Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-02 / 18. szám

mégis állítottuk emléket sírja fölé. Szive-lelke akkor is és mindig a miénk volt; még ma, haló poraiban is a miénk. A mi emlékművünk mégis hol késik? Csak nem engedhetjük, hogy a kanumi lámák kegyeletérzete is megszégyenítsen bennünket?! Dr. K. I. BELFÖLD. Az egyetemes konvent ülései. (Folytatás.) Április 22-én d. e. 10 órakor folytatta a konvent tavaszi üléseit Antal Gábor püspök és br. Bánffy Dezső elnöklete alatt. E második napi ülés első tárgya az volt, hogy a protestáns közös-bizottságba tíz póttagot választott a konvent. A megválasztott póttagok a következők: jFejes István, Ragályi Béla, Lénárt József, Kincs Gyula, Erőss Lajos, György Endre, Puky Gyula, Szilády Áron. L. Nagy Lajos és Segesdy Ferencz. Azután dr. Antal Géza az egyházi (parókhiális) könyvtár-bizottság jelentését terjesztette elő. Kálvin születésének négyszázados év­fordulója alkalmából a nagy Institutio-t adják ki magyar fordításban, melyet Czeqlédi Sándor és Rabold Gusztáv készítenek. A másik megjelenendő jubiláris munka „Kálvin életrajza" két kötetben, dr. Pruzsinszky Pál tollából. A Warga-féle egyháztörténet III. kötetében Zoványitól való Függelék a könyvből eltávolítandó. A jövő évben dr. Erdős József műve kerül kiadásra. A Bibliai Lexikon elkészülése 1910-re várható. A konvent a jelentést tudo­másul veszi. A Warga-Zoványi-féle egyháztörténet III. kötetéből a Függelék eltávolítását a tiszáninneni egy­házkerület felterjesztése alapján elhatározza. Baksa előadó a közalapi végrehajtó-bizottság nevé­ben a diakonissza-képzés tárgyában előterjeszti, hogy segélyt csak akkor adhatnak, ha a folyamodó egyesüle­tek határozott összeg iránt terjesztenek elő kérelmet. Széli Kálmán szerint ezt a segélyt a nyerendő állami dotáczióból kellene fedezni, azonban addig is valaminő segélyt kellene megállapítani. Degenfeld József gróf az előadói javaslat ellen szól és indítványozza, hogy az tétessék vissza a végrehajtó-bizottsághoz, megfelelőbb javaslat készítés végett. Dókus Ernő a mellett szólal föl. Fejes István azt mondja, hogy évi 10—12 ezer koro­náról van szó s így legalább 200 ezer koronát kellene lekötni. Erre pedig most nincs lehetőség. Hagyják függő­ben ezt az ügyet addig, a míg a humanitárius czélokra államsegélyt nyerünk. Szerinte a diakonissza-képzés jobb lenne Debreczenben, mintha a Lorántffy- vagy nBethánia­egylet bízatnék meg azzal. Indítványozza, hogy ezt a kérdést vegyék le a napirendről s a bizottság tanulmá­nyozza tovább. Baksa előadja, hogy azért nem terjeszt­hettek elő segélyösszeget, mert még nem tudják, hogy egyes ajánlkozók mennyivel elégednének meg. Erőss Lajos is a kérdés elhalasztását kéri. Degenfeld záró­szavában indítványát fenntartja. A gyűlés az előadói java-Jattal szemben a Degenfeld indítványát fogadta el Baksa Lajos a közalapi járulékoknak az országos közalapi végrehajtó-bizottság által történt megállapítása ellen beadott felebbezéseket s az azokra vonatkozó, részben elutasító, részben teljesítést tartalmazó javas­latokat referálta. A konvent a javaslatokat elfogadta. Benedek Zsolt dr. konventi fogalmazó a lelkészi nyugdíj- és özvegy árva-gyámintézet végrehajtó-bizottsá­gának az intézet 1908. évi állapotáról szóló jelentését terjesztette elő. A konvent tudomásul vette a jelentést és az abban levő javaslatokat is elfogadta. Azután Bene­dek fogalmazó a nyugdíjintézeti járulékok és kapcsolatos kérdések tárgyában hozott végrehajtó-bizottsági határo­zatok ellen beadott felszólalásokra vonatkozó javaslatokat terjesztette elő, melyeket a konvent el is fogadott. Köz­ben Czike Lajosnak egy specziális esetben való felszó­lalására megnyugtató választ adott a referáló fogalmazó. Nagy Károly a liturgia-ügyi bizottság jelentését referálta az ágendás könyvre hirdetett pályázat ered­ményéről, illetőleg eredménytelenségéről. Kevés és rész­ben a pályázati feltéleleknek meg nem felelő pályamunka érkezett be. Azok most kiadatnak a biráló bizottságnak, mely az 1910. évi tavaszi konventen terjeszti elő jelen­tését. A konvent ekképen határoz. Baksa dr. előadó a jubiláris Kálvin-ünnepségekre vonatkozó bizottsági jelentést terjeszti elő. A bizottság eddig is teljhatalmúlag intézkedett megbízatásához képest s ezután is azt teszi, azért külön konventi határozat nem szükséges. A beterjesztett bizottsági jelentés, illetőleg javaslat tartalma a következő : 1. A konvent f. év október 31-én (a Kálvin-Kopp-féle beszéd készülésének s így a Kálvin reformátori fellépésének emléknapján) ünnepi ülést tart. 2. Erre az ülésre meghívja az országgyűlés mindkét házát, a kormányt és a hazai protestáns egyhá­zakat. Az ünnepi ülést megnyitó imát Kun Bertalan püspök, akadályoztatása esetén Antal "Gábor mondja; határozati javaslatot terjeszt elő báró Bánffy Dezső, akadályoztatása esetén Degenfeld József gróf. Emlék­beszédet tart Baksay Sándor, akadályoztatása esetén Kenessey Béla. Záróimát mond Kenessey Béla, akadályoz­tcttá-Sci esetén Erőss Lajos. 3. Hódoló feliratot visznek testületileg a királynak. 4. Az egyházkerületek intéz­kednek, hogy július 11-én minden gyülekezetben ünnepi istentisztelet tartassék és a tanintézetek megfelelő időben emlékünnepet tartsanak. A Kálvin-alapra való gyűjtés folytatandó. 5. A genfi emlékmű költségeihez való hozzá­járulási összegen felül maradó összeg ref. egyháztörté­neti múzeumra fordítandó. 6. A genfi ünnepen testü­letileg képviselteti magát a magyar ref. egyház. Fejes István az ajánjla, hogy ne júl. 11-én, hanem 4-én tartassanak a gyülekezeti jubileumi istentiszteletek. Bánffy, Degenfeld és Antal Gábor felszólalása után júl. Il ikében állapíttatott meg az ünnepi istentisztelet ideje. Azután Mády Lajos referálta a tiszántúli egyház­kerület határozatát a konventi jegyzökönyveknek az állam­segély terhére leendő kiuyomatása tárgyában. A bukovinai andrásfalvi egyházközség segélykérvényét nemlegesen in­tézik el. Ifj. Lukács Gyula és ifj. Mády Lajos dr. kér­vényére vonatkozólag, melyekben a felállított és felállí tandó protestáns sajtóiroda támogatását kérik, azt a határozatot hozta a konvent, hogy az elnökséget bízza meg a kérvényezőkkel való érdemleges tárgyalással. Foly­tatólag a Kálvin-Szövetség kérvényét terjeszti elő, mely­ben a genfi Kálvin-ünnep rendezési költségeire segélyt kér. A közalapi bizottság 500 koronát javasol. Bánffy, Antal G. és Degenfeld felhívják a figyelmet arra, hogy a közalapból ilyen czélra nem lehet adni. Czike Lajos a segélyadás mellett szólal föl. Radácsi György azt kéri, hogy a Kálvin-alapból vagy társadalmi közadakozásból adjanak segélyt. Révész Kálmán indítványozza, hogy a gyűjtés alatt álló Kálvin-alapból adjon a konvent ötszáz koronát. Révész indítványa értelmében határoznak. — A kérdőívek dolgában való jelentést Mády előadása alapján elfogadják.

Next

/
Thumbnails
Contents