Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-30 / 22. szám

volt az, a ki svábhegyi nyaralásai alkalmával megkez­dette a ref. istentiszteletek tartását ós igen szép ered­ményű gyűjtést indított a svábhegyi ref. templom javára. Most pedig, a mikor a budapesii ref. egyház, az e czélra gyűjtögetett összegen telket vásárolt a templom számára, íme messze földről is szép adománnyal siet dr. Moody András úr a szent czél támogatására. Dr. Moody András urat budapesti szolgálata idejében úgy ismertük, mint a ki szintén megszeretett és támogatott bennünket, magyar kálvinistákat. Messze földről küldött szép adománya pedig örvendetesen bizonyítja, hogy bár visszaköltözött is hazá­jába, hogy élvezze jól kiérdemelt nyugodalmát, de érdek­lődése, szeretete nem szűnt meg irántunk még most sem. Óhajtjuk, hogy ne is szűnjék meg. Az Istent pedig arra kérjük, hogy áldja meg kegyelmédől bőségesen a mi szerető, jó barátunkat! A metzi biróság a lourdes-i csodáról. Immár a biróságok is foglalkoznak a lourtles-i csodákkal, — az abból élők nagy fájdalmára. Egy metzi orvos, dr. Ernst, bizonyítványt állított ki egyik páczienséről. Föltűnő gyó­gyulást észlelt rajta Lourrlesból való visszatérése után. A metzi orvostestület nyilatkozatot adott ki, melyben rosszhiszeműséggel, magyarán szólva, csalással vádolták kartársukat. A megvádolt orvos bepanaszolta az orvos­testiiletet. A tárgyaláson beigazolódott, hogy nemcsak csodáról, de javulásról se lehet szó s így a biróság a vádlottakat fölmentette, dr. Ernst urat pedig a költsé­gekben elmarasztalta. így a „hiteles" orvosi bizonyítvány „tiszteletdija" nem melegedhetett meg a zsebében. Azért ne higyjük, hogy a lourdesiak nem állíttatnak ki több bizonyítványt. Hogyne — csak nem dr. Ernsttel! Katholikus ház. A közel jövőben hatalmas négy­emeletes palota fog emelkedni Budán a Margit-híd és Lánczhíd közötti útvonalon. Katholikus ház néven. A Budai 11. Katholikus Kör ugyanis már hosszabb idő óta dolgozik egy oly nagy központi ház létesítésén, a mely helyet tudna adni nemcsak a kibővítendő Budai Katho­likus Körnek, hanem az összes budai róm. katholikus szervezeteknek is. mint a Legényegyesületnek, keresz­tény szoczialistáknak. Népszövetségnek, kongregácziók­nak. Hát nekünk váj jon mikor lesz egy ilyen „házunk" ?! Orgonamegrendelés. A battyándi ev. egyház temp­loma részére Országh Sándor és fia rákospalotai (Buda­pest mellett) orgona- és harmoniumgyáros czégnél új orgonát rendelt. A mű tölgyfából, magyar stílben, a leg­újabb csőrendszer szerint készül és kétmanuálos, 12 szóló és 14 mellékváltozatú lesz. Crescendo, decrescendó hen­ger és a második manuál részére visszhangműszerkezet­tel lesz ellátva. ISKOLA. A budapesti ref. főgimnázium jubileuma. A buda­pesti ref. főgimnázium, a nagy Török Pál alapításainak egyik virágzó emléke, a folyó év őszén éri meg fenn­állásának ötvenedik évfordulóját. Ennek megünneplése ügyével foglalkozott már a tanári kar. az igazgató tanács ós legközelebb az egyház presbitériuma is. A presbi­térium kimondotta, hogy az őszszel megtartja a jubileumi ünnepélyt, s erre az alkalomra megíratja az intézet tör­ténetét. A jubileumi ünnepély előkészítésére, felerészben az egyháztanácsból, felerészben a tanári karból bizott­ságot küldött ki. — Török Pál másik nagy alkotása, a budapesti theologiai akadémia is megérte már 1905-ben alapíttatása, a folyó évben pedig teljessé lételének ötven esztendejét. Szó is volt jubileuma megtartásáról, egy Török Pál alapítvány létesitésérő]; sőt ebben a tekin­tetben kerületi határozat is hozatott. A jubileum ügye azonban, a politikai és gazdasági válságokra hivatko­zással, annak idejében megakadt. Most, a mikor a ref. főgimnázium, a tervezett pesti prot. főiskola egyik ága megüli 50 éves fennállása jubileumát, fel kellene eleve­níteni a theologia jubileumának ügyét is, annyival is inkább, mivel erre nézve kötelező kerületi határozat van érvényben. Magyar tanítók sorsa Szlavóniában. Az a fana­tikus gyűlölet, a mely Horvát Szlavonországban a magyar­ság ellen lépten-nyomon megnyilatkozik, legközelebb, úgy látszik, a Julián-egyesület magyar iskoláiban működő tanítókon kezdi meg a magyarságnak szószoros értelem­ben való kiirtását. Pár hét előtt egy horvát tanító lőtt le egy magyar tanítót, s a gyilkos még mindig szabadon jár, legutóbb pedig a nikinczii tanító ellen követtek el éjszakai merényletet. S mindez a nagy nemzeti kormány idejében történik! Vájjon hova jutunk még, ha így haladunk! A tornaversenyek elmaradásának okai. Végre, hetek múlva, ezeket is megtudjuk egy félhivatalos nyilat­kozatból. Az első ok e szerint az, hogy a tornaversenyre feljött vidéki diákok, a kellő ellenőrzés hiánya miatt, nagy lumpolásokat rendeztek a fővárosban. A versenyek tehát nem voltak megtarthatók erkölcsi okokból. A másik ok az, hogy miután rendesen a hanyagabb tanulók a jubb tornászok, a versenyek sikere érdekében a taná­rok elnézőbbek a jó tornász, de hanyagabb tanulókkal szemben. Tehát a versenyek lefuvandók voltak pedagógiai okokból is. Olvasván e félhivatalos, valójában pedig hivatalos magyarázgatásokat s látván azokban a fél- es egészhivatalos ész nevetséges vergődését,' — hajlandók vagyunk hinni, hogy az országos ifjúsági tornaverseny -digye csakugyan báró Barkóczy miséién szenvedett hajó­törést. Mert vájjon képzelhető-e, hogy a félhivatalos magyarázatban feltüntetett két veszedelem, ha valóban fennforgott volna — a mit mi nem hiszünk — nem lett volna elhárítható a kultuszminisztérium megfelelő intéz­kedései által ? ! A versenyek lefúvását odajegyezhetjük, gróf Apponyi kultuszminisztersége többi emlékei közé ! György Endre alapítványa. A máramarosszigeti ref. liczeUm igazgató-tanácsának f. hó 21-én tartott gyűlésében nagy örömet és lelkesedést támasztott az elnökség egy bejelentése, a mely tudtul adta, hogy György Endre, mint a szigeti főiskola gondnoka, az újonnan építendő internátus czéljaira, a melyre minisz­teri engedély alapján most folyik az országos gyűjtés, 10,000 koronás alapítványt tett s az alapítólevelet is megküldötte az intézet számára. György Endre hosszú éveken keresztül munkálja már a ref. egyházak és iskolák szellemi és anyagi előhaladását. Ez utóbbi ténye pedig fényes tanújele az ő áldozatkészségének is, a mely bizonyára hasonló jótéteményre fog másokat is ser­kenteni. Aranykönyv. Peregi Mihály, volt győri lakos, vég­rendeletileg 1000 koronát hagyományozott a kőszegi evang. felsőbb leánynevelő-intézet javára. EGYESÜLET. Az Országos Vallásegyenlőségi Szövetség alap­szabályai megjárták már odisszeájuk első s talán nehezebb részét. A még a mult évi nov. 5-én a belügyminiszterhez felterjesztett alapszabályok, véleményezés végett meg-

Next

/
Thumbnails
Contents