Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-27 / 52. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Negyed oldal 10 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A református segédlelkészek tizetéskiegészitése. Dr. Kováts J. István. — Tárcza: Karácsony ünnepén. Sántha Károly. — Milton. B. Pap István. — Belföld: A lelkészi fizetésrendezés kérdéséhez. Egy falusi lelkész. — Egyházalakulás és református áldozatkészség. Zsoldos Benő. — A ref. egyetemes konvent tanácskozása. — Régiség: Statisztikai adatok Nemesdédről 1846. és ls 07. évekről. Fábián Zoltán. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Különfélék. — Hirdetések. A református segédlelkészek fizetéskiegészítése. Az 1898-XIV. t.-cz. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, melyet a kultuszminiszter legutóbb terjesztett a ház elé, több szempontból eshetik bírálat alá. Sok szó férne mindenekelőtt ahhoz, hogy mily csekély az az összeg, a mellyel a dúsgazdag javadalniazásúr. katholikus főpapság az alsóbb papság fizetéskiegészítéséhez járul. Különös fényt vet a mai időkre, hogy ugyanaz, a ki ellenzéki vezérférfiú korában, az 1894-iki nagy parlamenti vitában a kath. lelkészek kongruájáról még azt tartotta, hogy „ez az egyház teljesen abban a helyzetben van, hogy ezt a feladatot a rendelkezésére álló eszközökkel a magánkörében oldja meg1

1

, ma mint miniszter megelégszik azzal, hogy a r. kath. főpapság egy kis borravaló számba menő összeggel járuljon az alsóbbrendű r. kath. papság fizetés-kiegészítéséhez. A vallásalapnak a r. kath. lelkészek kongruája javára való nagymérvű igénybevételéhez is sok szó férhet. A vallásalap jogi természete még mindig tisztázatlan. Ez a kiegészítő törvényjavaslat is „magyar vallásalapnak" nevezi, tehát nem meri még r, katholikusnak minősíteni. De ha nem r. katholikus, akkor mi jogon fordítanak belőle évente 1.200,000 koronát éppen a r. kath. papság fizetéskiegészítésére?! Miért nem használják föl a vallásalapot a többi felekezetek lelkészeinek fizetéskiegészítésére is, a mit az 1898: XIV. t.-cz. 2. §-a még teljes összegében az „állampénztár terhére" ró?! Ahhoz is szó férhet, hogy <az új javaslat nemcsak a rendes r. kath. lelkészeket, hanem az úgynevezett „helyi káplánokat" is a rendes lelkészeket megillető fizetés-kiegészítésben kívánja részeltetni. Ez is előnyt biztosít a r. kath. egyháznak a többiekkel szemben. A segédlelkészek fizetésrendezése is mintha leginkább a r. kath. káplánok érdekében történt volna. Tudjuk, hogy a többi felekezetekhez viszonyítva mily sok segédlelkészt alkalmaz a r. kath. egyház. Ahhoz nem lehet szavunk, hogy a legkisebb egyházakban is akár 4-—5 káplánt alkalmazzanak, de föltétlenül szükségesnek tartjuk megállapíttatni, hogy az állam — a gyülekezet lélekszáma arányában — hány segédlelkészt részesít fizetéskiegészítési fen? Ez nem lehet közömbös reánk nézve, mert hisz ezek fizetéskiegészítése a főpapság csipetnyi hozzájárulásán és a vallásalapból vett összegen kívül az adózó nép, tehát mindannyiunk vállaira nehezedik. Mindezek még bővebben tárgyalás alá fognak kerülni. Most csak a segédlelkészek fizetésrendezéséről kivánok szólani, a mennyiben ez nemcsak a r. kath., de a többi felekezetek segédlelkészeire és kiterjed. A kiegészítő törvényjavaslat 1. §-a kimondja ugyanis, hogy „... a segédlelkészi állások jövedelme pedig évi 1000, illetőleg 800 koronára egészíttetik ki olyképpen, hogy a segédlelkész jövedelmébe az általa élvezett teljes ellátásnak 500 koronával számított pénzértéke betudandó." A különben elég terjedelmes novella nem mondja meg kifejezetten és világosan, mely segédlelkészek részesülnek 1000 és mely segédlelkészek 800 koronás fizetés-kiegészítésben ? De a lelkészek 1600 és 800 koronás kongruájával párhuzamosan való megemlítésből, úgyszintén a javaslat 3. §-ából azt következtethetjük, hogy 1000 koronás kiegészítésben a lelkészi oklevéllel bíró segédlelkészek részesülnek, míg 800 koronásban az azzal nem bírók. A 3. § szerint ugyanis „annak a lelkésznek . . . illetőleg segédlelkésznek, a ki a jelen törvény életbeléptéig az 1600 koronáig, illetve 1000 kor.-ig terjedő magasabb jövedelmi kiegészítést még nem élvezi, hogy ebben részesíthető legyen, az 1898: XIV. t.-cz. 4. §-ában körülírt