Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1909 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-03 / 1. szám

A belső irányításnál viszont vigyázni kell arra, hogy az ifjak örömmel jöjjenek az intézmény kebelébe ; a vezetés ne zsarnokoskodás, hanem csak felügyelet alakjában legyen meg. Mutatja a múltban a senior intézmény, hogy a múltban is részt adtak az ifjúságnak intézményileg a saját maga vezetésében. A magyar szereti a társaséletet. Ez adta meg a lehetőségét annak, hogy szervezkedésének helytelen, elégtelen volta daczára is kellő pillanatokban a nemzet nagy erővel tudott fellépni A társaséletre való eme hajlandóság megkönnyíti a Diákotthonok létesítését. Nem kell a drága czellarendszerhez fordulni; lehető a megoldás a kaszárnyarendszerrel, mely olcsó. A szülők terheit a társulás útján még inkább lehet csökkenteni. A szövetkezeti elv igénybevételével lehetséges ez. Azok a szülők, kiknek vagyoni helyzete nem engedi meg, hogy négy-öt egyetemi év alatt fizessék gyermekeik ellátási költségeit: szövetkezeti évtársulatokká szervezkedve, kis összegű befizetésekkel képesek lesznek biztosítani az egyetemi neveltetést. Minél korábban lépnek a szövetkezetbe, annál kisebb lesz az évi hozzájárulásuk. Ezt még csökkenteni fogja az is,- hogy a statisztika adatai alapján kiszámítható lesz, hány gyermek hal meg 18 éves koráig. A tapasztalat adatokat fog nyújtani arra is, hogy hány nem lép az egyetemre, a szülők eredeti szándékától eltérőleg. Mennél több lesz ezek száma, annál kisebbre lehet tenni azok hozzájárulását, a kik gyermekeik egyetemi neveltetése előtt lépnek az ellátást biztosító szövetkezetbe. Ha a szülők iparkodnak leányaiknak hozományt biztosítani férjhezmenetel esetére biztosítási úton, minden bizonnyal hajlandók lesznek fiaik sorsát is biztosítani ily módon. Az a kétezer korona, melyből egy évre 500 koronát számítva, egy nagy intézmény képes négy évre biztosítani egy ifjú ellátását: tíz évre elosztva kb. évi 160 korona hozzájárulást, 20 évre elosztva pedig kb. 70 korona hozzájárulást igényel. Ezenkívül a múltban tapasztaltuk, hogy voltak sokan, kik iparkodtak alapítványok útján késő nemzedékeik sorsát és neveltetését biztosítani. Ha ez meg volt a múltban. a tőke szegénység korában, még inkább van erre kilátás a jövőben. Sokféle eszköz lesz, mi biztosítani fogja ily intézmény fejlődését, ha már megindult A kérdés csak az melyik tényező meri kezébe venni a létesítéssel járó munkát és bajokat, melyik tud kellő tőkét összehozni a nemes czél biztosítására? A kezdeményezés azonban nemcsak bajjal jár. A ki megindítja az akcziót, az nyomja az intézményre a maga felfogásának bélyegét; az fogja vezetni az általa helyesnek tartott irányba. A magyarság, a hazafias, az okosan felfogott vallásos szellem biztosítását látnám abban, ha ez a kezdeményező a magyar protestáns társadalom lenne. Dr. Kováts Ernő, orsz. gyűl. képviselő. TARCZA. A Servet-ügy aktái,* III. A vienne-i törvényszék ítélete Servet ellen.** (A pör 20. sz. aktája. Geníi levéltár. Megjelent Allwoerden : Hist. Mich. Serveti 55 és köv. 1.; Moslieim : Anderweit. Versuch 415 s köv. 1.; Rilliet 155 és köv. 1.) A Vienne-ben Servet Mihály ellen hozott és képmásán (in etí'igie) végrehajtott bűnügyi ítélet másolata. Egyfelől a királyi koronaherczegi ügyész, mint borzasztó eretnekség bűnével, hamis dogmák tanításával, új tanok és eretnek könyvek szerzésével, lazítással, hitszakadással, a közbéke megzavarásával, lázadással és az eretnekség ellen hozott rendelkezések semmibe vételével, a királyi koronaherczegi börtönből való erőszakos kiszabadulással és megszökéssel vádoló fölperes, másfelől Villeneufve-i Mihály mester, orvos, ezelőtt a vienne-i koronaherczegi palota börtönében fogoly, jelenleg szökevény és az említett bűnökkel vádolt között. Miután láttuk és hallottuk a szóban forgó eretnekségeket bizonyító adatokat, sőt az említett Villeneufve leveleit és kéziratait is, melyeket Kálvin János genfi prédikátorhoz írt s a melyeket Villeneufve elismert, feleleteit? vallomásait és tagadásait, az Arnollet Balthazard nyomdászra vonatkozó feleleteket és egyéb eljárásokat, néhány csomag nyomtatott könyvet, melyeknek Christianismi restitutio a czíme; az arra vonatkozólag kikérdezett tanúk vallomásait, vájjon az említett Villeneufve irta és nyomatta-e saját költségén a szóban forgó könyvet ; a theologia doktorainak és egyéb kiváló személyeknek a mondott könyvben és levelekben foglalt tévedésekről nyilvánított véleményeit, a mely tévedések és eretnekségek különben azok egyszerű olvasásából is kiviláglanak; a fogházból való megszökésnél történteket és Villeneufve letartóztatása érdekében tett gyors intézkedéseket, három rövid napra szóló megidézését, az azt követő meg nem jelenését; a királyi koronaherczegi ügyésznek a tanúvallomások összegezéséből levont végső következtetéseit ós mindazt, a mi előttünk végbement: az egészet mérlegelve azt mondottuk és azt mondjuk, hogy a szóban forgó vétségeket jól és kellőképen állapítottuk meg. Ezeknek alapján Villneufve-öt kizártuk és kizárjuk bár miféle kivételből és védekezésből; kinyilvánítottuk és kinyilvánítjuk, hogy a néki tulajdonított bűnökről meggyőződtünk ; ezeknek a megtorlása gyanánt elítéltük és * Az előző közleményeket 1. az 1908 évf. 47, 48, 50 és 51. számaiban. Szerk. ** A vienne-i törvényszék azzal, hogy ezt az ítéletet a genfi tanácsnak megküldötte, azt kívánta bizonyítani, hogy joggal követelheti a fogoly Servet kiadatását, mint a ki már genfi letartóztatása előtt halálos ítélet súlya alatt állott. Servet ellen a vienne-i egyházi törvényszék is hozott ítéletet és pedig deczember 23-án, vagyis genfi kivégeztetése után két hónappal. L. Mosrieim Neue Nachrichten 100. 1.