Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

egy. Böjti: 1; nyári: 1; bő aratás kezdetén : 1; bűn­bánó : 1; új kenyéri úrvacsoraosztáskor, szűk aratás után: 1; őszi: 1; közönséges : 13; ezredévi: 1; templom­szentelési missziói területen : 1; írásmagyarázat a Lorántffy Zsuzsánna-egyesület kötőóráján: 1; újévi: 1. A beszédek czímei mutatják azok változatosságát, s én különösen a közönséges beszédeket olvastam jóleső örömmel; mert míg ezek egyike-másika igazán szép és tartalmas, annyira, hogy magunkat odaképzeljük a pró­féták, vagy Dávid és Salamon, vagy Jézus lábai elé, s mintegy szemeinkkel látjuk az eseményeket, füleinkkel halljuk az éltető, erősítő, dorgáló és vigasztaló beszé­deket, melyek rombolják, pusztítják bennünk az ó-embert, hogy újakká szülessünk : az ünnepi beszédekben kevésbbé találom meg a váltság fenséges tényeinek olyan rajzo­lását, melyből hitem erőt, reményem szilárdságot, szere­tetem örökkétartó tápot nyerhetne. Az ünnepi és közönséges beszédek eme külön­bözősége azt mutatja, hogy szerző jobban ki tudja bá­nyászni a közönséges, vagy általános textusokat, a melyek kevésbbé is kötik meg az írót, mint az ünnepi textusok. Ez azonban szerintem nem baj. A mi papjainknak, mint máskor is hangoztattam, főként jó közönséges beszé­dekre van szükségök. Ha minden vasárnapon új tartal­mas, de vonzó és szép formában s tartalomban Krisztus éltető és újjásziilo isteni erejét vinnők templomainkba, hol a hívő lélek megtalálja azt, a mi után sóhajtozik, hogy lelke az imádság szárnyain égbe emeltessék, hon­nan a békesség galambja száll le agyongyötört szívére, s a beszédben esetről-esetre jobban és jobban megismeri istenországát és annak igazságát: talán fogyni fog a templom, az egyház és vallás iránt való közöny, talán fel­támad a szunnyadó hit, hogy aztán megerősödve, szár­nyakat adjon a léleknek, hogy ne csak a földön éljen, hanem az egy szükséges dolgot keresve, a mennnyei javakért is tudjon lelkesedni és áldozatot hozni. Szerző igyekszik lelkünket kiemelni a földiség nyűgöző bilincsei közül és sokszor ragad bennünket ama ragyogó tájék felé, hol kibékülve, megnyugodva hajtjuk fejünket Jézus kebelére, a kinél van hatalom és kegyelem megtartatásunkra nézve. Én a beszédeket örömmel és élvezettel olvastam át; mindenikben találtam építő erőt, s épp ezért jó lélekkel ajánlom paptársaim figyelmébe. Keresztesi Samu. BELFÖLD. Előkészületek a genfi jubileumra. Mindössze néhány hónap választ el bennünket Kálvin születésének négyszázados évfordulójától, melyre a világ minden részén lakó református testvéreink nagyban készü­lődnek. De leglázasabb a készülődés Kálvin városában, Genfben, mely a július eleji világraszóló ünnepségek színhelye lesz. A napokban küldöttek szét világszerte az ünnepségre szóló hivatalos meghívókat. A nékünk küldött meghívó így szól: „A magyarországi református egyház egyetemes konventje t. elnökeinek és tagjainak Budapest. Uraink és Szeretett Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban. A református Genf a folyó évi július hó 2., 3. ós 4. napjain készül megünnepelni a nagy reformátor szü­letesének négyszázados évfordulóját, a kinek munkája az egész keresztyénség, de különösen Genf számára bőséges áldás forrása volt. A keresztyén vallás alapvonalaival; egyházi rend­szabályaival, melyeket mint Egyházunk alkotmányát hagyta reánk ; iskolájával, melyet a keresztyén világosság nemzetközi gyúpontjává tett; majdnem az egész Szent­íráshoz írt Kommentárjával Kálvin János el nem évülő s minden nyelvű és minden országbeli protestáns egyházak hálájára méltó érdemeket szerzett. 0 a Luther, Zwingli és Farel részéről megkezdett áldásdús munkának új istápot adott, biztosította annak az egész világon való elterjedését. 0 Isten kezében a lelkiismeretnek lángeszű nevelője, a Jézus Krisztusban megtestesült isteni kegye­lemnek hatalmas hirdetője volt. Ez az oka, Uraink és Szeretett Testvéreink, a miért Önöket közös imára kér­jük 1909. július 2. 3. és 4-ére, a mely napokon városunk protestáns keresztyén lakossága hálát készül adni Isten­nek, hogy az Evangéliomnak ilyen bajnokát, az Isten dicsőségének ily hűséges szolgáját küldte számunkra Kálvin személyében. Ezen óhajunkhoz, Uraink és Kedves Testvéreink, azt a reményünket fűzzük, hogy egyházuk szives lesz jubileumunkon két hivatalos kiküldöttel képviseltetni magát, a kiknek örömmel ajánljuk föl szerény, de ben­sőséges vendégszeretetünket. Körünkben való tartózko­dásuk értékes eszköz lesz számunkra, mellyel a dicső­séges reformáczióból életre kelt egyházaink testvéri közös­ségének kötelékeit szorosabbra fűzhetjük, kérve Istent, hogy e köteléket mind bensőbbé, mind élénkebbé tegye. Méltóztassanak kiküldöttjeik nevét f. évi április hó 30-ika előtt közölni velünk, s fogadják, Uraink és Tisz­telt Testvéreink, testvéries érzelmeink kifejezését, vala­mint őszinte szeretetünk biztosítását, a mi Urunk Jézus Krisztusban. A Genfi Nemzeti Protestáns Egyház konzisztóriuma nevében : Bordier Edvárd, elnök. A Lelkészek Társasága nevében: Berguer Henrik, elnök. Az Evangélikus Szabad Egyház Presbitériuma nevében: Mercier-Clardon Jenő elnök. N. B. Az egyházakat kérjük, hogy hivatalos ki­küldötteik nevét 1909. április 30-ika előtt közöljék vélünk, hogy minden hivatalos kiküldöttnek megkiild­hessiik azt az ideiglenes igazolványt, melyet Genfbe érkezésük alkalmával végleges igazolvánnyal cserélünk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents