Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-04 / 40. szám

hivatalos hatóságai, az egyházközönség, az ellenfél vezér­kara, a politikai élet vezérei és a magyar társadalom figyelemmel kisérték, részint közvetlenül, részint közvetve az egyesület életét s ennek egyik legfontosabb nyilvá­nulatát: az idei kongresszust. A legközelebb lefolyt róm. kath. nagygyűlés, a Zsilinszky és Tisza beszédei, a mostanában tartott protestáns egyházmegyei és kerületi gyűlések, a legközelebbi képviselőházi interpelláczió a Ne temere tárgyában és az egymásmellé egy hétre összecsoportosult protestáns nagygyűlések mind fokozták a közérdeklődést. Már szeptember 27-én estére többen megérkeztek és az elnökkel megbeszéléseket folytattak. 28-án, hétfőn délelőtt tartatott meg a választmányi gyűlés a Lónyai­utczai főgimnázium dísztermében, a melyen az előadások, határozati javaslatok és indítványok, szóval a gyűlés egész anyaga előkészíttettek a kongresszusra. Az ezen a napon legnagyobbrészt megérkezett tagoknak elszállá­solásáról a budapesti rendező-bizottság gondoskodott. Ugyanezen a napon volt az ismerkedési estély az Andrássy­úti Dréher-féle sörcsarnokban. 29-én, kedden reggel kezdődött a kongresszus, a Kálvin-téri templomban tartott istentisztelettel. Reggel nyolcz órára már megtelt a nagy templom a lelkész­egyesület tagjaival, hozzátartozóikkal és az érdeklődő közönséggel. A 74-ik dicséret 1. versének és a CXXXV. zsoltár 1., 8., 12. versének eléneklése után Gergely Antal mezőtúri lelkész jelent meg a szószéken. Szép alkalmi imádság után mondotta el nagyhatású, értékes beszédét Zsid. 13 : 9—14. alapján. Egy hasonlattal kezdte beszédét. Jellemezte az új csillag fogadtatását és helyzetét a természeti világban. A keresztyénség is új világ gyanánt jelent meg a pogány világuralom és a zsidó vallási és nemzeti partikularizmus régi világában. A mi egyesületünk helyzete is hasonló. Ennek is szól az alapige. Idegen tudományok által ne hagyjátok maga­tokat félrevezettetni (1.); menjünk ki Jézushoz a táboron kívül önfeláldozással (2.) és így keressük a jövendőt (3). Vagyis, a mi fogalmazásunk szerint, egyesületi életünk alaptörvényét (az alapjelleméhez való hűséget), munkál­kodása módszerét (az önfeláldozást) és czélját (a jobb jövendő keresését) fejtette ki. Értékes gondolatai, meg­ragadó heve és elragadó ékesszólása nagy hatást gyako­roltak az egész gyülekezetre. A XC. zsoltár 9-ik versé­nek eléneklése után emelkedett hangulatban vonult át az egyesület s az érdeklődő közönség az újvárosháza dísztermébe, a melynek földszintje zsúfolásig megtelt kongresszusi tagokkal és hallgatósággal, sőt a karzaton is szép hallgató közönség foglalt helyett. A kongresszust Baltazár Dezső dr. elnök nyitotta meg igen tartalmas, nagyhatású beszéddel, melyet lapunk más helyén köz­lünk. A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd kinyomatását, sokszorosítását és terjesztését elhatározta a kongresszus. Az Orsz. Ref. Tanítóegyesület üdvözlő és testvéri munkálkodását felajánló átirata örvendetes tudomásul vétetett. Később az elnök indítványára üdvözölte a kon­gresszus a konvent elnökségét: Zsilinszky Mihályt, Antal Gábort, Degenfeld József grófot, Erőss Lajost és Tisza István grófot, a protestántizmus ügyének tett újabb szol­gálataikért. Ferenczy Gyula dr. a titkári jelentést ter­jesztette elő, mely az egyesület sikeres előhaladásáról tett bizonyságot, A számadás megvizsgálásáról szóló je­lentés tudomásul vétetett és Csia Kálmán pénztárosnak megadta a kongresszus a felmentést s felhívta a tagok figyelmét a hátralékos tagsági díjak befizetésére. Azután a tisztikar lemondása következett. Az elnököt s az egész tisztikart három évre és a választmányt is újból meg­választotta a gyűlés. A Krassóvidéki Lelkészi Kör indít­ványára a lelkészegyesület a Magyar Szó-tő\ meg nem tartott Ígérete miatt, megvonta azt az erkölcsi támogatást, a melyet a tavalyi gyűlésén nyújtott annak. Székely József dr. terjesztette be ezután határo­zati javaslatát, mely szerint az egyesület követeli az 1848- XX. t.-cz. teljes végrehajtását és visszautasít minden erre vonajkozó sérelmes kísérletet (pl. r. kath. autonomia- és lelkészkongrua stb.). A Ne temere pápai dekrétumot Tüdős István dr. tárgyalta és részletes határozati javaslatot nyújtott be, a melynek értelmében tiltakozását fejezte ki a kon­gresszus a veszedelmes dekrétum ellen, tagjait felszólí­totta az egyházközönség, különösen a vegyesházasságra lépők oly irányú felvilágosítására, hogy a r. kath. fél is a türelem és a szeretet evangéliumi egyházába jöjjön. Az egyesület Mosonyi Sándor indítványára átiratot intéz a képviselőházhoz a dekrétum érvényesítésének megaka­dályozása tárgyában. Sedivy László indítványára elhatá­rozta a gyűlés, hogy az egyesület népszerű füzetben ismerteti a dekrétumot az egyházközönséggel. A füzet megírását Kováts J. István dr.-ra bízta, ki az egész kérdést már tudományosan is ismertette értékes mun­kájában, melyet a lelkészegyesület tagjainak figyelmébe ajánlunk. Veress Jenő a jezsuita-rend recepciója kérdését tár­gyalta. Történelmi és jogi alapon bebizonyította, hogy a rend törvényesen hazánkban recipiálva nincs, csupán vendégjogot élvez a r. kath. egyháztól, melylyel magán­jogi viszonyban van. Az egyesülési és társulási jog keretében szervezkedhetik, de birtokszerzési joggal nem bír. Elfogadott határozati javaslata értelmében tiltako­zott a kongresszus a jezsuita-rend esetleges törvényho­zási recepciója, közjogi korporáczióvá nyilvánítása és birtokszerzési joggal való felruházása, sőt annak meg­kísérlése ellen is, és tagjait ilyen szellemű egyháztár­sadalmi és általános társadalmi munkára hívja fel. A lelkészi fizetésrendezésre vonatkozó memorandumot Bal­tazár elnök olvasta fel, melyben a törvényben megálla­pított 2400 korona fizetést és korpótlékot sürgeti az egyesület. Hosszabb vita után, melyben Gergely Antal, Kiss József, Kiss Lajos, Zoványi Jenő és mások vettek részt, Zoványi indítványára kimondotta a kongresszus, hogy küldöttségek által egyszerre adja át a memoran-

Next

/
Thumbnails
Contents