Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

mely sokkal kisebb fizetést tudott adni tanárainak, mint az állam. Ebben az időben történt, hogy mintegy 30—40 róm. kath. szerzetesrendi tanár áttért a protestáns felekezetek valamelyikéhez és megválasztatta magát tanárnak. Ezeket sújtja a mostani fizetési rendezés említett pontja. Azért kellett a nagy elvet felállítani és minden idevonatkozó fórum ellenállása ellenére is keresztülvinni. Tehát meg kellett büntetni a konvertitákat és lehetetlenné tenni, hogy ezentúl a két protestáns egyház gimnáziumai ilyen módon pótolják a tanárhiányt. A szabad költözködés meghiúsításának a legújabb módja 1 Gyakran találkozunk az életben olyan esetekkel, hogy törvényeket és szabályrendeleteket alkotnak, látszólag magas elvi álláspontból, de ha közelebb megvizsgáljuk, vagy egyesek vagy kotteriák magánügyeinek elősegítésére vagy elnyomására alkotvák. Szakasztott ilyen esettel állunk szemben itt is. A közoktatásügyi kormány egy szabályrendeletet alkotott, a melynek rejtett czélja a másfelekezetektől a protestánsokhoz áttért tanárokat s így a protestántizmust sújtani. így érte utói a sors keze — ez a kéz valószínűleg a közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályában található — azokat a szerencsétlen tanárokat, a kik azt hitték, hogy szabad hazában élnek, szabadon követhetik hajlandóságukat ós akaratukat! P. V. BELFÖLD. Az evang. egyház egyetemes közgyűlése. Mult heti számunk Egyház rovatában már megemlékeztünk az evang. egyetemes gyűlés első napján történt dolgokról. S említettük, hogy az egyetemes nyugdíjintézet megalkotott szabályzatára még visszatérünk. Megtesszük ezt most, annyival is inkább, mivel a reform, egyház is legközelebb alkotta meg lelkészi nyugdíjintézetét, tehát érdekes és érdemes tudni azt is, hogy az evangélikusok miként szervezték egyházi belhivatalnokaik nyugdíjügyét. A megalkotott szabályzat szerint az egyetemes ev. nyugdíjintézetnek jogosított és kötelezett tagjai az összes egyházak és missziói körök lelkészei, a püspökök mellett alkalmazott másodlelkészek, püspöki irodavezetők, a püspöki misszionárius lelkészek, a theol. akadémiák tanárai, az állandósított katecheták és azok a kántorok, a kik nem tagjai az orsz. tanítói nyugdíjintézetnek. A segédlelkészek csak rendes lelkészekké választatásuk alkalmával léphetnek be a nyugdíjintézetbe, a mikor azonban segédlelkész! szolgálati éveik is beszámíttatnak. A tagok nyugdíjba beszámítható javadalmuk 10%"át, a theol. tanárok 20%-át fizetik be belépési járulékul, s minden, a nyugdíjba beszámítható javadalom emelkedés után szintén befizetendő a 10, illetve 20%- Évi járulékképen a tagok, kivétel nélkül, beszámított javadalmuk 3%"át fizetik. A járulékfizetés határa és egyszersmind a teljes nyugdíj igényelhetésének ideje 40, a theol. tanároknál 30 esztendő. A püspökök teljes nyugdíja a beszámítható lelkészi és püspöki javadalomnak megfelelő összeg, a mely azonban a 10,000 koronát meg nem haladhatja. A lelkészek nyugdíja, tekintet nélkül a javadalmazásukra, 2400 korona; ha azonban beszámítható javadalmuk ennél inagasab, abban az esetben a nyugdíj a beszámítható fizetésnek megfelelő, de 4800 koronát meg nem haladható összeg. A theol. tanárok nyugdíja a beszámítható fizetésnek megfelelő összeg. A nyugdíjintézet többi tagjainak nyugdíja a beszámítható fizetésnek megfelelő, de 4800 koronát meg nem haladható összeg. A nyugdíjjogosultságba beszámítható szolgálati évek a tag hivatalbalépésének napjától veszik kezdetüket, föltéve, hogy a tag már betöltötte 24. életévét; ellenkező esetben a szolgálati idő csak a 24 éves életkor betöltésétől számíttatik. A nyugdíjintézeti tag özvegye, a férj beszámítható fizetése alapján, 2400 koronáig terjedőleg a fizetésnek 50%-át kapja ellátási dijul, a mely magasabb javadalom esetén még 20%-kal 1600 koronáig emelkedhetik. A 2400 koronánál kisebb javadalmazású tagok Özvegyeinek ellátási díja 1200 korona. Az elhalt nyugdíjintézeti tagnak 20-dik életévöket még be nem töltött gyermekei, félárvaság esetén 200—200, teljes árvaság esetén 300— 300 korona neveltetési járulékot kapnak. Az ellátási dijat és gyermekeire nézve a neveltetési járulékot az a nő is igényelheti, a kinek férje hivatalából jogerős ítélettel elmozdíttatott. Maga az egyetemes egyház a nyugdíjintézet létesítéséhez és fenntartásához azzal járul, hogy az 1907. és 1908. évekre a nyugdíjintézetre nyert államsegélyből egyszersmindenkorra 301,200 koronát letesz tőkeképen, azontúl pedig minden évben átad az államsegélyből ugyanakkora összeget. A második napon, okt. 8-án első sorban a különféle tisztviselői és bizottsági választásokat ejtették meg; majd a tanügyi bizottság javaslata alapján elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a kultuszminiszterhez aziránt, hogy a felekezeti középiskolai tanárok és népiskolai tanítók fizetését és nyugdíját az állami tanárokéval teljesen egyenlően rendezze. Az ülés többi részét jóformán a különböző sérelmek tárgyalása töltötte ki. Legelső volt ezek közt a Ne temere ügye, a melyet a jogügyi bizottság nevében Sztehló Kornél egyetemes ügyész referált. Bevezető beszédében, majd a beterjesztett határozati javaslatban reámutatott a pápai rendeletnek az állami törvényeket, a családi, társadalmi és felekezeti békességet sértő rendelkezéseire, s annak hathatós ellenszerét abban jelölte meg, ha a prot. egyházak a reverzálist megengedő 1894. XXXII. t.-cz erre vonatkozó pontjának hatályon kívül helyezését és a gyermekek vallására nézve az 1868. LIII. t.-cz. rendelkezéseinek