Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-11 / 41. szám

a hátsó oldalon Bethlen Gábor, a magyar vallásszabadsághős. Balfelől Cóligny, a franczia vértanú, Frigyes Vilmos a német protestantizmus- védője, Orániai Vilmos, a németalföldi hithős, Farel és Viret, Kálvin barátai és munkatársai. Kétoldalt a talapzat mellett, jobbról Zwingli karddal és bibliával, balról Luther, Krisztusra néző lelkes arczal: sola fides. A talapzat mellső felén e felirat van francziául: Mindnyájan egyek és -nagvok vagytok a Krisztusban és diadalmasoknál feljebbvalók (a győzők győzői). Hátul a talapzatba vésve a négy evangélista és e felirat : „Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad". Ebben a reformáczió bibliaszerűségé van kifejezve. Az egész szoborban a reformáczió alapgondolata : Vissza a Krisztushoz, az evangéliumhoz, jut kifejezésre. A szoborcsoportozat . a Krisztusban való egység és . nagyság eszméjét realizálja. Ilyen művet csak a reformáczió krisztusi jellegét és világtörténelmi jelentőségét megértő lélek alkothatott! A ötszázezer frankos emlékmű kivitelére vonatkozó hármas pályázatban Horvai szintén részt vesz. Vajha még nagyobb diadalra juthatna ! (V J.) Orgona megrendelés. Vizakna (Alsó-Fehérmegye) temploma részére Ország Sándor és tia rákospalotai (Budapest mellett) orgona és harmónium gyáros ezégnél új orgona lett megrendelve. A mű a legújabb csőrendszer szerint készül és előre láthatólag a karácsonyi ünnepekre fog elkészülni és ekkor lesz a használatnak átadva. I S K 0 L A. A nemes példa és annak hatalma A dunántúli ref. egyházkerület legutóbb tartott közgyűlésének volt egy felemelő mozzanata, a melyről külön is meg kell emlékeznünk. A tanügyi jelentések során a kerület pápai leánynevelő-intézetéről, annak válságos anyagi helyzetéről s a helyzetnek gyűjtés útján való jobbra fordításáról volt a szó, a mikor megszólalt gr. Tisza István főgondnok és kijelentette, hogy a gyűjtést a maga részéről 40,000 koronával megnyitja. A gyűlés tagjai az első pillanatban meglepetve fogadták e nagylelkű ajánlat bejelentését; a piásik pillanatban azonban, mint egy ember állottak fel, hogy lelkesedésüknek, hálájuknak kifejezést adjanak. S a nemes példa nemcsak lelkesedést, hanem áldozatkészséget is keltett. Egymásután történtek még az adakozásra vonatkozó felemelő bejelentések, így dr. Antal Géza és Kádár Kálmán 1000—1000. Csorba Ede 500, Mozsonyi Sándor 200. Antal Lajos 100, Dózsa József 600 koronát ajánlottak fel a leánynevelőintézet felsegélésére! Gróf Tisza István nemes cselekedete nem szorul dicséretre. Annak jutalmát lelkiismerete megadta már neki, s meg az a lelkesedés és áldozatkészség, a melynek forrását mások lelkébenisfelfakasztotta. Szeretjük hinni, hogy ez a forrás bőven is fog buzogni és a kerület leányiskolája nemcsak megszabadul nyomasztó anyagi viszonyai közül, hanem arra is elsegíttetik, hogy áldásos munkáját még szélesebb körben folytathassa! Új theológiai magántanár. Dr. Bartók György, nagyenyedi ref. főgimnáziumi tanár, néhai dr. Bartók György erdélyi püspök fia, szept. 24-éu theol. magántanári vizsgálatot tett a sárospataki főiskolán, a tiszáninneni kerület kiküldött bizottsága előtt, az ó- és újszövetségi írásmagyarázatból, s ugyanazon a napon sikerrel tartotta meg próbaelőadását is. Az új magántanárt a legszívesebben üdvözöljük. Szeged ós az egyetem. Szeged városa és a szomszédos törvényhatóságok küldöttségileg jelentek meg f. hó 5-én a fővárosban időző király előtt, hogy az újonnan szervezendő egyetemek egyikének Szegeden leendő felállításához annak fejedelmi támogatását kérjék. Kívánságukat memorandumba foglalva nyújtották át a Felségnek, a ki kijelentette, hogy a kérelmet tanulmány tárgyává fogja tenni. E(j YESÜLET. A Kálvin-Szövetség választmánya f. hó 2-án ülést tartott Budapesten, a ref. főgimnázium nagytermében. A gyűlés sok fontos ügyet beszélt meg, a melyekről azonban a kilátásba helyezett tudósítást még nem kapván meg, csak a gyűlés megtartásának jelzésére szorítkozhatunk. Egy dologról azonban már most is meg kell emlékeznünk, mert benne szerkesztőnk, mint a Vallásegyenlőségi Szövetség titkára, közvetlenül érdekelve van. Az ülésen ugyanis szóba került a Kálvin-Szövetségnek és a Vallásegyenlőségi Szövetségnek a jövőben egymáshoz való viszonya is, s-a budapesti napilapok némelyikében, egy tökéletlen híradás alapján, olyan közlemény jelent meg szerkesztőnk felszólalásáról, a melyből azt a következtetést vonhatná el valaki, hogy szerkesztőnk, mint a Vallásegyenlőségi Szövetség titkára azzal kezdte meg működését, hogy éles ellentétbe állította a két szövetséget egymással ós arra ösztönözte a Kálvin-Szövetség választmányát, hogy a Vallásegyenlőségi Szövetséggel tagadjon meg minden szolidaritást. A való tény pedig az, hogy bár, megelőző felszólalások után szerkesztőnk azt a véleményét fejezte ki, hogy a Vallásegyenlőségi Szövetség mellett szükségesnek látja a Kálvin-Szövetség további fennmaradását, mert míg a Vallásegyenlőségi Szövetség általános felekezeti ós egyházpolitikai czélokat szolgál, addig a Kálvin-Szövetség kirekeszti az egyházpolitikát és speczíális kálvinista szellemben kíván működni az egyházi öntudat emelésére és a szoeziális kérdések békés megoldására, — másfelől, mivel a vallásos felvilágosítás és a közjólót munkálása terén több érintkező pont van a két szövetség között: kívánatos, hogy viszonyukban és munkájukban barátságos egyetértés legyen. S ez a felszólalás is közremunkált arra, hogy a Kálvin-Szövetség választmánya kijelentette, hogy a Vallásegyenlőségi Szövetség megalakulását rokonszenvvel fogadja és a közös munkatereken szívesen fog vele együttműködni. Mindezeket megírta szerkesztőnk rektifikáczióképen a tudósítást közlött kőnyomatosnak; az azonban jónak látta nem közölni és pedig bizonyára azért, hogy a tendencziózus közlés által a két Szövetség közé verni akart, ék el ne távolittassék. Kilökjük tehát azt az+

éket mi, s őszintén óhajtjuk, hogy a két Szövetség bajtársi jobbot nyújtson egymásnak mindama tereken, a hol működésük a közös czélokat szolgálja! A budapesti egyetemek és főiskolák ifjúságának Bethlen Gábor Köre szept. hó 26-án tartotta meg alakuló közgyűlését. A nagybizottság tagjainak megválasztása után a tiszti kar így alakult. Elnök lett Eöri Szabó Dezső. Alelnökök lettek : Leffler Béla, Okos Gyula, Wagner Géza, Kalocsa István és Gáty István. Főtitkárrá választatott: Sebestyén Béla ; titkárokká : Gáspár Emilia és Némedy Endre. Főpénztáros lett: Vajda Béla, pénztáros : Tóth Károly, főjegyző: Mojsisovich Gabriella, jegyző : Posztós Sándor; főkönyvtáros : Grümvald Margit; könyvtárosok: Toperczer Valéria és Benkö Gyula. Háznagyok : Kiss Roland, Thury Dénes és Hegedűs Imre.