Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

elnök kegyes volt jelen nem lenni. Válaszára kíváncsiak vagyunk! Hat cz a klerikálizmus ellen. A Budapesten lefolyt r. katli. nagygyűlés és az ugyanakkor tartott eukharisz­tikus körmenet nyilt állásfoglalásra birta a szabadgondol­kozókat és az ő vezetésüket szívesen elfogadó szocziál­demekratákat is a klerikálizmus ellen. F. hó 20-án demonstráló gyűlést tartottak ők is Budapesten, az új városháza dísztermében. E gyűlés iránt érdeklődtünk magunk is és végig hallgattuk szónokai beszédeit. Az igazságnak megfelelőlég meg kell állapítanunk, hogy a gyűlés iránt igen nagy volt az trdeklŐdés s a nagy terem képtelen volt befogadni a megjelenteket. Feltűnt előttünk az is, hogy a teremben helyet foglalt közönségnek körülbelül egyharmad része a nőkből telt ki, s hogy a női nem nem maradt mögötte a zajos tüntetésekben a férfi nemnek. A gyűlésen Ágoston Péter jogakadémiai tanár szállt síkra elsősorban a gondolat szabadságáért, s hirdette, hogy mivel minden vallásnak és minden egy­háznak hittételei vannak és azoknak konzerválására törekszik : a szabadgondolkozóknak arra kell törekedniük, hogy a vallást kirekesszék a gyakorlati élet tényezői közül és azt magánügynek nyilváníttassák. Jászi Oszkár a szabad gondolatnak Magyarországon való jövőjéről szólott. Reflektálva a r. kath. nagygyűlésen elhangzottakra, tagadta, hogy a nemzeti eszme és a klerikálizmus valaha fegyvertársak lehetnének. Magyarországon a politika és a klerikálizmus csak azért köthetett fegyverbarátságot, mert a nemzeti eszme degenerálódott és a politika csak arra irányul, hogy a feudális és klerikális kiváltságos osztályok érdekeit biztosítsa. Hogy a nemzeti eszme visszanyerje integritását és megszűnjön az önző osztály­politika, szervezkezkedniök kell az összes demokratikus elemeknek és meg kell törníök a klcrikálizmúsi Volt a gyűlésnek egy külföldi szónoka is: Furnemont Leó, belga orsz. gyűl. képviselő, a nemzetközi szabad gondolkozó szövetség titkára, a ki szintén azt hirdette, hogy a fekete internáczionálé\al szemben a szabad gondolat internáczio­náléját kell állítani. Gúnyosan aposztrofálta gr. Apponyi kultuszminisztert is, a ki külföldön, mint a nemzeti eszme s a liberális haladás képviselője tart fényes szónoklatokat, idehaza pedig a fekete internáczionálét iparkodik meg­erősíteni kultusz- és kultúrpolitikájával. Kunfi Zsigmond a magyar közoktatásban érvényesülő klerikálizmusról szólott. A szabad gondolat és a szocziáldemokráczia érvényesülése legfőbb akadályának azt mutatta fel, hogy a közoktatás Magyarországon a legnagyobb részben a felekezetek kezében van, mert ezek az iskolák első sorban a maguk felekezeti érdekeiket igyekeznek bizto­sítani s a kultura terjesztése csak másodrendű előttük. A magyar kultúrpolitika gr. Apponyi alatt nem hogy javult volna e tekintetben, hanem rosszabbodott, mert újból milliók juttattattak a felekezeti iskolák konzer­válására. Sőt Apponyi éppen a klerikálizmusnak siet segít­ségére, a miért is azt lehet mondani, hogy a közok­tatásügyi minisztert elnyelte a vallásügyi miniszter. Ennek az állapotnak azonban véget kell vetni. Államosítani kell az egész közoktatást s ki kell az iskolából rekesz­teni minden vallástanítást. Beszédét, frenetikus tapsok között ezzel végezte: Ki a papokkal az iskolából! Dr. Váradi Zsigmond szarkasztikusan mutatott reá a r. kath. főpapok és káptalanok kezén levő fekvő és ingó vagyon óriási tömegére s azzal szemben a magyar nép anyagi és kultúrai nyomorúságaira. Hirdette, hogy miután az egyházi vagyon bizonyos czélokra adatott, a melyeket azonban az ma már nem szolgál, mind a közgazdasági, mind a kulturális, mind a humanitárius érdekek azt köve­telik, hogy az egyházi javak szekularizáltassanak. A gyűlést Fé ;yes Samunak, szintén a klerikálizmus ellen harczot hirdető szavai rekesztették be. így történt meg a szabadgondolkozók és a szocziáldemokraták zászló­bontása a klerikálizmus ellen. De vájjon csak a kleri­kálizmus ellen e? A szónokok szavainak burkolt értelme, a tömeg közbekiáltásai és általános hangulata a felől győzött meg bennünket, hogy nemcsak a klerikálizmus, hanem általában minden vallás és minden egyház ellen is. Itt az ideje tehát annak, hogy a protestantizmus is komolyan gondolkozzék: mi teendő legyen I Gyűjtés a genfi Kálvin-emlék műre. A mint érte­sítenek bennünket, a kisújszállási ref. egyház körében széleskörű mozgalom indult meg az iránt, hogy minél tekintélyesebb összeg gyűljön össze a genfi Kálvin-emlék­műre. Áz egyháztanács határozatából kifolyólag a lelké­szek f. hó 27-én, istentisztelet, végeztével Kálvin-ünne­pélyt rendeznek az emlékmű-alap javára, a következő tárgysorozattal: 1. Énekel a [főgimnáziumi énekkar. 2. Kálvinról írt költeményét szavalja Török Imre lelkész. 3. Előadást tart Kálvinról Nagy István lelkész. 4. Éne­kel a főgimn. énekkar. — Barla Jenő vallástanár a főgim­názium ifjúsága között fejt ki agitácziót. Kocsi Csergő Bálint emlékezete. A. kocsi ref. gyüle­kezet aug. 16-án szentelte fel renovált templomát, s ezzel kapcsolatban kegyeletesen örökítette meg a kebe­léből származott magyar hitvallónak, a gályarabságot szenvedett Csergő Bálintnak az emlékezetét. A kocsi felsőbb tanuló ifjúság buzgósága és a gyülekezet áldozat­készsége mellett emléktáblát illesztettek a templom belső falába, a szószéktől balra, a következő felírással: „Ezen kocsi református gyülekezetben született 1647-ben kocsi Csergő Bálint, volt pápai református főiskolai igazgató­tanár. Református hitéért a pozsonyi vértörvényszék 1674. évben börtönbe záratta, majd a nápolyi gályarab­ságra küldte. A dicső hitbajnok emlékének megőrzésére állítá ezen emléktáblát az 1907-ik évben tanult kocsi ref. tanuló ifjúság. Legyen áldott a dicső hitbajnok emléke!'" A nagy ősök emlékének ilyen tisztelete szépen jellemzi a kocsi tanuló Ifjúságot. Legyen vezérük az egyház szeretetében és a hozzá való hűségben az a férfiú, a kinek emlékezetét ily szépen megörökítették! Orgonamegrendelés. Nagybereg község a temploma részére szükséges új orgona készítésével a közel 50 év óta fennálló Országh Sándor és fia orgona- és harmo­niumgyáros czéget bízta meg. E mű, mely 10 szóló és hét mellékváltozattal fog bírni, díszes szekrényben lesz elhelyezve és a legújabb csőrendszer szerint készül. Az orgona felállítása és átadása október hó elején fog meg­történni. I S K 0 L A Tankönyvek beszerzése alkalmával szíves figyel' miikbe ajánljuk az illető lelkész vagy tanító uraknak egyházkerületünk kiadványai főbizományosát: Kókai Lajos könyvkereskedését (Budapest, IV., Károly-utcza 1), hol az előirt vallástani kézikönyveken kívül az összes többi tankönyvek is legjobban beszerezhetők. A hivatalos népis­kolai tantervvel ellátott jegyzékét kívánatra díjtalanul küldi meg. Örömünk — veszteségünk. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter a budapesti állami polgári iskolai tanító­képzőhöz dr. Erdélyi Lajos budapesti és dr. Imre Sándor kolozsvári ref. főgimnáziumi tanárokat nevezte ki rendes

Next

/
Thumbnails
Contents