Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-28 / 13. szám

Szent Imre-Kör és a Mária-Kongregáczió megjelent képviselőivel vita indult, kétségtelen sok igazságot tartalmazott az állami iskolák érezhető romano-katholizálása felől. Azonban nem éppen ez a két előadás, hanem a Kör egész iránya, az ú. n. szabadgondolkodók irányának szolgálata, a teljes vallás- ós nemzetellenesség váltotta ki az egyetemi és főiskolai ifjúság óriási többségének ellenmozgalmát és a magyar nemzeti s progressziv haladás elve alapján való szervezkedését, a márczius 10-ikí felhívást és a 12-iki tiltakozó gyűlést. Ezen a gyűlésen résztvett a klerikális Szent Imre-Kör és a protestáns Bethlen Gábor-Kör is. így került a Galilei neve mellé a Szent Imre és a Bethlen neve. Most már úgy tüntetik fel a kérdést némelyek, a többek között egyik protestáns ügyeket is tárgyaló napilap és egyik-másik protestáns egyházi lap is, hogy a Bethlen Gábor-Kör, midőn a Szent Imre-Körrel együtt a Galilei-Kör ellen való állásfoglalásban résztvett, a klerikálizmus szekerét tolta. A klerikálizmus vádját még azzal is próbálják igazolni, hogy a közismert klerikális napilap, az Alkotmány, vedelmébe vette a megtámadott Bethlen-Kört. Az ügy tisztázást kíván. A protestantizmus és szabad gondolkodás egymáshoz való viszonyát kifejtettük Lapunk 2. számának vezetőczikkében. A szabadgondolkodás drága kincs, a róm. katholiczizmussal szemben a reformáczió vívmánya, de csak forma és eszköz a tökéletes keresztyén személyiség: a krisztusi istenfiúság és a tökéletes társadalmi élet: a krisztusi istenországa megvalósításának szolgálatában. A valódi szabadgondolkodás elvezérel, nem a nem,zetköziséghez, nemzetellenességhez, a róm. kath., a keresztyén és minden pozitív vallás gyűlöletéhez, hanem a nemzeti létforma tényének és örök jogosultságnak, a haladás szolgálatában való helyének, a tiszta keresztyénség egyéni és társadalmi, nemzeti és világhaladást mozgató nagy jelentőségének felismerésére is. A klerikálizmus valójában nem barátja sem a nemzeti létformának, sem a tőle független szabad tudományos és társadalmi haladásnak; azonban mindenikkel tud érdeke szerint alkalmi kompromisszumot kötni. Az igazi protestantizmus pedig hűséges munkása mind a nemzeti eszmének, mind a szabad tudománynak, mind a társadalmi reform útján való fejlődésnek és haladásnak. Az egyetemi és főiskolai ifjúság egy részének nemzetközi ós keresztyénellenes szellemben való társulásával szemben egészen jogosult az ifjúság nemzeti és liberális részének felekezetközi, felekezetmentes, magyar nemzeti és progressziv szellemben való tömörülése. Hogy a Szent Imre-Kör is részt vett ebben, az a klerikálizmus hajlékonyságának, nemzeti színben való érvényesülési vágyának bizonysága. Azonban az egységes magyar társadalmi haladás érdekében, a liberálizmus szellemében, ezt a nem egészen őszinte, hátsó gondolatokkal dolgozó csatlakozást sem lehetett visszautasítani. A Bethlen Gábor-kör pedig a magyar nemzeti haladás támogatói közül nent hiányozhatott. Nemzeti jellege s örök reformot sürgető hitvallása, a Bethlen Gábor szelleme kötelezte erre. Nem a szabadgondolkodás, hanem annak igaztalan és káros tévedései ellen tiltakozott, mint a hogy ezzel nem szűnt meg tiltakozni a klerikálizmus nemzetközi, álkeresztyén és haladást akadályozó iránya ellen sem. A nemzeti és keresztyén szellemben való társadalmi haladás nevében tiltakozik is mindenkor mind a szabadgondolkodó, mind a klerikális nemzetköziség, mind a szabadgondolkodó, mind a klerikális antikrisztianizmus ellen. Ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy hivatása eqy részének teljesítésében alkalmilag ne működjék együtt mindazokkal, a kik programjának egy részét vallják és megvalósítani akarják. De ez a szövetség a liberálizmus szellemében csak társadalmi és irodalmi tevékenységre irányulhat, de nem elnyomó hatalmi törekvésre. Mihelyt a Galilei-Körnek vagy más egyesületnek erőszakos elnyomására törekednék akármiféle szövetség, abban egy pillanatig sem volna s nem is lesz soha helye a protestáns Bethlen Gábor-Körnek. Mint a szabadgondolat katonája, ellenfele a klerikálizmusnak. Mint az evangéliomi keresztyénség fia, ellenfele az antikrisztiánus „szabadgondolkodóknak". Mint a magyarság gyermeke, ellenfele minden magyartalanságnak. Mint a szabad, magyar és keresztyén szellemű haladás munkása és harczosa, szövetségestársa azoknak és annyiban, a kik és a mennyiben e három szellem valamelyikét magukban hordozzák; azontúl pedig egyedül végezi nemes hivatását a hármas eszmény összhangzó szolgálatában. Mi tehát nem azt mondjuk, mint a róm. kath. „Egyházi Közlöny" (márcz. 5.): „Galilei vagy Galilee?" hanem: Galilei és Galilei, mert Galilei és a Galileai: a valódi tudomány és a Jézus tiszta keresztyénsége összeférnek egymással. Minden irányban tisztázva álláspontunkat, azt mondjuk : Bethlen, Kepler, Kálvin, Luther és Jézus Krisztus. Szabad tudomány, magyar nemzeti haladás és tiszta keresztyénség! Veress Jenő. ISKOLAÜGY. Református gimnáziumaink működése az 1907/8. iskolai évben. XI. Tandíj czimén egyes gimnáziumainkban a következő összegeket kell fizetni: a) Helybeli református növendékek tandíja nagyság szerint fogyó sorban rendezve a következő sorozatot adja: Miskolcz V—VIII. oszt. 68 kor. (I—IV. = 48 kor.), Szatmárnémeti 62, Rimaszombat és Pápa 60, Nagyenyed (kiinnlakók) és Sárospatak 56, Hajdúböszörmény VII