Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-14 / 7. szám

tevést— Fűzzünk-e az Alkotmány közleményéhez, különösen annak a kormány „struktúrájáéra vonatkozó részéhez megjegyzéseket? Azt hisszük, hogy felesleges. Azt a „strukturát" eléggé volt már alkalmunk megismerni gróf Zichy Jánosnak és gróf Apponyi Albertnek a ténykedéseiből és megvalósítani készülő szándékaiból. Nem ehhez fűzünk tehát megjegyzést, hanem a boszniai és herczegovinai protestantizmus ügyének kérdéséhez. Boszniában és Herczegovinában, már a megszállás ideje alatt is éle rekeltették a magyar király apostoli jogait, a sarajevói róm. kath. püspökség felállításával. A katonai kormány azonban a protestánsok ügyében, azt lehet mondani. semmit sem tett, vagy ha tett is, egy kalap alá fogta a reformátusokat és evangélikusokat, Most azonban, a mikor e tartományok annektáltattak és a mikor a magyar annexiós törvényjavaslat hangsúlyozza a magyar királyság történelmi jogait, azt hisszük, hogy elérkezett az ideje annak is, hogy a magyar prot. egyházak, a kormánnyal egyetértőleg, megfontolás tárgyává tegyék a bosznia-herczegovinai protestáns alattvalók egyházi ügyeinek rendezését. Hírek a Skót Misszióból. Hall János hatalmas igehirdetése után a skót misszió munkásai újult erővel fogtak azon sokoldalú missziói tevékenységhez, mely a missziót az utóbbi években jelentékeny módon föllendítette. A munkabeosztás tervszerűbbé tétele folytán a gyűlések rendjében némi változás állott be. A szerda esti összejövetelek elmaradtak, hanem a helyet a vasárnap esti vallásos estélyekre fektetik a fősúlyt. Ezestélyeket dr. Szabó Aladár, Webster János és Forgács Gyula vezetik. Az Erzsébet körúti teremben (Erzsébet-kőrút 7 ) pénteken este tartatni szokott evangelizáló összejövetelek rendesen folynak. A Misszió Nőszövetsége január 20-án tartotta évi közgyűlését, szeretetvendégséggel kapcsolatban. A gyűlésen jelentést tettek Rau Erzsébet és Prém Ilona úrhölgyek a Szövetség munkájáról. Volt továbbá zene, ének, szavalat és bibliamagyarázat. Február 2-án. mint minden évben, az idén is ingyen ozsonnát rendezett a Misszió a szegények számára. Lelkészi jubileumok. Már jeleztük, hogy Szabolcska Mihályt a temesvári ref. gyülekezet hírneves költő-papját jubileumi ünneplésben kívánják részesíteni hivei, temesvári lelkészi működése tíz esztendős évfordulója alkalmából. A jubiláris ünnepélyt meg is tartották a jelzett időben. Az egyházközség rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen Cseresznyés Jenő tolmácsolta a gyülekezet ragaszkodását és jókivánatait. Pálosy Dénes indítványára pedig elhatározták, hogy Szabolcska Mihály nevére kétezer koronás alapítványt tesznek. Jörgné-Draskóczy Ilona a ref. nőegylet, Hamar György a vadászerdei, Szombathíj István pedig a mosniczai ref. gyülekezetek nevében üdvözölték a jubilánst. Az ünnepélyt imádság és a temesvári magvar dalárda karéneke rekesztette be. -— Materny Lajos, debreczeni ágostai evangélikus főe^peres f. hó 9-én ülte meg lelkészi működésének huszonöt éves jubileumát, mely alkalommal egész Debreczen lelkesen ünnepelte a közszeretetben álló esperest. Délelőtt az evangélikus templomban istentisztelet volt, a mely után a hatóságok, Weszprémy Zoltán főispán és Kovács József polgármester vezetése alatt, valamint áz egyházak küldöttségei is tisztelegtek a jubiláló esperesnél. Materny tiszteletére délbén bankett volt, a melyen felolvasták többek közt Meskó államtitkár és Zelenka püspök üdvözlő táviratait. ISKOLA. Theologus konferenczia, Február hó 5. napjain a magyar prot. theologusok Kolozsváron konferencziát tartottak. Jövő heti számunkban részletes tudósítást hozunk a konferencziáról. Addig is azonban jelentjük róla a következőket: A konferenczián az összes hazai prot. theologiák ifjúsága képviselve volt és szép egyetértés uralkodott, az egész gyűlés folyamán. A konferenciát megelőző estélyen a ref. és unit. theologiák tanári kara és a kolozsvári mindhárom prot. egyház lelkésze megjelent, lelkes és buzdító szavakat intézve a nagyszámban összegyűlt ifjúsághoz. Február 3-án délelőtt Kálvin-emlékünnep volt, melynek fényét Kenessey Béla és Ferencz József püspökök megjelenése emelte. Az emlékbeszédet Eöri• Szabó Dezső (Bp.) tartotta, míg Kövy Árpád (Bp.) és GyÖrék József (Sp.) alkalmi költeményeiket szavalták. A gyűlés folyamán a theologusokat közösen érdeklő főbb egyházi és szocziális kérdéseket vitatták meg. Sorra került a „Theologusok külföldi útja" Hubay Mihály (Sp.) előadásában, a „Külmisszió" Ruzscis Lajos (Pápa), a „Belmisszió"' Kárpáti János (Eperjes), a „Szoczializmus" Mészáros István (Sopron), a „Theologus képzés és nevelés reformja" Debreczeni István (Db.) és „A reformáczió elvei a prot. felekezetek között" Sipos András-(Pozsony) előadásában. Mindeme kérdések felett élénk és magas színvonalon álló eszmecsere indult meg. Legfontosabb tárgya volt azonban a konferencziának a Magyar Protestáns Theologus Szövetség megalakítása, mellyel az előző konferencziák hiába kísérleteztek. Most Nagy Károly theol. igazgató tanácsai folytán sikerült a helyes alapot megtalálni, a melyen a Szövetség bizonyára a felettes hatóságok méltánylása mellett, sikeresen felépíthető. A czél, a melyet szolgál, szorosan tudományos: a prot. theol. ifjúság közötti állandó érintkezés fenntartása, az önképzés eredményének kicserélése és fokozása. E czél elérésére szolgáló eszközök az évenkinti konferencziák, hivatalos közlöny, tudományos munkák kiadása avagy kiadásának támogatása, pályatételek kitűzése stb. A megalakult Szövetség disz elnökévé Nagy Károly kolozsvári theol. akad. igazgatót választották, elnök lett Eöri-Szabó Dezső theologus (Bp.), alelnök: Vásárhelyi János (Kv), Sipos András (Pozsony), Györfi Béla (Kv. unit,); titkár: Hubay Mihály (Sp.), pénztáros: Victor János (Bp.), ellenőrök: Bercczky József (Db.), Mészáros István (Sopron), jegyzők: Szönyi Sándor (Pápa) és Kárpáti János (Eperjes). Luther otthon a fővárosban. Az evang. egyetemes egyház elhatározta, hogy a Budapesten tanuló főiskolai ifjúság részére internátust, családias otthont alapít. Ez otthonnal az ifjúság részére a tanulást akarja könnyűvé és gondtalanná tenni, az ifjak erkölcsi egyéniségét az ártalmas hatásoktól megóvni Az intézet szervezésére Scholtz Guzztáv püspök és Sztehlo Kornél elnöklésével bizottságot küldött ki. E bizottság a mult héten ülésezett s elhatározták, hogy az internátust ez év október 1-én megnyitják, ötven-ötvennégy tanuló számára Tagjai lehetnek a tudományos egyerem. műegyetem, állatorvosi főiskola evang. vallású szorgalmas, jó erkölcsű hallgatói. Az internátus élére egy kiváló pedagógiai érzékű tanárt vagy lelkészt állítanak. Az igazgatói állásra legközelebb pályázatot hirdetnek. A teljes ellátás dija egy évre 800—1000 korona. A bizottság elfogadta a Kovács Sándor pozsonyi theol. akad. tanár által kidolgozott alapszabályokat és házirendet, s az intézetet Luther-otthonnak nevezte el A berendezés költségeit közadakozásból fedezik s a gyűjtésre az egyházkerületeket kérik föl.