Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-14 / 7. szám

Az intézet neve Érettségit É t e t t Pótvizsgára Vissza-Az intézet neve lett tan. jelesei) j ó 1 egyszerűen utasíttatott vettetek száma % % 0/ / 0 % % Sárospatak . 39 4 10 3 13 33'3 13 3-8-3 9 231 — — Sepsiszentgyörgy . 26 8 30-8 7 26-9 10 38-5 1 3-8 — — Szatmárnémeti 32 3 94 11 34-4 15 46-9 2 63 1 3-1 Szászváros 20 2 100 7 35-0 9 45-0 1 5-0 1 5*0 Székelyudvarhely 29 6 20 7 11 37-9 11 379 1 34 — — Zilah . 22 4 18-2 7 31-8 9 409 1 9-1 — — Összesen . . . 655 107 16*1 181 27-2 290 43-6 76 11-4 11 1-7 vizsgálat is 100%-os kedvező eredményt mutatott. Legtöbb a bukottak százaléka Kisújszálláson (33 3). Miskolczon (29-6), Kiskunhalason (24'1), Békésen (23*6), Rimaszombatban és Sárospatakon (231), — legtöbb a pótvizsgára utasítottak százaléka Kisújszálláson (33'3) és Miskolczon (29'6), legtöbb az egy évre visszavetettek százaléka Hódmezővásárhelyt (8 0), Kiskunhalason (6'9) és Karczagon (6'7). Az érettségi vizsgálatot tett ifjak pályaválasztásáról négy iskola ú. m. Hódmezővásárhely, Kisújszállás. Máramarossziget és Rimaszombat értesítőjében nem találtam kimutatást, több ifjú még pályája felett nem határozott, a többi 508 tanuló pályaválasztása így oszlik meg: Jogász lesz 114 — legtöbb Kolozsvárt és Szatmárnémetiben (11), — lelkész 82 — legtöbb Sárospatakon (23), Debreczenben és Sepsziszentgyörgyön (7), — orvos 53 — legtöbb Karczagon 7, — tanár 34 — legtöbb Kiskunhalason (4), hivatalnok 58, katona 35, mérnök 32, gazdász 26, kereskedő 22, erdész 12, állatorvos 11, vasutas 9, művész 9, gyógyszerész 5, kohász, bányász 4, ipari pályára lép 2. Igen érdekes lenne itt megint az állami adatokkal való összehasonlítás, de — sajnos! — az adatok nem állanak rendelkezésemre. Elég tanulságos azonban az iskoláink 10 év előtti adataival való összevetés : Százalékok szeriut most jogi pályát választott 22'4 (10 év előtt 35*7), most papi pályára lép 161 (10 év előtt 13'4), orvos lesz 104 (10 év előtt 5'4), tanár 6'7 (10 év előtt 8*1), mérnök 63 (10 év előtt 7"7), katona 6-9 (10 év előtt 8-2), hivatalnok 11/4 (10 év előtt 12'8), kereskedő 4'3 (10 év előtt 0'6). A többi pályáknál nem igen van lényegesebb eltérés. Ebből megállapítható — természetesen csak közelítőleg — hogy a jogi pályára lépők számának apadásával (13'3% csökkenés) szemben főleg az orvosi (5% emelkedés), kereskedelmi (3'7% emelkedés és a papi pályára lépők száma (2*7% emelkedés) növekedett. Követésre méltó példaként érdemes a megemlítésre, hogy a zilahi ref. főgimnáziumban érettségit tett növendékek a több helyen szokásos és különösen káros következményeiről ismert ú. n. érettségi bankett megváltása czímén jótékony czélra adományoztak 100 koronát. Dr. Batta István. TÁRCZA. Darwin. 1809—1909. (Folytatás és vége.) Darwin tudta, hogy ezen tétele nagy forradalmat idéz elő az összes természettudományok körében. Ha úgymond, nem úgy tekintünk többé valamely szerves lényre, mint a vad-emberek a hajóra; ha úgy tekintünk a természet minden produkcziójára, mint a melynek megvan a maga nagyszerű története, mennyivel érdekesebb lesz akkor — és ezt saját tapasztalatomból mondom — minden természeti jelenségnek és élőlénynek tanulmányozása. A világnak az a története, a melyet a jelenben ismerünk, csak egy töredék gyanánt tűnik fel előttünk, ahhoz az időhöz képest, a melyben az első élő lény, a megszámlálhatlak kihalt és élő leszármazottaknak ősnemzője teremtetett". Van valami nagyszerűség abban — grandeur — mondja Darwin könyvének végén, ha az életet úgy fogjuk fel, hogy ennek hatalma eredetileg kevés vagy talán csak egy alakba öntetett belé ; és abban, hogy ebből az egyszerű kezdetből a legszebb és legcsodálatosabb alakok származtak és származnak. Ez az evoluczió nagy princípiuma, a melynek bebizonyítására Darwin életének, nagy szellemének egész erejével síkra szállt, és a melyet 1871-ben megjelent „Descent of maii", az ember származása, czímű munkájában az emberre is alkalmazott. Az ember és a magasabb rendű állatok közötti különbség e szerint tehát csak /okozati; „a mindenség csodája és dicsősége" tehát alsóbbrendű állatból fejlődött ki, az előbbi könyvben is hangoztatott törvények szerint. „így hát, mondja Darwin, az embernek csodás hosszúságú nemzetségi táblája van, a mely nem is mondható valami előkelőnek. Sokszor mondták már, hogy a világ előre készült az ember belépésére ós ez bizonyos értelemben feltétlenül igaz, mert létezését sok elődök lanczolatáuak köszönheti. Ha e lánczolatból csak egy szem is hiányzott volna, nem volna ember itt a földön . . . Nem kell szégyellenünk elődeinket, mert a legszerényebb organizmus is magasabb és fontosabb, mint a por, mely lábaink alatt van és senki sem tanulmányozhat elfogulatlanul egy élő teremtményt, bármily egyszerű legyen is az, a nélkül.