetével példányképe volt az igazi református papnénak. Boldog volt gyermekeiben és unokáiban is, kiknek nevelését min­dig óvó gonddal kisérte és sok áldozattal teljesítette. Boldognak érezte magát az egyházi irodalom mun­kásai között, s nem volt a Protestáns Irodalmi Társaság­nak egyetlen vándorgyűlése sem, melyen Vargha László részt ne vett volna. A Protestáns Irodalmi Társaság Koszorú-vállalatába több füzetet írt, bibliai tárgyú el­beszéléseket, költői formában. így „Hágár" (42. sz.) ós „Jefte" (65. sz.) és „A reformáczió emlékünnepére" (118. sz.) czíműeket. Régebben a Farkas József és Kovács Albert által szerkesztett „Keresztyén Család"-ba, újabb időben a lvecskeméthy István dr. szerkesztette „Kis Tükör"-be. A Payr Sándor „Hárfahangok" cz. keresztyén költői anthologiában (1906) is van egy költeménye (Az Úr lábainál, 129- !.)• Kartársait is igen szerette s házánál, az ő kértére'és kollegiális érzületének bizonyságára, Sziget­monostoron kétszer, Alsónémedin egyszer tartatott lel­készi értekezlet. Sok ideálizmus, sok nemes keresztyéni tevékenység szállott le az ő személyében az alsónémedii sírba, hová több ezernyi tisztelőjének részvéte mellett tettük le márczius 29-én. Temetése méltó volt hozzá és a parentáló lelkészekhez. A gyászudvaron Mády Lajos, az egyház­megye esperese tartott szívből fakadt szép imát, a tem­plomban Haypál Benő budapesti, a sírnál Molnár Albert bugyii lelkészek mondottak keresztyén vallásos érzések­ben és költői gondolatokban gazdag beszédeket, melyek elhangzása után „sírt a nyáj, a megvert árva, pásztorát látván bezárva". Ez a Vargha László rövid életrajza. Általában jellemezte Vargha Lászlót az eleven szellemi érdeklődés ós tudománykedvelés, nemes, eleven, költői kedély, emelkedett gondolkodás, szerető szív, élénk vérmérséklet, egyházszónoki kiválóság, a rögtönzésre való tehetség s általában bizonyos lankadatlan tevékeny­ségi vágy. Mi azt hisszük, hogy áldottabb viszonyok közt nagyobbra nőtt s mélyebb nyomot hagyott volna maga után. Mint jeles egyházi szónok, munkás egyházépítő és költői tollú egyházi író méltó mindnyájunk kegyeletes emlékezetére. Egyházunk emlékkönyvébe azok közé a derék férfiak közé jegyezzük az ő nevét, a kik a szó és a toll hatalmával, a korszellem és egyéniségük iránya szerint a legnemesebb ügyet munkálták : az Isten országa terjedését. Egyházi krónikás. EGYHÁZ. Lelkészbeiktatás. A bodméri ref. egyházban Bazsó Lajos lelkész f. hó 20-án foglalta el állását, melyre meg­hívás útján elválasztatott. Áz új lelkészt Dézsy Mihály csákvári lelkész, mint egyházmegyei megbizott igtatta be. Felügyelő-iktatás. Az ábelfalvai ev. egyház újonnan választott felügyelőjét, Erényó Gryőző balassagyarmati főgimnáziumi tanárt május 30-án iktatták hivatalába. Az új felügyelő ebből az alkalomból az egyház számára 200 koronás alapítványt tett. Egyházmegyei egyházi értekezlet! Kálvin-ünnep. A szilágy szolnoki ref. egyházmegye egyházi értekezlete f. hó 1-én tartotta Kálvin-jubileumi ünnepét Szilágysom­lvón. Előzőleg alkalmi istentisztelet volt, melyen Zsigmond Károly lelkészelnök imája után Kádár Géza zilahi lelkész­értekezlet! titkár mondott egyházi beszédet Kálvinról s a szellemében megtisztított ker. vallásnak hazánkra gya­korolt hatásáról. Az értekezleten az elnöki megnyitó után Kovács Albert szilágynagyfalusi lelkész, egyházmegyei főjegyző Kálvinról olvasott fel, Farkas Sándor sarmasági lelkész alkalmi ódáját szavalta, Kádár Géza titkári je­lentését terjesztette elő. A megüresedett alelnöki állásra Kovács Albertet választották meg. Lelkészi értekezletek. A bácsi ev. egyházmegyei lelkészértekezlet folyó hó 2-án tartatott meg Újvidéken. Dedinszky pénztáros felolvasta az értekezlet vagyonáról

Next

/
Thumbnails
Contents