Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-04 / 40. szám

hivatalos hatóságai, az egyházközönség, az ellenfél vezérkara, a politikai élet vezérei és a magyar társadalom figyelemmel kisérték, részint közvetlenül, részint közvetve az egyesület életét s ennek egyik legfontosabb nyilvánulatát: az idei kongresszust. A legközelebb lefolyt róm. kath. nagygyűlés, a Zsilinszky és Tisza beszédei, a mostanában tartott protestáns egyházmegyei és kerületi gyűlések, a legközelebbi képviselőházi interpelláczió a Ne temere tárgyában és az egymásmellé egy hétre összecsoportosult protestáns nagygyűlések mind fokozták a közérdeklődést. Már szeptember 27-én estére többen megérkeztek és az elnökkel megbeszéléseket folytattak. 28-án, hétfőn délelőtt tartatott meg a választmányi gyűlés a Lónyaiutczai főgimnázium dísztermében, a melyen az előadások, határozati javaslatok és indítványok, szóval a gyűlés egész anyaga előkészíttettek a kongresszusra. Az ezen a napon legnagyobbrészt megérkezett tagoknak elszállásolásáról a budapesti rendező-bizottság gondoskodott. Ugyanezen a napon volt az ismerkedési estély az Andrássyúti Dréher-féle sörcsarnokban. 29-én, kedden reggel kezdődött a kongresszus, a Kálvin-téri templomban tartott istentisztelettel. Reggel nyolcz órára már megtelt a nagy templom a lelkészegyesület tagjaival, hozzátartozóikkal és az érdeklődő közönséggel. A 74-ik dicséret 1. versének és a CXXXV. zsoltár 1., 8., 12. versének eléneklése után Gergely Antal mezőtúri lelkész jelent meg a szószéken. Szép alkalmi imádság után mondotta el nagyhatású, értékes beszédét Zsid. 13 : 9—14. alapján. Egy hasonlattal kezdte beszédét. Jellemezte az új csillag fogadtatását és helyzetét a természeti világban. A keresztyénség is új világ gyanánt jelent meg a pogány világuralom és a zsidó vallási és nemzeti partikularizmus régi világában. A mi egyesületünk helyzete is hasonló. Ennek is szól az alapige. Idegen tudományok által ne hagyjátok magatokat félrevezettetni (1.); menjünk ki Jézushoz a táboron kívül önfeláldozással (2.) és így keressük a jövendőt (3). Vagyis, a mi fogalmazásunk szerint, egyesületi életünk alaptörvényét (az alapjelleméhez való hűséget), munkálkodása módszerét (az önfeláldozást) és czélját (a jobb jövendő keresését) fejtette ki. Értékes gondolatai, megragadó heve és elragadó ékesszólása nagy hatást gyakoroltak az egész gyülekezetre. A XC. zsoltár 9-ik versének eléneklése után emelkedett hangulatban vonult át az egyesület s az érdeklődő közönség az újvárosháza dísztermébe, a melynek földszintje zsúfolásig megtelt kongresszusi tagokkal és hallgatósággal, sőt a karzaton is szép hallgató közönség foglalt helyett. A kongresszust Baltazár Dezső dr. elnök nyitotta meg igen tartalmas, nagyhatású beszéddel, melyet lapunk más helyén közlünk. A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd kinyomatását, sokszorosítását és terjesztését elhatározta a kongresszus. Az Orsz. Ref. Tanítóegyesület üdvözlő és testvéri munkálkodását felajánló átirata örvendetes tudomásul vétetett. Később az elnök indítványára üdvözölte a kongresszus a konvent elnökségét: Zsilinszky Mihályt, Antal Gábort, Degenfeld József grófot, Erőss Lajost és Tisza István grófot, a protestántizmus ügyének tett újabb szolgálataikért. Ferenczy Gyula dr. a titkári jelentést terjesztette elő, mely az egyesület sikeres előhaladásáról tett bizonyságot, A számadás megvizsgálásáról szóló jelentés tudomásul vétetett és Csia Kálmán pénztárosnak megadta a kongresszus a felmentést s felhívta a tagok figyelmét a hátralékos tagsági díjak befizetésére. Azután a tisztikar lemondása következett. Az elnököt s az egész tisztikart három évre és a választmányt is újból megválasztotta a gyűlés. A Krassóvidéki Lelkészi Kör indítványára a lelkészegyesület a Magyar Szó-tő\ meg nem tartott Ígérete miatt, megvonta azt az erkölcsi támogatást, a melyet a tavalyi gyűlésén nyújtott annak. Székely József dr. terjesztette be ezután határozati javaslatát, mely szerint az egyesület követeli az 1848- XX. t.-cz. teljes végrehajtását és visszautasít minden erre vonajkozó sérelmes kísérletet (pl. r. kath. autonomia- és lelkészkongrua stb.). A Ne temere pápai dekrétumot Tüdős István dr. tárgyalta és részletes határozati javaslatot nyújtott be, a melynek értelmében tiltakozását fejezte ki a kongresszus a veszedelmes dekrétum ellen, tagjait felszólította az egyházközönség, különösen a vegyesházasságra lépők oly irányú felvilágosítására, hogy a r. kath. fél is a türelem és a szeretet evangéliumi egyházába jöjjön. Az egyesület Mosonyi Sándor indítványára átiratot intéz a képviselőházhoz a dekrétum érvényesítésének megakadályozása tárgyában. Sedivy László indítványára elhatározta a gyűlés, hogy az egyesület népszerű füzetben ismerteti a dekrétumot az egyházközönséggel. A füzet megírását Kováts J. István dr.-ra bízta, ki az egész kérdést már tudományosan is ismertette értékes munkájában, melyet a lelkészegyesület tagjainak figyelmébe ajánlunk. Veress Jenő a jezsuita-rend recepciója kérdését tárgyalta. Történelmi és jogi alapon bebizonyította, hogy a rend törvényesen hazánkban recipiálva nincs, csupán vendégjogot élvez a r. kath. egyháztól, melylyel magánjogi viszonyban van. Az egyesülési és társulási jog keretében szervezkedhetik, de birtokszerzési joggal nem bír. Elfogadott határozati javaslata értelmében tiltakozott a kongresszus a jezsuita-rend esetleges törvényhozási recepciója, közjogi korporáczióvá nyilvánítása és birtokszerzési joggal való felruházása, sőt annak megkísérlése ellen is, és tagjait ilyen szellemű egyháztársadalmi és általános társadalmi munkára hívja fel. A lelkészi fizetésrendezésre vonatkozó memorandumot Baltazár elnök olvasta fel, melyben a törvényben megállapított 2400 korona fizetést és korpótlékot sürgeti az egyesület. Hosszabb vita után, melyben Gergely Antal, Kiss József, Kiss Lajos, Zoványi Jenő és mások vettek részt, Zoványi indítványára kimondotta a kongresszus, hogy küldöttségek által egyszerre adja át a memoran-