Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-13 / 50. szám

Batthyány Tivadar t. barátom résziéről majd a Ház ezen oldalán (a néppártra mutat) Buzáth Ferenez, Madocsányi Gyula t. barátom és ínások részéről; továbbá ezen oldalon (a baloldalra mutat) Csóti t. képviselőtársam részéről, a kik mind sürgették á kath. autonómiát és a kath. lelkészi kungruának rendelését. Tökéletes igazuk yán. A kormánynak kötelezettségei közé tartozik e>7>; a mely kötelezettséget elvállalta a trónbeszédben és korrn&nynyilatkozataiban is. Valamint hogy felhozatott éppen a vita vége felé Szabó t. képviselőtársam részéről sfc is, hogy az 1848: XX. t.-czikknek végrehajtását ne teiintsíik véglegesen lezártnak a számlát azzal a három millióval, a mely most a költségvetésbe felvétetett^ < hanéni menjünk ezen a nyomon tovább. Es felhozatott az a szempont is, gondolom Gyuriss t. képviselőtársam áltál, hogy a lelkészi kongruának az az 1600 koronás mértéke nem felel meg .ti .C' I sem az akadémikus képzettségnek, sem a mai kor viszonyainak. Mindezekrekre a kérdésekre összefoglalólag legyen szabad válaszolnom. A mi először illeti a kath. klérus kongrua-rennözést —- értve az alatt az 19ÖÍ3: IV,: t.-cziklfnek ő reájuk való kiterjesztését —• ezt egy novellám törvényjavaslat alakjában akarom teljésíteni. és erre nézve a kormány kebelében a megegyezés nw megvan. Ezt a novellát még ebben az éyben szándékozom benyújtani és pedig mindenképen úgy, hog)T

annak a kongruakiegészitésre vonatkozó intézkedései visszamenőleg, az 1908. év január 1-tŐl érvényben legyenek. így volt ez tervbe véve a kormánynak egyéb nyilátkozataibáfi éS' ézílkért helyt állok, hogyha különböző körülmények folytan, a melyek nagyrészt nem tőlünk függtek, a kongrua-törvény benyújtásával eddig késtünk is. Mindazok a főbb kegyúri intézkedések, a melyeknek ezt még kellett előzniök, megtörténtek éppen most, úgy hogy most már semmi sem áll útjában annak, hogy a katholikus klérus ,ezen rendkívül igazságos és méltányos igényei, a mely klérus — ezt, úgy hiszem, el lehet mondani s ezt az ország előtt is ki kell jelenteni — példás türelmességgel várta azok teljesülését, a nélkül, hogy závárt idézett volna elő, mondom, hogy ez igények teljesedésbe menjenek azzal a novellával, a melynek lényege. az lesz, hogy az 1908. kongrua-törvénynek összes intézkedései a katholikus lelkészekre kiterjesztetnek Egyszersmind azonban a kongrua-törvénynek némely égető hiányait már ugyané novellában akarom javítani, a mint ennek tartalmából a Ház a legközelebbi időn belül meg fog győződni. A továbbiakat illetőleg folyamatba akarjuk tenni az 1848:XX. t.-cz. 3. §-ának a mennyiben azt úgy lehet nevezni — teljes végrehajtását a protestáns egyházakat illetőleg. Ismétlem: a mennyire azt úgy lehet nevezni, mert a te^esnvégrehajtásig sohasem fogunk eljutni — mert hiszen' a- szükségletek egy variabilis mennyiséget képeznek — és pedig abban az értelemben a protestáns egyházakat illetőlég, hogy a közös bizottságok memorandumában foglalt azon kívánalmaknak, a melyek abban a most már megállapított 3.320,000 koronában nem találnak kielégítést, az éveknek bizonyos sorsára megosztva szintén honoráljuk, szintén ki fogjuk elégíteni, az állami pénzügyek által megengedett tempóban. Erre nézve is törvényhozási biztosítékot kívánok nyújtani, éppen úgy, mint az eddig már megállapított segélyre nézve. Különösen a lelkészi kongruánák — ezt már aztán természetesen az összes felekezetekre kiterjedőleg — a mai kornak és az általános igényeknek megfelelőbb rendezését, a kórpótlékrendszerre fektetve, szintén munkába akarjuk venni és az évek bizonyos sorára felosztva, mint a hogy az 1908-iki rendezés történt, szintén keresztül akarjuk vinni. Ezekkel egyidejűleg be fogom nyújtani a katholikus autonómia létesítésére vonatkozó, már kész és a kormány kebelében teljes megállapodással elfogadott törvényjavaslatot és az erre vonatkozó kormányzati intézkedésekről szóló jelentéseket is. A lelkészi kongrua-novellátol eltekintve, a melyet, a mint mondán^ ínég ez évben óhajtunk benyújtani és tárg^altatniy ezöket a többi javaslatokat mindjárt! a választásai reform megalkotása után akarjiik a Ház által tárgyaltatni, hogyha a Ház bölcsesége ebben minket támogat. Ezen az úton tényleg iparkodunk tőlünk telhetőleg minden méltányos igénynek, minden méltányos kívánalomnak, a jogegyenlőség szellemének teljes érvényesítésével, eleget tenni; óhajtjuk a kirívó egyenlőtlenségeket kiegyenlíteni; óhajtjuk, az eddig követett úton továbbhaladva, az 1848-i törvényhozásnak nagy intenczióit megvalósítani és pedig nemcsak a XX. t.-cz. 3 §-át, hanem annak 2. §-át illetőleg is, a melynek végrehajtására nézve fontos törvényhozási intézkedéseket fogok javaslatba hozni, a 3. §-ra vonatkozó törvényekkel egyidejűleg, a melyeknek teljes végrehajtása azonban a kath. autonómiával kapcsolatos. Itt t. i. bizonyos viszonylatoknak kibonyolítása szükséges, a melyek most is másvallásuakat vesznek igénybe közjogi czímeken, olyan egyház javára, a melyhez ők nem tartoznak és viszont jogokat adnak nekik más egyházra nézve. Mondom, ezek a viszonylatok csak á kath. autonómiával kapcsolatosan és annak közreműködésével bonyolíthatók ki. Azért mindezek az érdekek nemhogy ellentétesek volnának egymással, hanem egymást kiegészítik, egymástól különválva nem is oldhatók meg, nem is valósíthatók meg; úgy, hogy él azon reményem, hogy mindenki ebben a házban és minden jóhiszemű ember ennek a háznak falain kívül is ezeket a kérdéseket magasabb nemzeti szempontból, a nemzet erkölcsi egységének és harmóniájának szempontjából fogja felfogni, az egyenlőségnek azon szempontjából, a melyre mi őszintén és azon hagyományok alapján törekszünk, a melyet 48-as dicső őseink reánk hagytak. Ezzel összefüggő részletkérdések is vannak. így a párbér kérdése, a mellyel a kongrua-bizottság most,