Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-01 / 44. szám

mának jegyzőkönyvében ad kifejezést, s a megüresedett tanácsbirói állásra elrendeli a szavazást, 1909 január 31-iki határidővel. A lelkészképesítő vizsgálatokról szóló jelentés meghallgatása és tudomásul vétele után a püspök úr a felszentelésre jelentkezett új lelkészekről, theol., gimnáziumi tanárokról és állandósított katechetákról tett jelentést. Ádám Káinián főjegyző a miniszteri intézvényeket s a hatósági leiratokat és megkereséseket referálta, a melyeket a gyűlés részint egyszerűen tudomásul jegyzett, részint pedig az illetékes körök figyelmébe ajánlott. Takács József aljegyző a nagykőrösi tanítóképezde államsegély kérésének ügyét terjesztette ezután elő. A közgyűlés a kérelemhez hozzájárult és felhatalmazta az elnökséget a kérvénynek a minisztériumhoz való felterjesztésére. Ugyancsak Takács József előterjesztése mellett kerültek volna tárgyalásra az egyházmegyék szabályrendeletei. Miután azonban még nem minden egyházmegye készült el munkálatával, az ügy tárgyalása a jövő gyűlésre halasztatott. Október 15-én délelőtt történt meg a felszentelés a Kálvin-téri templomban. Az alkalmi egyházi beszédet, a melyet lapunk „Tárcza'" rovatában találnak meg olvasóink, dr. Székely József szentmártonkátai lelkész tartotta, míg a felszentelendőkhöz Baksay Sándor püspök intézett beszédet. Felszenteltettek: dr. Pruzsinszky Pál theol. tanár, Bátory Gábor, dr. Dózsa Zsigmond és Pataky Dezső főgimn. tanárok, Czuczor János miszlai, Hörömpő Ferencz tolna-némedii, Kontra Aladár óbudai, Kozma Andor pócsmegyeri, Nagy Ferencz veresegyházi, Sipos Lajos piskói, Szabó Balázs tésenfai, Szigeti József csarnotai, Arany Dénes nágocsi, id Hettesheimer Henrik ószivaczi, Baja Mihály wallingfordi (Amerika), Pigall József szelistei, Polgár János nikinci-i, Vásárhelyi Pál vukovári lelkészek; Bocsor László fülöpszállási, Böszörményi Jenő, Izsák Ferencz, Nagy Dénes, Szinok Zoltán és Tóth József budapesti vallástanító lelkészek és Makay Sándor budapest-gyűjtőfogházi lelkész. Az október 26-iki ülésen, vonatkozással a főgondnoki megnyitó beszédre és a püspöki jelentésre, dr. Benedek Sándor a következő indítványt terjesztette be a Ne temere ügyében: „A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése a Ne temere kezdetű pápai dekrétum ellen az egyházmegyék részéről tett indítványokat felterjeszti az egyetemes konventhez, mint az egyházat egyetemesen érdeklő ügyek elintézésére hivatott hatósághoz, azzal a kérelemmel, hogy az ügy fejleményeit figyelemmel kisérni s netaláni szükség esetében a ref. egyház érdekeit képviselni méltóztassék. A nagymélt. főgondnok úr megnyitó beszédében foglalt kijelentéseket addig is megnyugtató tudómásul veszi, s azon reménységének ad kifejezést, hogy a kérdés békés megoldást fog nyerni". A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta és határozattá emelte. Kisebb fontosságú ügyek elintézése után Sógor Endre számvevő terjesztette elő az előkészítő-bizottságnak a közigazgatási államsegély felhasználására és az ennek folytán felszabadult Összegek hovaforditására vonatkozó javaslatát, a mit a közgyűlés el is fogadott. E szerint a közigazgatási államsegélyből mind a nyolcz egyházmegye évi 3000—3000 koronát kap közigazgatási terhei csökkentésére; a püspök tiszteletdija 10,000, a lelkészi főjegyzőé 700, a lelkészi aljegyzőké 300—300 a számvevőé 1000, a pénztárnoké 1000, s a püspöki titkáré 2000 koronában állapíttatott meg. A közigazgatási segély folytán felszabadult 19,950 koronának és az államsegélypénztár feleslegének felosztása aképpen történt meg, hogy a theologia építési alapjához csatoltatott, a már két év óta ugyanerre a czélra félretett 8000 koronához még 12,000 korona, a theol. tanárok törzsfizetésének \^800 koronáig kiegészítésére fordíttatott 7200 korona, a theol. tanári nyugdíjalap megerősítésére adatott 2064 korona, s a lelkészek nyugdíjalapi belépési járulékainak kamatterhei csökkentésére öt éven át 8—8 ezer korona. Ez utóbbi összeg növelése szempontjából kimondta a gyűlés, hogy az államsegély- és a Baldácsy-pénztárnak a lelkészek segélyezésére fordítani szokott összegeinek legnagyobb részét is a kamatterhek csökkentésére fordítja, úgy azonban, hogy 500 koronánál nagyobb segélyben egy lelkész nem részesülhet. Az ülés további részét a Lévay Lajos aljegyző által referált ügyek elintézése töltötte ki. Ezek közül kiemeljük, hogy a revideált bibliát a lelkészek és a hívek figyelmébe ajánlották. A Szövétnek cz. ifjúsági lap támogatása ügyében meghallgatják a gimn. tanártestületek véleményét. Az egyháztársadalmi és humanitárius egyesületek támogatását illetőleg az elnökség és az esperesi kar útján kérnek véleményes javaslatot. Október 27-én dr. Szabó József egyházkerületi vagyonkezelő, majd Kelecsényi Zádor missziói bizottsági elnök tett jelentést. Ez utóbbi során mély sajnálattal értesült a gyűlés arról, hogy az újbanovczei templomszentelésnél a magyar nyelv teljesen mellőztetett, s kimondta, hogy hasonló esetek kikerülése végett a slavóniai missziói gyülekezetekben történő felszentelések és felavatások mindenkor csak a missziói bizottsági elnök, az esperes és a püspök elé bemutatott programm szerint történjenek. Sógor Endre számvevőnek az egyházkerületi és gimnáziumi számadásokról tett jelentése után dr. Nagy Dezső egyházkerületi ügyész referált a kerület peres ós perenkívüli jogi ügyeiről és néhány, az egyházmegyék által felterjesztett vitás ügyről. Ezek során a gyűlés pártolólag terjesztette fel a konventre az alsóbaranyabácsi egyházmegyének az iskolai vagyon elidegenítése és annak ellenőrzése tárgyában kelt miniszteri intézvény ellen való kifogását, és helyeselte az alsóbaranya-bácsi egyházmegyének a kölkedi iskolai vagyon ügyében a kultuszminszterrel szemben elfoglalt álláspontját. Érdekes és jellemző ez a kölkedi ügy. Van ugyanis ott 15 hold föld, a mely a községi vagyonból hasíttatott ki iskolai czólokra, s a melynek jövedelme, az 1868. 38. t.-cz. 41. .§_-a alapján, miután a községben sem községi, sem — Reformáto^N^