Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

képes. Azért ösztönözzön mindenkit ez is egyletünk támo gatására. Mi a testvér Bethánia-egylettel azon fáradozunk, hogy a kik hozzánk közelítenek s a kik adományaikat nálunk teszik le az Úr oltárára: azok még a legnagyobb földi kincsnél is nagyobb kincset vigyenek el tőlünk, t. i. égi tüzet az Úr oltáráról, azt a mélységes boldogságot, a mely nem e világból való s a melyet a világ semminemű bajai és változásai meg nem semmisíthetnek. Ez a mi legfőbb és legerősebb okunk, a mi a te hívásodra késztet: jöjj és segíts! Segíts, közeledjél hozzánk, hátha a mi munkánk, fáradozásunk és egyleti tevékenységünk mögött azt a gyógyforrást megleled, a mely Jézus váltságából csörgedez elő. Ha pedig már meglelted, akkor tudjuk, hogy úgy is fogsz Isten iránt való hálából segíteni. Dr. Szabó Aladár. (Folyt, köv.) IRODALOM. Márczius 15 ibi egyházi beszéd. Mészáros János ócsai ref. lelkész márczius 15-iki egyházi beszédet adott ki, a következő czímmel: „Egyházi emlékbeszéd márczius 15-én 1909." Nyomatott Tekintetes eörkényi Ferenczy Dénes úr szives áldozatkészségéből. Ipolyság 1909* Neumann Jakab könyvnyomdája. A befolyó összes jövedelem az ócsai ref. műemlék-templomtorony javítására fordíttatik. 17 lap ára 24 fillér. A beszéd czíme: Nemzeti szabadságunk második éjpülö templománál. Ezsd. 3 10—13. és Ágg. 2. 4. kettős alapige alapján a szabadság-templom építésének szegénységét (I) és törpeségét (II) fejtegeti tartalmasan, hazafias lendülettel, biblikus szellemben és megragadó erővel. A szerzőtől már megszokott erőteljes keresztyén szellemből többet is szivesen láttuuk volna ebben a hazafias emlékbeszédben. Az értékes beszédet a nemes czélra való tekintettel is szivesen ajánljuk lelkipásztorainknak s minden magyar keresztyén léleknek a közeledő nemzeti ünnepre s a szabadság temploma építésében való lelkes buzdításul. Keresztyén Népbarát. Evangéliomi naptár az 1909. évre. Szerkesztette Nádasdy József. Kiadta a protestáns naptárkiadó szövetség. Ára 40 fillér. A tiszta jövedelem a „Magyar Biblia ós Evangéliemi Iratterjesztő Társaság" javára fordíttatik. A csinos kiállítású és evangéliomi tartalmú naptárt ajánljuk olvasóink figyelmébe. Kár, hogy csak ilyen későn jelent meg a könyvpiaczon. Imák és beszédek, a melyek Erőss Lajos tiszántúli püspök beiktatása alkalmával elmondattak. Kiadta a tiszántúli ref. egyházkerület A füzet közli Dávidházy János esperes közgyűlést megnyitó imádságát, gr. Degenfeld József közgyűlést megnyitó beszédét, Erőss Lajos püspök imádságát, Dávidházy János esperes püspök-beiktató imádságát, gr. Degenfeld József főgondnok üdvözlő-, Erőss Lajos püspök székfoglaló- és Sütő Kálmán esperes üdvözlő beszédeit. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. Az cdsózselezsényi evang. gyülekezet Zathureezky László békéscsabai segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei választás. A vértesaljai ref. egyházmegye, egyik megürült? lelkészi tanácsbirói székére Forgács Endre sárbogárdi lelkészt választotta meg. Az új tanácsbirót szivesen üdvözöljük. Egyházi aranykönyv. Sápy Lajos, volt kabai ref. tanító, 150,000 koronát kitevő vagyonának felét vógrendeletileg a kabai ref. egyháznak hagyományozta. Templomépítés Budapesten. Már hírt adtunk a felől, hogy a budapesti ref. egyház VI—VII. kerületi parókhiális körének tanácsa a mellett foglalt állást, hogy lemondván megfelelőbb telek kereséséről, a város által átengedett, a Hegedűs Sándor- és Izabella-utcza sarkán fekvő telken építteti fel a parókhiális kör templomát. Legutóbbi ülésen az építő-bizottság bejelentette, hogy a templomterv elkészítésére nyolcz építészt szólított fel, a kik a tervek elkészítésére vállalkoztak is. A tervek f. évi április 15-dikére lesznek beadandók. A felső-szabolcsi ref. egyházmegye kettéválasztása. A felső-szabolcsi ref. egyházmegye február 16-án tartotta meg rendkívüli közgyűlését, főként a végből, hogy az egyházmegye kettéválasztása kérdésében határozzon. A közgyűlés az ez ügyben kiküldött bizottságnak, lapunkban már ismertetett javaslatát minden pontjában elfogadván, elhatározta, hogy e fontos kérdést illetőleg megszavaztatja az egyházmegye összes gyülekezeteit. A szavazás határidejét az elnökség aképen fogja kitűzni, hogy e kérdésben az április második felében tartandó rendes közgyűlés már végérvényes határozatot hozhasson. A róm. kath. kongrua javaslat körül. Jeleztük már, hogy a róm. kath. alsó papság kongrua-rendezése tárgyában gr. Apponyi kultuszminiszter által benyújtott törvényjavaslat 4-dik pontja, a mely az állam fenyítő jogát biztosítja az országos törvényeknek és törvényes rendeleteknek ellenszegülő papokkal szemben, egyáltalában nem nyerte meg a klerikális körök tetszését. A klerikális sajtó-organumok zajt csaptak a 4. §. miatt mindjárt a javaslat benyújtása után. Most pedig a felől értesülünk, hogy a püspöki kar is akczióba kíván lépni a javaslat 4-dik pontjának olyan módosítása végett, a mely mellett az állam kongrua megvonási joga ne csorbítsa a püspökök joghatóságát. Az „Alkotmány" szerint ugyanis a 4. §. „egyenesen alkalmas arra, hogy meglazítsa az egyházi fegyelmet a püspök és papjai között, illetve egyenes felbujtási tartalmaz a püspöki intézkedés és jogok ellen. Mondanunk sem kell, hogy az állam ilyen eljárásával lényegesen sérti az egyház jogait, átlépi a saját hatalmi szféráját s megcsorbítja a püspöki joghatóságot". Reméli azonban, hogy mivel gr. Apponyiról legkevésbbé van okuk feltételezni a magyar r. katholikusoknak, hogy a §-t a püspöki joghatóság csorbítására vette volna be a javaslatba: az illető szakasz olyan módosítást fog nyerni, hogy eltűnik belőle minden olyan intézkedés, melyet az egyházellenes kormány játszi módon fordíthatna az egyház kormányzói ellen, illetve a mellyel egészen anarkiát teremthetne a papság és a püspökök között. — Majd bevárjuk, hogy mi fog történni. Mi azonban, a kik igen jól ismerjük a r. kath. püspöki joghatóságot s ennek egy külföldi hatalomtól: a pápától való függését, ismételten is hangoztatjuk, hogy a javaslatban az állami fegyelmi jogoknak nem csökkentésére, hanem fokozására van szükség. Abban ugyanis, hogy a törvényt vagy törvényes rendeletet, a saját egyházi főhatósága utasítása folytán végre nem hajtó r. kath. pap nem a püspöke, hanem az adóhivatal útján kapja meg kongrua kiegészítését, az állam jogát és tekintélyét kellőleg biztosítva nem láthatjuk, hanem csak abban, ha kimondatik, hogy az ilyen r. kath. pap elveszti kongruája állami kiegészítését.