Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-21 / 8. szám

Kálvin János élete és reformácziója. Irta: S. Szabó József. Kiadta a ref. egyetemes konvent. Ára 20 fillér. Megrendelhető a dunántúli ref. püspöki hivatalnál, Komáromban. A füzet, a melyet Kálvin képe díszít, első, általunk is látott fecskéje a Kálvin-jubileumi év Kálvinirodalmának. Nem vindikál magának eredetiséget. Czélja az. volna, hogy Kálvin születése négyszázados évfordulója alkalmából népszerűen ismertesse a nagy reformátor életét, működését és érdemeit. Ennek a népies munkának legalább is annyi példányban kellene elterjednie, a hány kálvinista család van Magyarországon. Abban a kísérő levélben azonban, a mellyel a füzetet megkaptuk, szégyenkezve olvassuk, hogy bár az egyetemes tanügyi bizottság elnöke a megrendelésre vonatkozó felhívást minden lelkészi hivatalhoz megküldte, mégis csak igen gyéren érkeztek be a megrendelések. Lelkipásztorok, elöljárók! az Isten szerelmére, hát még a Kálvin-jubileum esztendejében is csak ilyen bennetek a buzgóság ? I Vetkőzzétek le már végre a kényelmeskedést 1 Lám a pápás papok millió példányban tudják terjeszteni a népszövetségi kiadványokat. Á nagy Kálvin talán megérdemelné, hogy a róla szóló füzet általatok eljusson minden kálvinista családba! Servet Mihály pöre és Kálvin viszonya ahlioz czím alatt Gyenge János bélzerindi ref. lelkész egy 110 oldalas füzetet adott ki, a melyben, SerVet arczképével ellátva, a világhírű pör lefolyását és Kálvinnak ahhoz való viszonyát ismerteti. A művet, miután hozzánk csak az előfizetési felhívás küldetett be, közelebbről nem ismertethetjük. Csak annyit írhatunk róla, hogy 1 kor. 20 fillérért a szerzőnél (u. p. Vadász, Aradm.) kapható. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A csicseri ref. gyülekezet Magda Sándor balogiványi lelkészt, — a balogiványi ref. gyülekezet Bódi Dénes rimaszombati segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. A ref. egyetemes konvent április hó 21-dikén kezdődőleg lartja meg tavaszi gyűléseit. Az ülések már az Abonyi-utcza 21. szám alatt emelt konventi palotában fognak megtartatni. Adományok a szicziliai károsultaknak. A dunamelléki ref. egyházkerület gyülekezeteiben a szicziliai károsultak javára az egyházkerületi elnökség által megindított hivatalos gyűjtés 2107 kor. 42 fillért eredményezett. Ez összeghez járultak az alsóbaranya-bácsi gyülekezetek 238 kor. 71 fill., a felsőbaranyai gyülekezetek 226 kor. 02 fill., a kecskeméti egyh. megyei gyülekezetek 308 kor. 29 fill, a külső-somogyi gyülekezetek 331 kor., a pesti egyházmegyei gyülekezetek 398 kor- ,75 fill., a solti gyülekezetek 239 kor. 10 fill., a tolnai gyülekezetek 97 kor. 87 fill-, a vértesaljai gyülekezetek 246 kor. 68 fill., magánosok 21 koronával. A kerületből begyűlt összeget a püspöki hivatal a Magyar Leszámítoló ós Pénzváltó Hankhoz küldte be, illetékes helyre-leendő eljuttatás végett. Egyházkerületi választások. . A dunántúli ref. egyházkerületben legközelebb ejtették meg a szavazást egy lelkészi tanácsbirói tisztre és egy lelkészi zsinati póttagságra. A tanácsbiróságra Antal Lajos ászári lelkész, a zsinati póttagságra Dózsa József tatai lelkész választatott meg. Lelkészegyesületi gyűlés. A tiszavidéki evang. esperesség lelkészi kara, Materny Lajos esperes jubileumával kapcsolatban, f. hó 9-én gyűlést tartott Debreczenben, Révész János elnöklete alatt. A gyűlésen a lelkészi nyugdíjintézeti szabályrendeletnek főként $ működési bizonyítványokra, a lelkészi törzskönyv ekre és a beszámítható jövedelmekre vonatkozó utasításait vitatták meg. Gyűlés után testületileg üdvözölték a jubiláns esperest. Válaszok a r. kath. hivogatásokra. A dr. Székely IstvánPázmány-pohárköszöntőjében hozzánk, protestánsokhoz intézett pápás hivogatásra már megadtuk,, választ lapunk 6-ik számában. Meg is kaptuk érte az „Alkotmány" kritikáját, a már ismert Görcsbni-modorban. Azóta azonban protestáns laptársaink közül is többen adtak őszinte feleletet a hívogató szavakra. Az erdélyi „Református Szemle" Superior stabat lupus cz. czikkében, különösen induló s következtetéseiben általunk sem helyeselt exordium után kijelenti, hogy „mindaddig, a míg a kathoLczizmús egyetlen czélja a rekatholizálás; mindaddig, a míg a tridentimumnak a másként gondolkozókra vetett átka érvényben marad; mindaddig, a míg a (r. kath.) egyház czélja az eretnekség kiirtása, az eretnekség alatt pedig jogi fogalmat értenek, t. i. eretnek az, a ki nem tagja a (r. kath.) egyháznak, tekintet nélkül erkölcsi és intellektuális mineműségére; mindaddig, a míg a (r. kath) egyház követeli az egyedül üdvözítő jogczímekés a compelle intrare elvét vallja azokkal szemben, a kik a (r. kath.) egyházon kívül állanak:; mindaddig, míg a (r. kath.) egyház érdekközösség lesz és nem szeretetközösség; mindaddig, míg a (r.) katholiczizmus legtisztább alakban a jezsuitizmusban látja: a szeretet igéjét — bona vagy male fide — csak hazudliatja és hozzánk való b; keajánlata vagy bornirtság, vagy ármány. Egyszóval: mi békét csak a Krisztus szellemében köthetünk és nem Pázmány szellemében. Minden más békeajánlat csúfos irónia, mintha a farkas nyújtaná békejobbra a báiány felé karmait." „A protestantizmus vállalja Isten és a világtörténelem előtt a felelősséget azért, hogy bármily erős legyen is a közös ellenség, a (római) katholiczizmussal nem szövetkezik mindaddig, a míg ezt csak önmagának megtagadása és az Isten lelkének elárulása árán teheti meg." — A „Dunántúli-Prot. Lap" czikkírója alighanem jól sejt, a mikor rámutat, hogy a közös evangéliomi alapokat hangoztató klerikálizmus előtt inkább a vallási- és tanulmányi alapoknak és a r. kath. főpapi vagyonnak kézbekerítése lebeg s ennek a gesztenyének a kikaparására kellene neki segítőtársul a protestantizmus. „Azonban — mondja — lépre menni, vagy gimpli szerepet játszani nem akarunk. Tiltja vallási meggyőződésünk ; tiltja 400 éves történetünk és,mindenekfelett tiltja az állam jól felfogott érdeke is/ —, A „Sárospataki Ref. Lapok" f. évi 7-dik számáij-ak vezető czikkében a mi válaszunk hangjai csendülnek fel. „Egyf. lől Pázmányt ünnepelni, Pázmány szellemét idézni, annak a mai (r.) kat 1. nemzedékben való feltámadását sürgetni s másfelől a protestánsokat testvéri kézfogásra felhívni, — a legnagyobbfokú tapintatlanság és ellenmondás". Bár elismerjük, hogy veszedelmek tornyosulnak, mi mégsem szövetkezhetünk a római katholikusokkal. Nem, mert nem állunk.közös alapokon. A mi alapunk az evangéliom, a r. katholiczizmusé pedig a hagypmányok és a pápaság. Nem, mert a r. kath. egyház ha Önmagához hű akar maradni, a protestantizmussal őszinte fegyverbarátságot sohasem köthet, hanem annak eltiprására kell hogy törekedjék. Nem, mert czéljaink nem azonosak. Mi önálló keresztyéneket akarunk nevelni; a tudomány vívmányai elől nem zárkózunk el,— a római katholiczizmus pedig csak vakon engedelmeskedő egyházakat törekszik nevelni és a modern tudomány elől