Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-11 / 41. szám
A templom hatezer dollárba került, melyből négyezret maguk a hívek adakoztak, kétezret pedig hazai kölcsönből fedeztek, Templomszentelés Új-Banovczén. Szept. 20-án az új-banovczei ref. egyház abból az alkalomból, hogy imaházát megnagyobbittatta, összehiván mindazon lelkészeket, kik az egyház megalakulása óta Új-Banovczén működtek, imaházát újra felszentelte. Az istentiszteleten az ott kezdettől fogva megfordult lelkészek, működésük sorrendjében végezték az egjes aktusokat. Mély sajnálkozással kell azonban hírül adnunk, hogy az egész szertartás alatt egyetlen-egy magyar szó sem hangzott, s mi több, az új-banovczei hívek akaratából. Az istentisztelet német nyelven folyt le; hogy azonban az ott jelen levő néhány közigazgatási alantas közeg is jól érezze magát, az invokácziót, közben egy Miatyánkot s a végső áldást horvátul rebegték el. Az a magyar ref. egyet, egyház azonban, mely 25 éve Uj-Banovczének temérdek pénzt ajándékozott, neki papot fizetett stb. nem érdemesíttetett arra, hogy egy rövid fohász azoknak nyelvén is repült volna az egek Urához, a kiknek adófilléreikből a gazdag banovczeiek két évtizeden át részesültek az igehirdetésben. Két-három jelenlevő horvát kedvéért megtették azt, a mit a magyar egyetemes egyház az odaáldozott circa 100 ezer koronájával nem tudott elérni! A dunántúli ref. egyházkerület szept. 22—25. napján tartott közgyűlésnek végzett dolgai közül pótlólag a következő fontosabb mozzanatokat emeljük ki. Kimondta a gyűlés, hogy a konventet felkéri a 48: XX. minél teljesebb végrehajtásának és a lelkészi fizetések államsegélylyel rendezésének hathatós szorgalmazására. Ugyancsak felterjesztést intéznek a konventhez az iránt is, hogy miután a lelkészi özvegy-árva gyámintézet a lelkészi nyugdíjintézet szervezésével jelentékenyen megerősödött: már a jövő évben emeltessék fel az özvegyeknek nagyon is alacsonyra szabott nyugdíja. Megbízatott az elnökség, hogy a legszükségesebb törvények gyűjteményének a lelkészi könyvtárak részére leendő beszerzése tárgyában lépjen valamely vállalkozóval érintkezésbe. Patay Károly esperes indítványa, hogy az államsegély és a Baldácsyalapnak a kerületet illető évi jövedelme a gyülekezetek aránya szerint osztassék fel az egyházmegyék között, véleményezés végett letétetett az egyházmegyékhez. Elfogadta a gyűlés az egyházkerületi lelkészi értekezlet által a gyülekezeti ifjúsági egyesületek szervezésére vonatkozó indítványt, s felhívta az espereseket, hogy az egyházlátogatás alkalmával hassanak oda, hogy az ifjúsági egyesületek minden gyülekezetben szerveztessenek. Az evang. egyetemes gyűlés f. hó 7-én kezdte meg tanácskozásait Budapesten, báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő és dr. Baltik Frigyes püspök elnöklete alatt. Prónay Dezső megnyitó beszéde nélkülözte az aktuális kérdésekre való direkt vonatkozást; inkább csak történetfilozófiai methodussal mutatott reá a materiálizmus és a pesszimizmus ellen megindult vallásos és egyházi törekvésekre és azok között a római katholiczizmus új életre kelésére s az ennek nyomában támadt felekezeti ellentétekre. A Ne temeréről csak annyiban emlékezett meg, a mennyiben kijelentette, hogy arra nézve gr. Tisza Istvánnal egyező véleményben van. Feltűnő volt, hogy Prónay többször hangsúlyozta, hogy a mit mond, az csak az ő egyéni véleménye. Ennek különös hangsúlyozását bizonyára a tavalyi megnyitó beszéd nyomán támadt vihar lecsillapítása végett látta jónak Prónay. S meg is volt a kellő hatása, mert a hallomásunk szerint készülődött vihar nem tört ki és nyugodtan hozzáfoghattak a tárgysorozat letárgyalásához. Ennek az első napon a legfontosabb pontja a lelkészi nyugdíjintézet reformjának a kérdése volt. Az ügyet Gyürky Pál referálta, és miután az előző napi értekezleten a skrupulusokat sikerült eloszlatni, a javaslat hevesebb vita nélkül el is fogadtatott. A szabályzat ismertetésére még visszatérünk. A gyűlés további lefolyásáról lapunk jövő heti számában adunk tudósítást. Az evang. egyetemes lelkészi értekezlet f. hó T-én tartotta meg ülését, a melyen Jeszenszky Károly mezőberónyi lelkész tartott felolvasást a magyar protestantizmus hanyatlásának okairól. A felolvasó fejtegetései és következtetései nem igen egyeztek meg az értekezlet közvéleményével, a minek többen kifejezést is adtak felszólalásaikban. A Ne temere rendelkezéseinek életbe lépése. Október elsejével letelt az a hathónapos haladék, a melyet a pápa Vaszary Kolos herczegprimás kérelmére adott a magyar r. kath. püspöki karnak a Ne temere dekrétum rendelkezéseinek teljes érvényesítésére. Ez alatt a hat hónap alatt még azt a reménységet tápláltuk, hogy a magyar püspöki kar, a magyar kormány és a felzúdult közvélemény reá fogja bírni a pápát a Lambruschini-féle rendelkezés visszaállítására. Róma azonban hallgatott, s e hallgatásának következménye az, hogy letelvén a hat hónapi haladék, a Ne temere dekrétum rendelkezései teljes hatályba léptek Magyarországon. Megindul tehát a harcz, s az az erőszakoskodás, a melyet a r. kath. papság eddig is tanúsított a vegyesházasságok körül a reverzálisok kicsikarásánál, még kíméletlenebbé válik. Most csak reámutatunk a dekrétum életbelépésére, hogy a lelkipásztorokat a legélesebb figyelemre hívjuk fel. Legközelebb azonban érdemlegesen is visszatérünk a dologra, hogy reámutassunk követendő magatartásukra és teendőinkre. TetÖ alatt van! A r. kath. püspöki kar f. hó 1-én konferencziát tartott, a melynek főtárgyai az autonómia és a papi kongrua rendezése voltak. Részletes tudósítást a tanácskozásokról nem adtak ki, csak egy rövid kommünikét. Ez azonban mindent megmagyaráz, a mikor ezt adja hírül: „ Uyy az autonómia, mint a kongrua végleges elintézésére a kedv igen jó, s mind a két nagg reform megvalósulása tető alatt van /" — A legközelebbi időben tehát kilátásunk van két olyan újabb törvény megalkottatására, a mely a 48. XX. rendelkezésein gázol keresztül és még kirívóbbá fogja tenni a felekezeti egyenlőtlenséget. Ennek leszünk tanúi, ha egyetemlegesen fel nem emeljük ellene tiltakozó szavunkat. Hogy ezt miként tegyük, azt is el fogjuk mondani legközelebb. Egyházkerületi aljegyzöválasztás. A tiszántúli ref. egyházkerület, a dr. Baksa Lajos főjegyzővé választása folytán megüresedett világi aljegyzőségre dr. Kiss Béla debreczeni jogakadémiai tanárt választotta meg. A tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűléséről lapunk 39-dik számában adott tudósítás kiegészítése végett közöljük még a következő fontosabb dolgokat. Hozzájárult a gyűlés a felsőborsodi egyházmegyének a klerikális túlkapások meggátlását sürgető memorandumához és a gömöri egyházmegyének a jezsuiták kitiltását követelő előterjesztéséhez. Megbízta a pénzügyi választmányt annak tanulmányozásával, hogy a kerület miként fedezhetné a lelkészek 23°/o"o s nyugdíjintézeti belépési járulékát. Kimondta, hogy ezentúl a kerületi pénztárra nézve évenkint költségvetés készítendő. Megalkotta a szegények, árvák gondozásáról és az egyházmegyei számvevőszékek szervezetéről szóló szabályrendeleteket. Kívánatosnak mondotta ki, hogy az Evangéliomi (most már Vallásegyenlőségi)
