Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

szombatban a gömöri ref. egyházmegye is. Csabay Pál esperes jelentése elején élesen és hatásosan állította szembe a róm. kath. egyháztársadalmi mozgalmak egyöntetűségét.. erejét a protestáns hasonló mozgalmak széthúzásával és erőtelenségével. Nagyobb jelentőségű volt még jelentésének az a része, a mely a doniesztikai járulékok kivetése körül a „központ" sérelmes intézkedéseire vonatkozott. A közgyűlés által elintézett ügyekből kiemeljük, hogy megújították a számvevőszéket; gyámintézeti pénztárnokká újból megválasztották Seres Józsefet; a kerületi gyűlésre képviselőknek kiküldték Ruszkay Gyulát, Sághy Sándort, Réz Lászlót, Lukács Gézát, Molnár Józsefet és Diószeghy Mihályt Nagy örömmel vette tudomásul a gyűlés, hogy néhai Szalóczy Dániel rimaszombati lelkész 20.000 koronát hagyományozott az egyházmegyének. Elhatározták, hogy egyházmegyei Kálvin-emlékünnepélvt rendeznek, a melynek szónoka Vattay László főjegyző lesz. — A tornai reform, egyházmegye április 14—15. napjain tartotta meg tavaszi közgyűlését Szádelőn. A gyűlés beerősítette tisztjeikbe dr. Varga Jenő tanácsbirót, Dobronkay László világi főjegyzőt ós dr. Izsó Bertalan ügyészt, s helybenhagyta az egyházmegye területén megtörtént lelkészi és tanítói változásokat. Újra szervezték a számvevőszéket és előadó-jegyzőivé Szabados Lászlót és Fodor Gézát választották meg. Intézkedtek a közigazgatási államsegély felosztásáról, s elfogadták Fodor Györgynek a lelkészi nyugdíjintézeti tartozásoknak a kerületi szűkösi-hollandi tárból leendő befizetésére vonatkozó indítványát. A 15-diki ülésen Csengery Dezső, elhunyt tanácsbiró emlékezetét újították fel. Az emlékbeszédet a lelkészi főjegyző tartotta. A kerületi közgyűlésre Ardai J. Dánielt, Tóth Kálmánt, dr. Ovárv Pált és dr. Izsó Bertalant küldötték ki képviselőkül. — Április 15-én folyt le a debreczeni és nagyszalontai ref. egyházmegyék közgyűlése. A debreczeni egyházmegye gyűlése megerősítette a felebbezéssel megtámadott debreczeni lelkészválasztást, és örömmel hagyta helyben a debreczeni gyülekezetnek a parókhiális körök alakítására és a 10%"o

s

normális adókulcs behozatalára vonatkozó határozatait. — A nagyszalontai reform, egyházmegye gyűlésének kiemelkedő mozzanata volt Tisza Kálmán emlékezetének felújítása. Az ünnepi emlékbeszédet Böszörményi Lajos tanácsbiró tartotta. A jövö komor zenéje. Az egyháznak az államtól való teljes szétválasztása s az egyházaknak az államsegélytől megfosztása és teljesen a magok erejére utalása fontos prograinmpontja a szocziáldemokrácziának világszerte. A lapunkban időnként közölt hírek szerint ez a szoczialista programmpont több államban már állampolitikai programponttá is lett, s részint meg is valósíttatott, részint a megvalósulás útján van. Nálunk az állam és az egyházak viszonyában még nemcsak messze járunk attól, hogy a szeparáczió állampolitikai programm legyen ; sőt ellenkezőleg, újabb és újabb szálak fonódnak, a melyek az egyházakat az államhoz fűzik, a pénzbeli támogattatás tekintetéi jen. A szeparáczió és szekularizáczió komor zenéjének hangjai azonban már fel-felütődnek nálunk is. A szabadgondolkozók, a társadalmi tudományosok már kiadták e tekintetben a jelszót, bár inkább csak elméletileg. Tovább szállítja s gyakorlati megvalósuláshoz igyekszik azt segíteni a szocziáldemokrata párt, a mely a mult hónapban megtartott országos kongreszszusán már határozati javaslatot fogadott el az állam és egyházak teljes szétválasztását és az egyházak kezén levő, állami eredetű vagyon szekularizáczióját illetőleg, s kimondotta, hogy e törekvés megvalósulása érdekében szervezett akcziót indít országszerte. Sőt azt olvassuk, hogy foglalkoznia kell ezzel a nagy kérdéssel Hajdú vármegye törvényhatósági bizottságának is, azon határozati javaslat alapján, a melyet Lengyel Imre királyi ítélőtáblai bíró nyújtott be, s melyben azt indítványozza, hogy a megye írjon fel az országgyűléshez egy olyan törvény megalkotása iránt, a mely szerint közvagyon egyházi czélokra nem fordítható és a klérus kezén levő vagyon szekularizáltatik. A szekularizáczió ós a szeparáczió nem lesz ugyan. ítéletünk szerint, Magyarországon egy-kéttőre állampolitikai programmponttá, de mégis rosszul tennénk, ha az e tekintetben emelkedő hangokat meg nem hallanánk s nem késziilgetnénk arra az időre, a mikor azok tényleg konkrét valóságokká lesznek. Mert hogy azokká lesznek egy emberöltő alatt, azt feltétlen bizonyosra vesszük. A mikor tehát a jövendő egyházpolitikának a szálait szövögetjük, ne feledkezzünk meg arról, hogy oly valláserkölcsi és anyagi erőket gyűjtögessünk, a melyekkel akkor is megállhassunk, a mikor Magyarországon is bekövetkezik az állam és az egyházak teljes szétválasztása. Legyen már vége! Az a szeretetlen, egymást maró s minden szennyet a világ szeme elé teregető harcz, a mely az amerikai magyar ref. gyülekezetek hívei, de különösen papjai között, a hazai egyházhoz csatlakozás kérdése fölött kitört, de az utóbbi időben csillapodóban volt, legújabban megint szennyes hullámokat kavarva újult ki az amerikai magyar reformátusok sajtóorgánumaiban. Nem akarunk annak a kérdésnek a taglalásába bocsátkozni, hogy a csatlakozás útja-módja mennyiben helyes, vagy helytelen; az azonban, a hogyan a csatlakozott ós nem csatlakozott lelkészek és egyháztagok egymást marják és gyalázzák, a legmélyebb sajnálattal tölt el bennünket, A nem csatlakozott lelkipásztorokat illetőleg, a szeretetteljes kérésen kívül nincs más eszközünk, hogy őket jobb belátásra és a csúnya személyeskedés helyett az elvi vitatkozás terén maradásra bírjuk. A csatlakozottakat illetőleg azonban igen üdvös volna, ha az amerikai ügyeket intéző konventi elnökség komoly intelmet adna; mert az a csúnya, személyeskedő harcz, a melyet ők is folytatnak, nem építésére, hanem csak szégyenére szolgál, mind a magyarságnak, mind a magyar kálvinizmusnak! ISKOLA. Ú.j ref. leányinternátus. A szatmári ref. egyház leányinternátust építtetett, melyet szeptember 1-én fognak ünnepélyesen megnyitni. Az internátus az egyház felsőbb leányiskolájával, egyéves női kereskedelmi tanfolyamával, óvónő- és polgári iskolai tanítóképző-intézetével lesz kapcsolatos. Á társalgási nyelv német, franczia. A benlakó növendékek állandóan nevelői gondozás és felügyelet alatt lesznek. A teljes ellátási díj, mosással együtt, havonta hatvan korona. Lelkészek és tanítók leányai ötven koronát fognak fizetni. Jelentkezéseket már most elfogad és bárminemű felvilágosítást készséggel ad az igazgatóság. Megjutalmazott tanítók. A biharmegyei népnevelési egyesület Bíró János hosszúpályi-i ref. tanítót az analfabéták sikeres tanításáért 100, Forvith József hegyközújlaki és Szabó Gyula mezőgyáni ref. tanítókat pedig az analfabéta tanfolyamok vezetéséért 50—50 koronával jutalmazta meg. A horvátországi magyar iskolák. A Julián-egyesület mult évi működéséről a következő adatok számolnak be : Az egyesület az 1908 — 1909-ik iskolai évben huszonkét falusi és öt pusztai iskolát tartott fönn Horvát-