Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-04 / 40. szám
ián sem volt. Ez ítélettel, fellebbezés folytán, foglalkozni fog az egyházkerületi biróság is, a melynek ítélete elé egész egyházmegyénk nagy érdeklődéssel néz. Az egyházi közgyűlés szept. 8-án délelőtt kezdődött s kevéssel 12 óra után már véget is ért. Része volt ebben azon körülménynek is, hogy a gyűlés nem egy fontos tárgyát az előző napi értekezleten már alaposan megbeszéltük. Koncz Imre esperesünk buzgó imája után gróf Dégenfeld Lajos gondnokunk emelt szót, hogy megemlékezzék arról a jól megérdemelt kitüntetésről, mely egyházmegyénk szeretve tisztelt esperesét érte, midőn a királyi kegy őt királyi tanácsossá nevezte ki. Az egész egyházmegye nevében örömteljes szívvel üdvözli őt s kívánja, hogy sokáig álljon még egyházmegyénk élén. A 87 éves, de még mindig bámulatos testi-lelki képességekkel megáldott ősz férfiú meghatottan válaszolt az üdvözlésre s az egész gyűlés lelkes ováczióval fejezte ki iránta való szeretetét és tiszteletét. Következett az esperesi jejentés, melyből kiemeljük a következőket. Egyházmegyénkben adócsökkentési segélyért idáig 12 egyház folyamodott, de csak három egyház kérvényét intézte el a konvent, mindenik egyház segélyét tetemesen leszállítván. A kebelbeli lelkészek nyugdíjintézeti évi járuléka 6534 koronára, az egyházaké 1387 koronára rúg. A közalap-járulék 2922 korona, vagyis 889 koronával kevesebb, mint az eddigi kivetés szerint volt, a mely körülményre már tavaly felhívtuk a figyelmet. Kitértek egyházunkból 20-an, áttértek hozzánk 14-en. Egyházmegyénk népessége 38,853 lélek. A szülöttek száma volt a mult évben 1344, a halottaké 938, a házasultaké 486, a konfirmáltaké 660. Mint csaknem minden évben, most is örömmel hallotttik, hogy az egyház és vallás iránti buzgó áldozatkészség nem lankadt, sőt nevezetes tényekben nyilvánult meg a mult évben is. Az adakozók közül kiemelem Klotild főherczegnő és József főherczeg Ofenségeiket, kik az alcsuti ref. iskola részére természetrajzi gyűjteményeket és szekrényeket ajándékoztak, ezer korona értékben. Az összes egyházakban az adakozások összege: perselypénzből 2438 korona, Isten dicsőségére 2126 korona; építkezésre kiadatott 19,558 korona, testvéregyházaknak juttatott adomány volt 686 korona. A tőkepénzek összege 49,600, az adósságoké 62,000 korona. Mindezen fentebb elősorolt száraz statisztikai adatok nagyon ékesen szólnak s alkalmasak arra. hogy vigaszt, bizalmat öntsenek az anyaszentegyházuk sorsán nem egyszer komolyan aggódok lelkébe. A gyűlés többi tárgyait csak röviden legyen szabad érintenem. Egyházkerületi képviselőkül Forgács Endre sárbogárdi lelkész és dr. Szüts Gedeon egyházmegyei ügyész választattak meg. Ugyancsak Forgács Endrét választották meg az elhunyt Kemenczky Károly helyébe egyik számszéki tagnak is. Tanító-kópviselőkül az egyházak presbitériumai az eddigieket: Marton László kápolnásnyéki és Pólya József velenczei tanítókat választották meg. A Bethlen Gábor-körnek ötven korona segélyt szavazott meg a közgyűlés. Az egyházi értekezletről beterjesztett ügyek — számszerint 12 — az értekezlet megállapodásai értelmében intéztettek el. A különféle bizottságok jelentései többnyire szó nélkül tudomásul vétettek. Nagyobb mozgalmat keltett a vaáli ügy : az egyház régi, rozzant állapotban levő iskolájának eladása. A gyülekezet e kérdésben két pártra szakadt. A többség közgyűlési határozattal, néhány szónyi többséggel, kimondotta az eladást; a kisebbség ezt megfelebbezte, de mivel a határozat teljesen törvényes forrnák között hozatott, az egyházmegyei közgyűlés nem tehetett egyebet, minthogy helybenhagyta az egyházközség határozatát. Végül a közgyűlés szíves köszönetet mondva Fejéivármegye alispánjának, egyházmegyénk egyik világi tanácsbirájának: Sziits Jenő úrnak, hogy a vármegyeház dísztermét az egyházi értekezlet s közgyűlés czéljára átengedni szíveskedett, az ős koronázó városban tartott két napi gyűlésezésiink véget ért, s az ősi magyar szo káshoz híven, közebéddel fejeződött be, hol a seniori tisztes hivatalában immár teljes 35 évet töltött esperesünket prózában és (Forgács Endre traktusunk kedvelt poétája) ékes rigmusban köszöntöttük fel és éltettük ad multos annos 1 Lévay Lajos. A solti ref. egyházmegye közgyűlése. A solti ref. egyházmegye szept, hó 16-án tartotta meg évi közgyűlését szokott helyén, Kunszentmiklóson, Baky István esperes és dr. Hajós József főgondnok elnöklete alatt. A megnyitás után Baky István esperes terjesztette elő az egyházmegye minden fontosabb eseményére kiterjedő jelentését. Mintha csak különös képességet nyert volna a szívek titkainak kiolvasására, első szava örömteljes üdvözlés volt, mellyel az egyházkerület jelenlevő püspökét, Baksay Sándort köszöntötte, azon alkalomból kifolyólag, hogy őt a főrendiház tagjai közé elhívta. Ha nem volna tudomásunk arról, hogy nagy gonddal készített jelentését már korábban papirosra vetette, szinte azt kellene hinnünk, hogy elleste a gyűlés tagjainak ajkáról az önkénytelen mozgást, megértette a néma szavakat, s azoknak lett tolmácsolója ; pedig csak saját szívébe tekintett. Tudjuk, hogy ez az újabb elhivatás nem jelent Baksay Sándornak nagyobb méltóságot, mert ő méltóságát már rég kivívta, de azért szívből örvendezünk a felett, hogy ott ül immár a legfőbb törvényhozó testületben, s éppen azért esperesünkkel együtt egy szívvel-lélekkel kívánunk sok-sok áldást eletére, munkájára. Az esperesi jelentés további során szívünk örvendező érzései szomorúságra változtak, a mikor hallanunk kellett, hogy Kesserü Lajos, volt bogyiszlói lelkész, egyházmegyei tanácsbiró, sok évi hű munkálkodás után, mely úgy egyházában, mint az egyházmegyében szép gyümölcsöknek volt érlelője, hirtelen elhivatott a földi munkások sorából. Távozása nagy veszteség a közügynek, de nagy veszteség szerető szívű családjának is. Érdemeit, úgy a mint azt méltó szavakkal a jelentés elsorolá, a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s elhatározta, hogy a jegyzőkönyvet részvétének kifejezéseképen gyászoló özvegyének, s szépen felnevelt fiainak megküldi. Beszámolt azután az esperesi jelentés az egyes egyházak nem lankadó buzgóságáról, mely ez évben is szép áldozatokat hozott s folytatta az építés, ; erősítés munkáját. Ez áldozattételek kimagasló' ténye az az^'alapítvány, a melyet 85 ezer korona értékben, b. e. férjének