Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-09 / 6. szám

MISSZIÓÜGY. A Lorántffy Zsuzsanna-egyesület köréből. A belmisszió terén működő evangéliomi egyesületeink között egyik legtevékenyebb és legáldásosabb a Lorántffy-egyesület, mely a hiterősítés (evangelizálás) mellett felöleli az árvanevelés, a szegénygondozás, a betegápolás és a cselédnemesítés keresztyén munkáit. A herczeg OdelscalchiGyulánó védnöksége, Szilassy Aladárné és gróf Tisza Istvánné elnöklete alatt működő egyesület f. hó 2-án tartotta 16-dik évi közgyűlését Szilassy Aladárné elnöklete alatt, nagy és díszes közönség jelenlétében, a Lónyay-utczai főgimnázium dísztermében. A közgyűlést hálaadó istentisztelet előzte meg a Kálvin-téri templomban, a hol Böszörményi Jenő, az egyesület missziói lelkésze tartotta az alkalmi beszédet, mely erőteljes evangéliomi szellemével és gyönyörű előadásával nagy lelki gyönyörűséget szerzett a templomot zsúfolásig megtöltött közönségnek. A közgyűlést megnyitó elnöki beszéd, Szilassy Aladárné ajkáról elhangozva, eszméltetett, buzdítoít és termékenyített. Küzdöttünk, harczoltunk, fáradtunk a mult évben is, de velünk volt az Úr és sikerrel koronázta fáradozásunkat. Azért csak előre a jó úton ! Muraközy Ilona titkári jelentéséből tárult föl az egyesület sokoldalú és áldásos működése. HiterÖsítő munkásságát 10 vasárnapi (bibliai) iskola szolgálta, melyekben több mint ezer gyermeknek magyarázták az egyesület tagjai és diakonisszái az Isten igéjét. Ennek szolgálatában állott az a társadalmi igehirdetés, a melyet vallásos estéken, bibliai órákon, munkásnők vallásos összejövetelén és a hétfői varróórák alkalmával az egyesület tagjai részére jobbára az egyesület missziói lelkésze, Böszörményi Jenő tartott. Az irodalmi uton való hiterősítést bibliák és vallásos iratok terjesztése, valamint ama két egyesületi lap útján végezte, melynek egyikét, a felnőttek számára Olajág czímen Paál Árpádné, másikat, az Örömhir-t, ezt a kedves kis gyermeklapot, Szilassy Miczi, az elnöknő bájos leánya szerkeszti. Az egyesület az árvanevelő munkát a mult évben is akként gyakorolta, hogy a fővárosi szegény árva gyermekeket jó református családoknál vidéken (Törökszentmiklós, Mezőtúr, Tass) helyezte el, ott ruházta, iskoláztatta. A mult évben 12 árvának nyújtott ily módon oltalmat. Szegénygondozó tevékenységét akként gyakorolja, hogy a budapesti református egyházzal karöltve, szegénylátogató diakonisszáival a folyamodó vagy bejelentett szegényeket szállásukon fölkeresteti s a valóban rászorultakat nemcsak pénzzel, ruhával segélyezi, hanem lelki gondozás alá is veszi. A cselédnemesítés és védelem czéljából mosó-vasalóintézetet s ezzel kapcsolatban cselédotthont tart fenn (VII., Dohány-u. 86.), melyben a kezdő cselédeket gyakorlatilag képezi, vallás-erkölcsi leg nemesíti, az állásnélkülieket állásra juttatja s míg ezt teheti, mérsékelt díjért elszállásolja és erkölcsi védelmet nyújt nekik a fővárosi kísértések ellen. (Erre az intézetre felhívjuk a ,lelkész és tanító urak figyelmét, hogy a fővárosba készülő cselédlányokat ide ajánlják. Az intézet vezetője Rau Lina k. a., lakik VII., Dohány-u. 86. Szerk.) De talán legáldásosabb az egyesület betegápolási munkája, melynek központja a Tisztviselőtelepen (Gsalád-u. 8. sz.) levő diakonisszaház, a melyben jelenleg 6 fölavatott diakonissza, 7 próbatestvér és 12 diakonisszanövendék gyakorolja és tanulja a kórházi és magánházaknál való betegápolást, a szegénygondozást és a kis gyermekek nevelését. A diakonisszaház Müller Matild úrnő vezetése alatt működik s az érdeklődők bármikor megtekinthetik. Az egyesület anyagi ügyeiről Szöts Farlcasné pénztárnok számolt be. Lélekemelő adatok ezek a mai nehéz időkben. A bevétel 65,954 kor., a kiadás 63,437 korona volt, a miből hiterősítő czólra mintegy ötezer, szegények segélyezésére ötezer, árvák gyámolítására háromezer, cselédotthonra húszezer, diakonisszaügyre nyolczezer koronát fordított a vezetőség. Karácsonyi Jenő gróf 2000 koronás ; Elek Pálné 200 koronás ; Ercsey Ernőné 200 koronás; Festetich Gyuláné grófné 300 koronás; Vámossy Károly dr. 200 koronás alapítványt tett. Adományokat kapott az egyesület a belügyminisztériumtól (2000 korona), a budapesti református egyháztól (1678 korona), Budapest székesfővárostól (300 korona), Odescalchi Gyuláné herczegnőtől (628 korona), Tisza Istvánné grófnétól (860 korona), Pfeifer M.-né hagyatékából (400 korona), Szilassy Aladárnétől (695 korona). Az egyesület vagyona házban és alapítványokban, a terhek leszámításával 82,353 korona, a mibe az egyesület intézeteinek mintegy 12,000 korona értékű ingófelszerelése nincs beleszámítva. A számadások megvizsgálásáról Szilassy Aladár választmányi tag tett jelentést, különösen kiemelve azt a mintaszerű rendet és pontosságot, melyet a számvizsgálat az egész ügyvitel körül tapasztalt s minek alapján a közgyűlés a pénzkezelőknek a fölmentvényt köszönetének kifejezése mellett megadta. Érdeklődéssel hallgatta meg a közgyűlés a kispesti, veszprémi, ós losonczi fiókegyesületekről beterjesztett jelentéseket, melyek arról tanúskodnak, hogy az evangéliomi szeretetmunkák folyamatban vannak. Nagy elismerésben részesült Dessewffy Emma jelentése a szabadult foglyok és a fogházak szomorú lakói körében kifejtett tevékenységéről, melyet az egyesületnek ez a nagybuzgóságú tagja úgyszólván egymaga végez, a mi miatt a Lorántffy-egyesületi alelnökségről le is köszönt, hogy minden erejével ezt a fontos mentő szeretetmunkát szolgálhassa. Végül a választmányba új tagul beválasztották báró Radvánszky Gézánét. A jelentésekből ' kivonatolt eme száraz adatokból is látható, hogy a Lorántffy Zsuzsanna-egyesület valóban annak a kegyes és áldozatkész fejedelemasszony. •"'••ri&í -12 ''