Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-09 / 6. szám

püspök ..... javadalmazása a végrehajtó hatalomtól teljesen független s egyedül a király legfőbb felügyeleti jogának van alávetve ... A megyés püspök javadalmazását nem a koronától.. , kapja." Ebben az argumentációban valami olyan lappang, a mire azt szokták mondani : principiis obstal Mi eddigelé úgy tudtuk s azt hisszük, helyesen tudtuk, hogy a magyar r. kath. főpapság igenis a magyar királytól, mint legfőbb kegyúrtól nyeri javadalmazását és pedig az alkotmányos éra óta a felelős kormány előterjesztése alapján. Forster gyula is így ír erről. »Á katholikusok autonómiájáról*' szóló kiváló tanulmányában (Budapesti Szemle 1897. 248 252. szám) : „A magyar királyok, mint a magyar állam fejedelmei, államfői minőségükben, királyi joguknál fogva látták el adományokkal az általuk alapított érsekségeket, püspökségeket, prépostságokat, apátságokat, és az alapítás és adományozás tény énéi fogva illeti meg őket az üresedésbe jutó főpapi javadalmak újra adományozása és a főpapok kinevezése. A vagyont nem a kath. vallás hívei adták, hanem az állami hatalomtól, az állam fejétől származik főpapi szék megüresedése alkalmával visszaszáll reá, újra adományozás czéljából. Ezen, a a magyar koronából eredő s abban gyökereket tartó egyházi javadalmak kezelése és igazgatása is nagyon természetesen az állami hatalmat, az állam fejét illeti". Ezzel a történelmileg és államjo^ikig teljesen igaz felfelfogással szemben a B. H. argumentácziója nem más, mint a fejedelmi és állami jogoknak elhomályosítani akarása, a szervezendő róm. kath. autonómia, illetve a róm. kath. főpapság javára. Mi úgy sejtjük, hogy ebben a történelmileg és államjogilag hamis argumentáczióban a róm. kath. autonómia egyik fő alapelvének az előhangja csendült fel. Jó lesz tehát, ha résen lesznek mindazok, a kiknek a róm. kath. autonómia törvénybeiktatásánál szavuk lesz, hogy a magyar királyi korona, illetve a magyar állam jogai meg ne semmisíttessenek ! ISKOLA. Az országos református tanáregyesület igazgatósága e hó 2-án több fontos tárgyban tartott gyűlést Dóczi Imre elnöklete alatt. Legelsőben is a székhely kérdésében beérkezett szavazatokat mutatta be a főjegyző. A kitűzött határidőig beküldötte szavazatát összesen 189 rendes tag. A szavazatok összeszámlálására egy három tagu bizottságot küldött ki az igazgatóság. E bizottság a legközelebbi gyűlésre adja be jelentését. Miután a szavazás nyilvános volt, annyit előre is mondhatunk, hogy a szavazó tagok, egy pár kivételével, a következő hat évi cziklusra is az edigi székhely megtartása mellett nyilatkoztak. Az Iskolatörténeti Adattár buzgó szerkesztőjének, Thury Etelének jelentését örömmel vette tudomásul. E szerint az Adattár II. kötetének első része, t. i. a wittenbergi magyar bursa anyakönyve, már ki van nyomva ; most folyik a szedése és nyomása a második résznek, t. i. a debreczeni ref. főiskola tanulói névjegyzékének (series studiosorum), 1588-tól 1792-ig. Ennek a hazai művelődés - történet és irodalom szempontjából rendkívül nagy és egyetemes jelentőségű okmánynak a gondos szedése és nyomása jó időbe kerül, de ez iskolai évben még mindenesetre megjelenik a kötet. Örömmel értesült az igazgatóság az egyesület kiadójától arról is, hogy egyesületünk kiadott tankönyveit a ref. közép iskolák már csaknem valamennyien bevezették. Az igazgatóság az nban számít arra is. hogy a testvér ág. hitv. evang. középiskolák is felkarolják tankönyveit, melyeknek léteit éppen az a sok kifogás adott, a mit az eddig használt hasonló tankönyvek ellen protestáns részről méltán hangoztattak. A tankönyvek érdekében az egyesület elnöksége ismételten körleveleket intéz az egyes tanárkarokhoz. Hálával és köszönettel fogadta az igazgatóság azt a meleghangú, szives meghívást, melyet a hódmezővásárhelyi városi törvényhatóság, ref. egyház és a főgimnázium intézett az egyesülethez, magyaros vendégszeretettel ajánlván fel ez évi rendes, tisztújítással egybekötött gyűlésnek megtartására Hódmezővásárhely városát. Az igazgatóság, a mennyiben a meghívó testületek is belenyugosznak, f. évi április hó 22. és 23. napjaira tűzte ki a közgyűlés idejét. — Az országos ref. tanáregyesület elnökének, dr. Baltazár Dezső esperesnek felhívása is tanácskozás tárgya volt az igazgatóságban. Nevezett elnök u. i. a megalakítandó prot. szövetségbe lépésre szólítja fel a tanáregyesületet. Az igazgatóság a választmány útján a közgyűlés elé terjeszti ez ügyet. Végül a pénztárnok három tagnak kilépését (leginkább állami intézetbe ment tanárok), ellenben hétnek a belépését jelentette be. Az új egyetemek. A szegedi lapok értesülése szerint a kormány négy új egyetemet tervez és pedig Sz geden, Pozsonyban, Kassán és Temesváron. A kassai és a pozsonyi tisztán tudományos jellegű lenne, míg a szegedi tudomány- és reálegyetem; Temesváron pedig műegyetem állíttatnék. Az említett lapok szerint Tóth Lajos min. tanácsos, a kultuszminisztérium egyetemi ügyosztályának vezetője a mult héten két napot Szegeden is töltött, hogy az egyetem fölépítésére vonatkozó dolgokról tájékozódást szerezzen. Ezekkel a hírekkel szemben azonban a Budapesti Napló, a kultuszminisztériumban folytatott tudakozódás alapján azt írja, hogy Tóth Lajos járt ugyan Szegeden, de nem az egyetem ügyében és hogy a szegedi lapok híresztelése csak puszta kombináczió. A kolozsvári theologiai fakultás és a kollégiumok vizsgálóbizottságai. Az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsa a theologiai fakultást és kollégiumokat vizsgálóbizottságokat az újonnan kiküldött egyházkerületi tanügyi bizottság tagjaiból az 1908—1912. évekre a következőleg alakította meg. A bizottságok elnöke mindenütt a püspök ; bizottsági tagok a theologiai bizottságban: ifjabb Péter Károly és Fejes Áron; a nagyenyedi kollégiumnál Bodor János és dr. Kálmán János; Kolozsvárt: ifjabb Péter Károly és Fogarasi Béla: Marosvásárhelyt: dr. Kálmán János és dr. Ravasz László; Székelyudvarhelyt : Péter Mózes és dr. Kálmán János; Szászvároson: dr. Kálmán János és Jancsó Sándor; Zilahon : Vásárhelyi Boldizsár és dr. Kálmán János; Sepsiszentgyörgyön: dr. Kálmán János és Fejes Áron. [R. Sz,) EGYESÜLET. A budapesti Bethlen Gábor-Kör f. hó 8-án otthona javára Bethlen-estélyt rendez Losonczon, a következő műsorral 1. Karénekek. Előadja a losonczi városi daloskör. 2. Megnyitja az estélyt Maday Gyula főgimn. tanár, a B. G. Kör tiszteletbeli elnöke. 3. a) Pergoles (Popper): Kina. b) Popper: Tarantella, c) Csajkovszki: Te vagy az ábránd. Gordonkán előadja Hajdú István, a B. G. Kör és a nemzeti zenede tagja. Zongorán kíséri Csilcváry Ernő. 4. Költeményeiből felolvas Miklós Elemér fővárosi tanár, a Kör megalapító elnöke. 5. a) Schubert: