Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-28 / 13. szám

nem lehet nyers anyagszállító eszköz, hanem feladata az is, hogy a gondolatok műhelyébe vezesse az olvasót" . . . Az ajánlásra méltó kötet tartalma egyébként a következő : I. Bibliamagyarázatok. Négy adventi és négy böjti magyarázatot találunk itt Bédei Károlytól. Dr. Siedel E. után dolgozta át Rédei e magyarázatokat. Határozott evangeliomi hang csendül meg bennük. A ki ilyen szellemben magyarázza az írást, annak gyülekezete nem maradhat mozdulatlanul. Osváth Kálmán, Robertson hivatott tolmácsa közöl még négy bibliamagyarázatot e helyen az adakozásról. Bizony, nagyon szükséges a lelkek elé állítani a keresztyén adakozás módjait, okait és jutalmát. Mert napjainkban tudjuk, hogy az adakozás a leggyengébb oldala az embereknek. II. Beszédek ifjúsági istentiszteletekre. E fejezet alatt négy beszédet találunk. Lic. Rácz Kálmán, Adorján Ferencz ós Bányai Sámlor ismert nevű és ismert tollú, kedvelt alakjai evangéliomi egyházi irodalmunknak, az ő átdolgozásaikat haszonnal forgathatják azok, kik ifjúsági istentiszteleteket is szoktak tartani. Én ugyan azt mondom, hogy a felnőtteknek sem ártana ilyen modorban prédikálni. Sokszor nagyon is túlbecsüljük hallgatóink értelmiségét és olyan hangon szólunk hozzájuk, hogy nem értenek meg bennünket. III. Közönséges egyházi beszédek. Kilencz egyházi beszéd van itt, melyek közül legértékesebbnek Futó Zoltán két átdolgozása mondható. Keller S. nyomán „Kialuvó világosságok", Talmage nyomán „Krisztus a mi énekünk" czím alatt közöl két gyönyörű beszédet. Mindkettőre különös nyomatékkal hívom fel az olvasók figyelmét. Szép beszédeket írtak még: Csizmadia Lajos, Papp József, Papp Károly, Bokross Elek, Pauliny Károly és Dávid Gyula. IV. Ünnepi egyházi beszédek. Elég tartalomgazdag fejezet ez is. Van benne egy karácsonyi, egy év utolsó napi, újévi, virágvasárnapi, két nagypénteki, egy húsvéti és egy pünkösdi beszéd. A karácsonyi beszéd Dobos János hagyatékából való. Méltó a névhez, mely alatt fenmaradt. Futó Zoltán itt is remek átdolgozást közöl „Honnan-hová?" czímen. Csizmadia Lajos kedves újévi beszéde mellett, kiemelendő Fekete Gyula hatalmas virágvasárnapi prédikácziója. Lukácsy Imre, Péchy Árpád, Csernák Béla munkái szintén segítségére lesznek a könyv forgatóinak. V. Alkalmi beszédek. Ez a leggazdagabb rovat. Gazdagsága is kifejezője annak a czélnak, mely a Lelkészi Tár egyik főczélja, hogy különleges alkalmakra adjon a lelkészek kezébe mintákat, melyeknek alapján saját gondolataik termékenyebben gyümölcsöztessenek. Részletes ismertetésükbe nem bocsátkozhatván, jellemzés helyett elég lesz felsorolnom az itt közölt beszédeket: Két beköszöntő, papszentelési, két reformácziói, csapások közötti, királykoronázás fordulóján, iskolai év elején, két templomszentelési, harangszentelési, orgonaszentelési, egyh.-megyei gyűléskor, aratáskor, halottak napját követő vasárnapi, harangavatási, tavaszi, őszi, téli, lelkészértekezleti, lelkészbeiktatási, házavatási beszédek és két egyháztörténeti előadás Kálvin Jánosról. Különösen aktuális e jubiláris esztendőben. De ha nem bocsátkozhatom is belé az egyes beszédek bírálatába, általánosságban jól eső érzéssel állapítom meg azt a tényt, hogy az evangéliom hirdetésében haladunk. Hasonlítsa össze valaki egyházi beszédíróink mai müveit csak a tíz évvel ezelőtt megjelentekkel is, lehetetlen, hogy észre ne vegye, mennyivel erőteljesebb evangéliomi hang csendül meg a mai beszédekben, mint az ezelőttiekben. Ennek egyik oka annak belátása, hogy a mai világ betegségének egyetlen orvossága az evangéliom ; a másik oka pedig az a tény, hogy lelkészeink a külföldi nagy szónokok munkáit sohasem tanulmányozták még oly mértékben, mint ma. Sokan rovásunkra írják a külföldi szerzők átdolgozásait, pedig igaztalanul. Inkább prédikáljon valaki evangéliomot Gerok, Talmage, Keller, Zimmermann, Spurgeon stb. nyomán, mint emberi híg bölcseséget a saját gondolatvilágára támaszkodva. A ki sokat tanulmányozza a külföldi nagy szerzők műveit, az majd tud eredetit is adni és pedig jót, mert gondolatok gondolatokat keltenek. A külföldi szerzők nagy bibliaismerete majd bennünket is megtanít a bibliát mindig jobban és jobban tanulmányozni. Már pedig ebben rejlik a tartalmas prédikálás egyik alapja. VI. Keresztelési beszédek következnek ezután: Háznál, Kiss Ferencztől; Tiszttárs gyermeke felett, Dr. Nagy Zsigmondtól; Izr. anya ref. gyermeke felett, Szalóczy Páltól. VII. A Konfirmácziói beszédek-ben kettőt ád a szerkesztő. Egyik Petri Elek budapesti, másik Papp Károly tiszainokai ref. lelkész műve. Előbbi eredeti, utóbbi átdolgozás. Petri Elek nevét ismerik lelkésztársaim, Papp Károly átdolgozásait ugyancsak. E kötetben is olyan munkákat adnak, a milyeneket tőlük várhatunk. VII. Urvacsoraosztási beszédek. Dr. Erdős József, új bori, Szalóczy Pál, templomszentelési, Illyés János, ugyancsak temlomszentelési alkalomra irott, úrvacsorai beszédeket közölnek. IX. Esketési beszédek. . Nyolcz esketési beszédet tartalmaz e rovat. Madarász Imrétől, Kiss Ferencztől, Olajos Páltól, Babay Kálmántól, Szabó Jánostól, Varga Kálmántól, Sipos Józseftől és Keresztesi Károlytól. X. Gyászbeszédek és imák. E rovatban is nyolcz beszéd talált helyet, különféle alkalmakra czélozván. XI. A lelki gondozás körébe tartozó dolgozatok közül különösen dr. Szabó Aladár munkájára hívom fel lelkésztársaim figyelmét. A munka az „élő keresztyén szövetségekről" szól. A tudós szerző megmagyarázza az élő ker. szövetségek elnevezését, alapelveit és eredményeit. Lelkészeink sokat panaszkodnak egyházi életünk bajairól, sokat tanácskoznak a bajok orvoslásának mikéntjéről, a gyülekezeti élet felvirágoztatásáról. Kérem lelkész-