Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

lehetővé tették, hogy Sátoraljaújhelyen és Miskolczon előadást tarthattam a Filadelfia-diakonissza- egylet nagy vállalkozásáról, a Bethesda megvételéről. E köszönetből a legnagyobb rész Dókus Gyula ő Méltóságát, Zemplénmegye alispánját és clr. Tüdős István miskolczi ref. lelkész urat illeti. Hasonlóképpen köszönetemet nyilvánítom addig is, a míg az összeget a többi adományokkal együtt nyugtatni alkalmam lesz, gróf Festetics Gyuláné úrnőnek, a ki e szép czélra 100 (száz) koronát küldött és azoknak a buzgó lelkeknek, a kik Pécsett Porkoláb Gyula evangélikus és Nyáry Pál református lelkész vezetésével pár korona híján 500 (ötszáz) koronát gyűjtöttek egy szeretetvendégségen a Bethesda megvételére. Vajha e szép példák buzdítanának másokat is ! Budapest, 1909. inárcz. 17. Dr. Szabó Aladár, ref. lelkész. A dunántúli evang. egyházkerület f. hó 17-én tartotta meg rendkívüli közgyűlését. Lefolyásáról csak a jövő héten számolhatunk be. A pápás kanonizáczió kulissza-titkai. Ezt a czímet adhatjuk annak a közleménynek, a mely a róm. kath. Egyházi Közlöny f. évi 9. számában megjelent, annak a hírnek kapcsolatában, hogy a római pápa kinevezte az Oriol József és Hofbauer Kelemen boldoggá avattatása körül támadható viták és perek elintézésére hivatott bizottságot. „A bizottság feladata — irja a nevezett közlöny — mindazon pereket, panaszokat, reklamálásokat, igényeket megvizsgálni s elintézni, melyek a kanonizáczióból kifolyólag támadhatnak. A ki azonban azt hiszi, hogy a bizottság kinevezése csupa formalitás, hogy tényleges munkája nem leszen, az nagyon csalódik. Már egyszer jeleztük az Egyházi Közlönyben, hogy egy-egy boldoggá vagy szenttéavatás sok, naqyon sok pénzbe kerül, s hogy akárhány oly ragyogó szentéletű világi vagy egyházi férfiúról és nőről bir tudomással a hagyomány és történelem, kiknek kanonizácziója csak azért nem ment végbe, mert nem volt olyan pártfogójuk, ki az e czélra szükséges és százezer koronát is túlhaladó nagy pénzösszeget folyósította volna. S ezért joggal, innovatori velleitással való vád veszélye nélkül mondhatjuk, hogy e tekintetben tényleg reformra van szükség. Mire kell a sok pénz ? Egyik legnagyobb tributum az, mit a Szent-Péter templom bérlete czímén kell a Szent-Péter káptalan részére fizetni; de nemcsak a templomhelyiséget, hanem külön a díszleteket is meg kell fizetni, melyekkel a káptalan a kanonizáczió napján a templomot felékesíti. Ezenkívül a kanonizácziót indítványozónak még külön díszleteket is kell újonnan készíteni, melyek az ünnep után a káptalan tulajdonába mennek át, 2b mely aztán azokat a legközelebbi alkalommal drága pénzen ismét bérbe adja. Aztán sok pénzt emésztenek fel azok a számos példányban elkészítendő festmények, melyeknek egy része a szent arczképét, másik része pedig a szent életéből vett jelenetet ábrázolják. Legújabban még szobrokat is szoktak készíttetni. A legrosszabb azonban az a dologban, hogy úgy a szobrászati, mint a festészeti rósz az úgynevezett „aventi dirittóa

-k (az arra joggal bírók) előjoga, kiknek rendszerint silány, gyatra, a nyersanyag árára sem méltó munkái vannak és mégis busásan lesznek megfizetve. Hogyan és miből keletkezhetnek a fent jelzett viták és panaszok ? Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a Szent-Péter káptalan a templom s az ornamentek átadására csak az esetben hajlandó, ha a beatifikáczió, kanonizáczió illetőleg postulatorai előbb solvibilis voltukat bebizonyítják; más szóval ha egy, a római egyházi körökben elismert bank nyugtáját mutatják fel egy, a templom és ornamentek bérletét felülhaladó összeg letétbe helyezéséről. Hangsúlyozottan mondottuk, hogy a kiegyezett bérletet felülmúló összeget kell a postulatoroknak kimutatni; ugyanis az ünnepély lefolyása után a Szent-Péter káptalan, valamint a díszítők, festők, szobrászok s egyszóval az összes alkalmazottak számlája az előre kialkudott összegnél jóval magasabb summát tüntet fel: az utóbbiaknál rendszerint munkatöbblet, anyagtöbblet czíinen, míg a káptalan pedig a tribünök felállításakor elrepedt deszkát, véletlen falkopást, esetleges szőnyegrontást, márványrepedést stb. stb. is borsos és eredeti áron felszámít, egyszóval a szegény postulatorokat minden irányból és oldalról megragadják és szorongatják. — A czímben jelzett bizottságra tehát az az igazán szükséges és humánus feladat hárul, hogy ezeket a nagyszámú és ilyen esetekben gombamódra támadó túlzott igényeket megvizsgálja és elbírálja, a túlzottakat a méltányos határra szállítsa le s az alaptalanokat elutasítsa." — Az Egyh. Közlöny ez őszinte nyilatkozataihoz felesleges bővebb kommentárt adnunk. Eléggé világosak és a pápás egyház kanonizáczióját híven jellemzők azok önmagukban is. Legfeljebb még azt a kívánságot fűzhetjük hozzájuk, hogy leplezze le legközelebb az E. K. azoknak a költségeknek a hovafordíttatását is, a melyek egy kanonizáczió körül addig felmerülnek, a míg a postulatorok hetedik bőre az „aventi diritto"-k karmai közé átbocsáttatik ! Felhívás. Kérem azon lelkész urakat, a kik az eddigi szokástól eltérően nem fogadtak, vagy újonnan fogadtak legátust a húsvéti ünnepre, hogy ezen szándékukat a theol. akadémi igazgatójával folyó hó 23-ig közölni szíveskedjenek. Csatlakozás az amerikai magyar ref. egyházmegyéhez. A mackeesporti ref. gyülekezetnek az amerikai magyar ref. egyházmegyéhez való csatlakozása febr. 7-én, egyhangú határozat mellett, hivatalosan megtörtént. — Ugyancsak az egyházmegyéhez csatlakozott a philadelphiai gyülekezet egy része is s már gondoskodott helyről, a hol istentiszteleteit tartani fogja. Az egyházi és iskolai alapítványok ügye. Prot. egyházaink több ízben tárgyalták már gyűléseinken azt az újabb sérelmes bírói gyakorlatot, a mely szerint a végrendeleti egyházi és iskolai alapítványok csak abban az esetben szolgáltatnak ki, ha a róluk szóló alapító levelek a kultuszminiszter által is helybenhagyatnak. A mint a Debr. Prot. Lapban olvassuk, legközelebb Erőss Lajos püspök és gr. Degenfeld József főgondnok jártak a kultuszminiszternél ebben a dologban, főként azért, mivel a debreczeni főiskola több alapítványának kiadása is függőben van, a miből az intézetre jelentékeny anyagi veszteség hárul. A kultuszminiszter — a mint a nevezett lap írja —- Ígéretet tett a kerületi elnökségnek arra, hogy az ügyet legközelebb dűlőre viszi és pedig a prot. egyház jogainak megfelelőleg, a mennyiben a bíróság eljárásának alapul szolgáló s még a XVIII. század elejéről való törvényt ő maga sem értelmezi úgy, hogy az állami beavatkozás minden egyes esetben kivétel nélkül szükséges volna. A kérdés megoldását eddig az késleltette, hogy annak mérlegelésénél az igazságügyi ós kultuszminisztériumok közegeinek a felfogásában az összhang nem volt meg. Az Országos Magyar Szövetség a , kongruaj avaslatról. Az Országos Magyar Szövetség Bérezik Árpád elnöklésével f. hó 7-én tartott ülésében tárgyalta a kongniatörvényjavaslat negyedik, úgynevezett nemzetiségi szakaszát. Az ülésen a választmányi tagok igen nagy számmal vettek részt. A választmány nagy vita után, a melyben majdnem az összes jelenlevők résztvettek, elfogadta Csányi Gusztáv dr. titkár következő indítványát: „Az