Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-09 / 6. szám

tartanám, hogy az egyházmegyék — a hol t. i. erre szükség van — legkésőbb február hó folyamán tartsanak rendkívüli közgyűlést, hívják azon fel egyházaikat, hogy saját érdekükben haladéktalanul, de legkésőbb márczius hó végéig nyújtsák be segély kér vényeiket; figyelmeztetvén egyszersmind a lelkészeket, hogy az Összes adatokat készítsék el, akár kivánja egyházuk az új adókulcs életbeléptetését, akár nem. A mely egyházak lelkészei kijelentenék, hogy ők kérik valamelyik lelkésztársuk segítségét az adóügyi munkálatok elkészítése czéljából, azokhoz az egyházmegye küldene ki egyeseket, a kik erre válallkoznáuak, s e végből a közgyűlés kijelölne annyi egyént, a mennyi legfeljebb egy hónap alatt képes volna az összes egyházak adóügyi munkálatait elkészíteni. Vagy, mondjuk, az egyházmegyei adóügyi bizottság kiegészítené magát, mivel ő el volna foglalva a beérkezett és beérkezendő kérvények, — helyesebben : iratok átvizsgálásával. Továbbá, a mely egyházak márczius hó végéig — bármi ok miatt — be nem terjesztenék az adatokat, azokba az egyházakba, a gyűlés által kijelölt egyének közül egyet-egyet az esperes küldene ki; de egy egyén egy hónap alatt 4—5 egyháznál többe küldhető nem volna, mivel egy hónap alatt csak ennyi egyházban lehet, átlag számítás szerint, az adóügyi munkálatokat elkészíteni. így azután az összes egyházakból április hó végéig beérkeznének az adatok, melyeket április hó folyamán az egyházmegyei adóügyi bizottság átvizsgálván, május hó 1-sejére felterjesztene a központi bizottsághoz. Az ilyen kikiildöttségek költségeire nézve intézkedhetnék az egyházmegye; de — szerintem — leghelyesebb lenne, ha az az első évben adandó segélyből vonatnék le, előzetesen kiutalványoztatván az adóügyi alapból. Végül még a kiutalványozásra nézve volna néhány szavam. Óhajtanám, hogy a kiutalványozás 1908. január elsejétől történjék, daczára annak, hogy a lelkészek és tanítók fizetésüket a legtöbb helyen április 24-ig vették fel. Az adóalap ezzel nem károsodnék, mert ha a segélyösszeg nem elegendő az első évben, teljes egészében kiszolgáltatva, akkor a későbbi években még kevésbbé lenne elegendő. Azonban az így kiutalványozott összegből visszatartandó volna a lelkész és tanító részére április 24-ig járó összeg s ez fordíttatnék a lelkészek nyugdíjintézeti belépési /áruiékainak fedezésére, még pedig elsősorban a kongruás egyházak, másodsorban pedig a négyezer koronán aluli javadalommal ellátott egyházak lelkészeinek belépési járulékai fedezésére. Az egyházak járulékai feltétlenül január 1-sejétől utalandók ki. Ezen czikk megírásához csupán az egyházaink iránti aggodalom vezetett; mert kímélni akarom ezt az igen megterhelt egyházmegyét újabb rázkódtatástól s óhajtanám megelőzni a bajt, melynek előjelei már is mutatkoznak. Egyházharaszti. Horvát Antal, ref. lelkész. A paragrafus igazsága — és az igazság paragrafusa. (Folytatás és vége.) Az alkotó lélek puszta mezőt keres és ott mutatja meg, mire képes. Hát a mi barátunk — megmutatta! A régi rozzant templom beköltözött a község közepére, a főutcza tengelyébe. Gyönyörű művészi alkotás, körzete parkírozva, két szép portáléja futórózsával befuttatva, drótkerítéssel körülvéve. Majdnem szemben vele, mintegy harmadfélezer öl belsőségen, legmodernebb, kastélyszerű papi lak; előtte virágos kert, háta mögött, lankás mélyedésben, berendezett gyümölcsös. Szomszédjában, megfelelő tágas telken két tanítói lakás, minden igényeket kielégítő új épület, berendezett tantermekkel. Ugyanezen udvaron egy tejszövetkezeti épület, hasznos üzemben tartva. Van az egyháznak mintegy harmadfélszáz hold földje, ennek jövedelme biztos fedezetet ad jelenre, jövőre, s úgy látszott, ennek az egyháznak előhaladásán a pokol erői sem vehetnek diadalt! Hogy is ne! Építeni egy templomot 30,000 korona költséggel; két iskolát 18,000 K költséggel; egy paplakot 12,000 K költséggel; venni egy nagy birtokot 97,976 K értékben s mindezeket minden megterheltetés nélkül, kölcsönökből, ügyes számvetésekkel, úgy hogy ma mindössze 74,800 K terhe van az egyháznak s az összes törlesztések és adóterheken felül mintegy 3000 K marad az egyház folyó szükségeinek fedezésére, az ingatlan jövedelméből. S ha az ingatlan vételára le lesz törlesztve a megszabott idő alatt, az egyház anyagi ügyei örök fundamentumot nyernek a folytonos előhaladáshoz. Mit csinált itt a lelkész ? Nem csak a lelkész csinált, hanem elsősorban a jó Isten, azután némely kevés jó emberek. A jó Isten — persze emberek által — kiszárasztott mocsaras területeket, melyek kiválóan alkalmasakká váltak, különösen nyereséges káposzta-termelésre. Pár úri család szívesen támogatta az élni és éltetni akaró lelkészt, miután látták, hogy az érzi és átérzi kötelességeit s Pál apostollal tart: „még életem sem drága, csak hogy elvégezzem köztetek az én futásomat!" így indult meg a munka, igazán kopár tarlókon, köves és tövises mezőkön.. Egyszerre kellett az anyagot is, az erkölcsöt is munkába venni. Erkölcsi téren az iskola, templom, utcza és bárhol, a hol ketten vagy hárman összegyűltek. Mint Sokratesről írják, hogy megállott mindenkivel, a ki beszélni hajlandó volt vele. A gondolkodás figyelő és belátó ereje az egymásraható beszélgetés által épül. A mi közvetlenül érdekli az egyént, apró-cseprő dolgait, bajait, megélhetését, vágyait. Fődolog, hogy maga iránt támasszon bizalmat. Mert sok baja van a népnek ós szerfelett bizalmatlan. Van is oka rá ezer meg egy. A társadalom különböző osztályai mindig hadilábon állanak egymással. Egyik felfelé törekszik, a másik ebbe kapaszkodik; a ki fent van, poziczióját védi. Akár egy csomó gyermeksereg, midőn domb