Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-29 / 48. szám

ügybuzgó rs hazafias működése jutalmául, a király a Ferencz József-rend tiszti keresztjével tűntette ki. Jobb belátást kérünk! Az Evang. Őrálló folyó hó 19-diki számának vezető helyén, Gálik Mátyás apateleki evang. lelkész tollából egy olyan czikk jelent meg, a melyet nem szivesen olvastunk el, s a melyre kötelességünknek ismerjük, hogy néhány őszinte megjegyzést tegyünk. Gálik Mátyás azt indokolja czikkében, hogy miért nem volt híve a tervezett Evangéliomi Szövetségnek. Indokolja pedig azzal, hogy az Evangéliomi Szövetség a magyar protestánsok szövetsége akar eredetileg lenni; de ebben a szövetkezésben ő nem kívánt a reforformátusokkal összefogni, mert, úgymond: „én református atyánkfiai részéről velünk szemben az őszinteséget eddig nem tapasztaltam ... Református testvéreink minket uszályhordozóknak elfogadtak ugyan; jók vagyunk a gesztenye kikaparására: de már valódi protestáns keresztyéneknek nem ismernek el". S ez álláspontjának igazolására felhozza azt. hogy egy evang. lelkészleány, a ki ref. lelkészhez ment férjhez, kénytelen volt reverzálist adni; hogy a Bánságban a korábban egyesült prot. gyülekezetekből kiváltak és külön szervezkedtek a reformátusok, s hogy az Apatelek körül levő szórványokban, a ref. egyházmegyei hatóság teljesíthetetlen kikötései miatt, lehetetlen volt létrehozni az evang. és ref. hívek egyesülését Ezeknek a panaszoknak és bizonyítékoknak a taglalásába nem akarunk belemenni, éppen most, a mikor annyira égetően szükséges a magyar protestánsok harmóniájának megóvása és együttműködésének biztosítása. Megelégszünk a Gálik Mátyás által lehetőséi)képen feltételezett ama ténynek valóságként konstatálásával, hogy „mint aíféle falusi pap, e tekintetben szűk látókörrel bir csak". Ennek konstatálása mellett pedig arra kérjük evang. testvéreinket, hogy ne azokat keressék, a melyek elválasztanak, hanem a melyek összekötnek bennünket. Az Evang. Őrálló érdemes szerkesztőjét pedig arra, hogy a Gálikéhoz hasonló czikkeket vagy ne engedje be lapja hasábjaira, vagy pedig legyen azokhoz néhány enyhítő megjegyzése; mert ha a közösen fenyegető veszedelmekkel szemben, erőink egyesítése és a testvéri jobb nyújtása helyett hajba kapunk, akkor csakugyan beteljesedik rajtunk a latin példaszó igazsága : inter duos litigantes tertius gaudet! Egyházi aranykönyv. Loiseh Ede budapesti ügyvéd és neje Meczner Ottilia 20.000 korona alapítványt tettek az iglói evang. gyülekezet javára. Az alapítvány évi jövedelmei egyenlő részekben a gyülekezet szükségleteire, a lelkészi javadalom emelésére, főgimnáziumi ösztöndíjra és a polg. leányiskolái növendékek segélyezésére lesznek fordítandók. Kedvezmény az amerikai magyar ref. lelkészek tanuló fiai számára. A mint az amerikai magyar ref egyházmegye közlönye, a Heti Szemle írja, a konvent elnöksége hivatalos leiratban értesítette az egyházmegye esperesét, hogy a magyar ref. egyház magára vállalja minden amerikai magyar ref. lelkész egy fiának Magyarországon pappá vagy tanítóvá leendő ingyen kiképzését. A nevelés már az elemi iskoláztatással kezdetét veheti és megfelelő szorgalom és magaviselet mellett tart egészen az oklevél megszerzéséig. Ebben az Ígéretben nagy és megbecsülendő kedvezmény biztosíttatik az amerikai magyar ref. egyházmegye lelkészei számára. S egyebeken kívül ez is talán hozzá fog járulni az eddigi áldatlan széthúzás megszüntetéséhez. Orgona megrendelés. Ktslócz (Barsmegye) temploma részére Országh Sándor és fia Rákospalota-i (Bpest mellett) orgona és harmónium gyáros czégnél új orgona lett megrendelve. A mű a legújabb csőrendszer szerint készült s mint értesülünk, annak átadása a napokban fog megtörténni. ISKOLA Klerikális hódítás. A Pesti Hirlap f. hó 21-diki száma jellemző dolgot ír meg báró Barkóczy Sándorról, a bátor „hitvallórór, valamint a terjeszkedő klerikálizmus hódító ügyeskedéséről. A híradásnak czáfolatát még nem láttuk, közöljük tehát annak főbb adatait. Budapesten már 60 év óta fennáll a Józsefvárosi Kisdedóvó-Egyesület, a mely a Mária-utczában házat is szerzett s benne óvó-iskolát rendezett be mintegy 200 gyermek számára. Három évvel ezelőtt meghalván Ebner József, az egyesület buzgó elnöke,. néhány, úgy látszik : klerikális hajlandóságú tag kezdeményezésére, egy nagyon gyéren látogatott közgyűlés az elnökségre br. Barkóczy Sándort választotta meg. Barkóczy Sándor észrevevén, hogy a közgyűlések iránt nem igen érdeklődő tagok mellett könnyű lesz átjátszani az egyesület kisdedóvóit a klerikálisok kezére, fél év múlva közgyűlést hívott össze, és azon, a felvonultatott; Szent Imrés jogászokkal, a kik nem is voltak tagjai az egyesületnek, a régi tagok tiltakozása daczára is kimondatta, hogy az alapszabályok módosításával az egyesület, az eddigi világi óvónők helyett apáczákat alkalmaz óvó-iskoláiban. Ezt a törvénytelenül meghozott határozatot egynehány régi tag inegfelebbezte a városi tanácshoz, a mely azt meg is semmisítette. Barkóczyék azonban viszont a megsemmisítő határozatot felebbezték meg a kultuszminiszterhez, s úgy látszik, volt gondjuk arra, hogy a minisztériumban az ügy jó kezekbe kerüljön, mert még máig sem intéztetett el. Ez idő alatt pedig Barkóczyék igyekeztek a maguk szempontjai és czéljai szerint berendezkedni. A régi óvónőket törekedtek eltávolítani s a régi tagokat az ügyek elintézésétől távol tartani. Az idén szeptemberben pedig már meg sem nyitották az óvó-iskolákat. Végre pedig a mult héten közgyűlést hívtak össze, nem is az egyesület, hanem a belvárosi róm. kath. kör helyiségébe, bölcsen gondoskodván arról, hogy a régi tagok a gyűlésre meg ne hívassanak, de annál inkább jelen legyenek az újabban tagokul megnyert klerikális mágnásasszonyok. S ezen a közgyűlésen, daczára annak, hogy a felebbezések ügye még nem intéztetett el, Barkóczy elnök úr átbocsáttatta az egyesület vezetését és minden vagyonát az újonnan alakított klerikális tisztikar kezébe, Ő maga megelégedvén a tiszteletbeli elnökséggel. A Józsefvárosi Kisdedóvó-Egyesület tehát, a régi tagok híre és tudta nélkül, átvedlett klerikális instituczióvá, és a klerikalizmus kisajátított egy olyan tekintélyes vagyont, a melynek gyűjtögetésében semmi szerepe és érdeme nem volt. így irja ezt le a Pesti Hirlap. A klerikális szócsövek pedig, a melyek oly buzgón sietnek br. Barkóczy védelmezésére, mélyen hallgatnak. Ez a hallgatás azt bizonyítja, hogy a P. H. tudósítása igaz, nagyobb dicsőségére a mai közállapotoknak. Vájjon mikor ébred már a magyar társadalom tudatára az őt mindenfelől körülölelő klerikalizmus veszedelmeinek?! Bedőlt iskola. A dorozsmai állami elemi iskola egyik tantermének'mennyezete, a tanítási idő alatt beomlott és több gyermek súlyosan megsebesült. A dorozsmai iskolai épület már évek óta igen rozzant állapotban volt, s az államépítészeti hivatal lebontandónak véleményezte. A minisztérium fel is építtette volna már az új iskolát, ha hozzányerhette volna a mellette levő 300