Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-25 / 17. szám

\ vei. Antal Géza dr., a pápai református theologiai akadémia tanára bemutatta Egyetemes Vallástörténet czímű nagyobb müvének egy fejezetét, az afrikai népek vallásáról Utalt annak fontosságára, méllyet a műveletlen népek s ezek közt az afrikai népek vallásának tanulmányozása a kulturtörténelemben jelent. -Utazók irataiból igazolja, hogy nincs afrikai nép, a melynél az istenképzet tisztább vagy homályosabb formában nem volna feltalálható. Az afrikai népek vallásában legjellemzőbb a szellemek tiszteletének kifejlődése és ezzel kapcsolatban a fetisizmus. Az előadó meghatározta a fétis fogalmát ós a fétis tiszteletét. Szólt az áldozatokról, főleg a véres emberáldozatokról, a melyeknek az afrikaiak a legnagyobb hatást tulajdonítják. Ismertette a fetis-papok rendjét és a különböző fetis-szövetségeket, a melyek Afrikában rendkívüli befolyást gyakorolnak a népre. Előadását de Quatrefages szavainál fejezte be, hogy a primitív népek vallásának ismerete éppoly fontos a vállástörténelemben, mint a fiziológiában az alacsonyabb állattipusok élet* működésének ismerete. A házasélet tisztasága és az erkölcsrendészet. A budapesti m. kir. államrendőrség illetékes ügyosztályában most készült el az erkölcsrendészeti új szabályzat, a melynek az a hivatása, hogy a főváros erkölcsi életének legsötétebb területén: a prostituczió körében teremtsen rendet és akadályozza meg a visszaéléseket. Egyikmásik napilap dicséri az új szabályzat helyes és okos intézkedéseit, s mi el is hisszük, hogy van benne sok okos dolog. Egy intézkedése ellen azonban nemcsak a tisztességes társadalomnak, hanem maguknak az egyházaknak, mint az erkölcs őreinek, a leghatározottabban tiltakozniok kellene. Ez az intézkedés ugyanis lehetővé teszi azt; hogy férjes nők, esetleg családanyák, férjük tudtával, vagy a nélkül, a rendőrhatóság teljes diszkrécziója és oltalma mellett, engedélyt nyerjenek önmaguk hivatásos prostituálására. Ez az intézkedés homlokegyenest beleütközik a keresztyőrségnek a házasságtisztasága és hűsége felől táplált fogalmaiba. De beleütközik az állami és társadalmi élet fundamentumaiba is, mert hivatalos közreműködéssel lehetővé teszi a családi élet megfertőzését, és a legnagyobb veszedelembe sodorja, úgy testileg, mint erkölcsileg a jövendő generácziókat s ezzel az államot, a társadalmat és a keresztyén egyházakat. Terjesszék ki azért az egyházak komoly figyelmüket erre a veszedelmes rendelkezésre, az egyháztársadalmi egyesületek pedig indítsanak az ellen hathatós társadalmi mozgalmat, hogy valamiképen életbe ne léphessen. D'Are Johanna boldoggá avattatósa. F. hó 18-án újra egygyel szaporodott a pápás egyház boldogjainak száma. A pápa ezen a napon, fényes egyházi ünnepély keretében, a franczia róm. katholikus zarándokok sok ezereinek jelenlétében boldoggá avatta az orleansi szüzet, Ü'Arc Johannát. A beatifikáczió ügye még 1869-ben megindult, de csak két ízben lefolytatott vizsgálat után jutott a mult év deczemberében befejeződéshez. A franczia római katholikusoknak régi vágyuk teljesedett a hős leány beatilikácziójával; — mi pedig úgy ítélünk, hogy abban a pápás egyház ismét egy újabb lépést tett az evangéliumtól való távolodás útján ! A budapesti VI—VII. kerületi új ref. templom építése ügyében újabb jelentős lépés történt., azáltal, hogy a felszólított építészek a kitűzött határidőre benyújtották a templomra vonatkozó terveiket. Az egyházrész templomépítő lázottsága a benyújtott nyolcz terv megbírálására kiváló fővárosi műépítőket szándékozik felkérni; s ha a tervek között találnak megfelelőt, akkor még az idén megteszik az elhatározó lépéseket a templom felépítésére. I j orgona. Az alsószuhai ref. egyház temploma részére Országh Sándor és fia rákospalotai (Bpest mellett) orgona és harmónium gyáros czégnél új orgonát rendelt. A mű a legújabb csőrendszer szerint készül és a pünkösdi ünnepekre lesz beállítva és a használatnak átadva. ISKOLA. Ötven éves tanítói jubileum. Nagy Ferencz sarkad i ref. tanító már félszázad óta szolgálja, lankadatlan buzgósággal a magyar református s ezzel együtt a magyar nemzeti tanügyet. Egyháza elöljárósága s hálás tanítványai meleg ünneplésben részesítették ez alkalomból húsvét másodnapján az érdemes tanítót. A délelőtti istentisztelet után Balogh Ambrus esperes az egyházmegye, Szabó Lajos és Schrötter Dániel tanítók a pályatársak. két nő pedig a hálás tanítványok nevében üdvözölték a jubilánst, a kinek több értékes emléktárgyat is nyújtottak át. Az ünnepélyen jelen volt a közokt. kormány képviseletében a vármegye kir. tanfelügyelője is ; de forrásunk nem tudósít arról, hogy szintén szerepelt volna az üdvözlők között. Pedig, ha már a közokt. kormány üres kézzel engedte is az ünnepélyen megjelenni, szivében s ajkán talán mégis vihetett volna egy kis elismerést az 50 év óta működő kálvinista tanítónak ! Emlékünnepély. A sepsiszentgyörgyi ref székely Mikó-kollégium néhai Bodor Domokos főgimnáziumi tanár emlékének megörökítésére f. hó 18-án kegyeletes ünnepélyt rendezett. Az ünnepélyen, közének és Csia Pál vallástanár imádsága után, a kollégiumi , énekkar énekelt. Emlékbeszédet mondott Szász Béla főgimn. tanár, s végül a magyar gályarabok énekét adta elő a kollégiumi énekkar. EGYESÜLET. A Kálvin-Szövetség estélyei. A Kálvin-Szövetség április 2-iki felolvasó ülésen a cselédkérdés került megvitatás alá, A Szövetség vezetősége Rosenberg Augusztát, a Magyarországi Nőegvesületek Országos Szövetségének alelnöknőjét kérte fel a kérdés ismertetésére, a ki a szövetség felkérésere készséggel vállalkozott e kérdés minden irányú megvilágítására. Az ülést, miután az elnökség tagjai közül, részint betegség, részint hivatalos elfoglaltság miatt, senki sem jelenhetett meg, Bükéi Pap István református theol. igazgató, a Kálvin-Szövetség választmányi tagja nyitotta meg, a ki megnyitó szavaiban, rámutatva a szövetség eddigi működésére, igen helyesen kapcsolta be a cselédkérdós ügyével való eredményes foglalkozást is a Kálvin-Szövetség feladatai közé. Rosenberg Auguszta több mint egy órán át tartott érdekes, mindvégig vonzó előadásában a cselédkérdést minden irányban megvilágította a hallgatóság előtt. Rámutatott elsőben is a cselédhiány okaira. Szerinte a kivándorlás, és az ipari munkával való foglalkozás mellett főleg az idézi elő a cselédhiányt, hogy cselédeink szinte kivétel nélkül csak átmeneti helyzetnek tekintik a cselédsort, a melytől mielőbb szabadulni igyekeznek. Ebben a körülményben rejlik az oka annak, hogy a cselédtartó nem szívesen foglalkozik cselédjének a nevelésével, a mi aztán előidézi, hogy oly sok a tanulatlan és rossz cseléd. Majd rátért a külföldi viszonyok ismertetésére, s különösen részletesen foglalkozott a német és holland háztartási iskolákkal, melyek nemcsak cselédeket képeznek, de a kisebb exis-