Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

Nem a többó-kevósbbé száraz és érdektelen jelentések s adminisztratív intézkedések domináltak a marosvásárhelyi gyűléseken, hanem az anyaszentegyház belső, lelki megerősödését munkálni kivánó thémák; s az elhangzott beszédekben nem a külső ellenségek ellen szóló jelszavak s nem a mindenható államra való erőtelen, tehetetlen appellálás hangjai hallatszottak, hanem az evangéliom vigasztaló, erősítő igéi s azok a szeretetteljes tanácsok, a melyek az evangéliom ereje s az evangéliomi hűséges munkák hatalma által való belső újjászületésre hívták fel a gyűlések figyelmes hallgatóit. S éppen ez a jelleg emeli ki a marosvásárhelyi gyűléseket a sablonszerű egyházi értekezletek sorából s teszi őket példákká a többi egyházkerületek előtt is. Az erdélyi egyházkerületi értekezlet vezetői helyes útra léptek. Csak az volna kívánatos, hogy az a buzgóság, a mely most megnyilatkozott, ne haljon hamvába újra, s hogy a megkezdett jó úton meg ne álljon a kerületi értekezlet, hanem vezetője, tanítója Jegyen a többi kerületeknek isi Mindarról, a mi Marosvásárhelyen történt, egy kimért keretű tudósításban részletesen beszámolnunk nem igen lehet. Azért inkább csak a főbb mozzanatok kiemelésére szorítkozunk. A legelső sorban is azt kell kiemelnünk, hogy az értekezlet rendezői nem csupán a kerületi értekezlet pa?ogrammját állították Össze a bel misszió jegyében, hanem gyűlések, értekezletek tartására kérték fel a magyar református belmissziói intézményeket is. Ezek készségesen engedtek is a meghívásnak, s így az erdélyi egyházkerület megjelent lelkészi és világi tagjainak mód adatott arra, hogy belmissziói intézményeink szellemét, munkáját közvetlen szemlélet alapján ismerhessék meg. Belmissziói intézményeink közül képviselve voltak: a Lorántffy Zsuszánna nőegyesület, a Bethania egyesület, a Ref. ifjúsági egyesület, a Belmissziói egyesület, a Vasárnapi iskolai szövetség, s mindezek, részint különkülön, részint együttesen tartott értekezleteken ismertették az általuk folytatott munkákat s mutatták fel azokat a feladatokat, a melyek megoldás végett állanak előttünk az egyház belső megerősítése terén. Ez értekezleteknek lehetetlen, hogy eszméitető, munkára serkentő hatása ne lett legyen. S hisszük, hogy hatásuk alatt erőteljesebbé fog válni a belmissziói munka, mind az erJélyi, mind a többi kerületekben. A gyűlések első napjának (szept. 8.) délelőttje az érkezésekkel, fogadásokkal és elszállásolással telt el. Délután azonban már kezdődött a munka. Fél négy órakor megnyitották a belmissziói kiállítást, a melyen a különböző belmissziói szervezetek rövid beszédekben ismertették meg munkájukat és annak irodalmi eszközeit: a folyóiratokat, traktátusokat, röpíveket, bibliákat s a bibliai szemléltelő képeket. Este 6 órakor a várbeli nagy templomban istentisztelet volt, a melyen Péter Károly imádkozott, Ravasz László theol. tanár bibliát magyarázott, a reform, dalkör és vegyeskar pedig karénekeket adott elő. A második napon (szept. 9.), reggel 8 órakor a belmissziói egyesületek és szervezetek képviselői tartottak közös értekezletet, a melyen dr. Szabó Aladár tartott bibliamagyarázatot és a belmissziói munkák módjait ós eszközeit vitatták meg. Délelőtt 10 órakor tartatott azután meg a kerületi értekezlet közgyűlése a várbeli nagy templomban. Az Isten segítő kegyelmét Deésy Gyula lelkészelnök kérte buzgó imádságban; utánna pedig gr. Bethlen Pál világi elnök mondott tartalmas megnyitó beszédet. Az üdvözlések és az adminisztratív ügyek rövides elintézése után dr. Kolozsváry Bálint, kolozsvári egyetemi tanár tartotta meg mélyen járó és nagy tetszéssel fogadott felolvasását: „A protestáns szellem érvényesítésének társadalmi feladatairól, hivatkozással az orsz. evangéliomi szövetségre" czím alatt. A második felolvasó Vásárhelyi Boldizsár deési lelkész volt, a ki a lelkészi kar feladatait fejtegette, vonatkozással az ORLE-re. A felolvasások után a szervező irodának az egyháztársadalmi élet belterjesebbé tételére vonatkozó javaslatai kerültek tárgyalás alá, a következő czímek alatt: a lelkipásztor ós a tanító egyházi és társadalmi munkássága ; a városi egyházközségek szoeziális és egyházi bajai és az azok ellen való védekezés ; az egyházkerületi értekezlet által javasolt egyháztársadalmi szervezkedés végrehajtása az egyes gyülekezetekben; az egyházközségi diakonia szervezése. Mind korszerű, fontos ügyek, a melyek az egész egyházat kell, hogy érdekeljék. A legkívánatosabb azonban, hogy a kimondott határozatok ne maradjanak a papiroson, hanem az életben is valósulást nyerjenek! Délután 2 órakor a Bethania-egylet, 4 órakor az ifjúsági-, '/2

6 órakor a nőegyletek tartottak konferencziákatt. A Bethania-egylet konferencziáján dr. Szabó Aladár mondott megnyitó beszédet; dr. Kecskeméthy István bibliát magyarázott; Takaró Géza kőbányai helyetteslelkész pedig azt mutatta fel, hogy mit tanulhatunk az első keresztyénektől gyakorlati szempontból. Az ifjúsági egyesületek konferencziáján Paál G. tanár számolt be az erdélyi ifjúsági egyesületi ügyekről, Kónya G., a magyar ifjúsági egyesületek titkára pedig az ifjúsági egyesületek alakításának nagy fontosságáról szólt. A nőegyletek konferencziáján jelentést tettek a nőegyesületi ügyekről; Tóth falusi József a nő védő szövetség szükséges voltáról és városokban a cseléd- és nőképző otthonok létesítéséről szólott; végül pedig Kenessey Ida tartott felolvasást. Este egyházi estély volt, hangversennyel, a belmissziói munkásság ismertetésével, néhány külföldi nevezetesebb intézménynek vetített képekben bemutatásával és szeretetvendégséggel összekötve. A harmadik nap (szept. 10.) reggelén a reform, iskolás növendékek számára istentisztelet volt, a melyen Victor János budapesti skót iskolai igazgató tartott bibliamagyarázatot. Ugyancsak reggel, programmon kívül, sokak kifejezett óhajtására, még pótló konferencziára jöttek össze a Bethania-egylet ós az ifjúsági egyesületek képviselői, hogy a munkának miként való megkezdésére nézve az érdeklődő lelkészeknek jóakaratú útbaigazításokat adjanak. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes istentisztelet keretében a várbeli renovált templom felszentelése történt meg, a mely alkalommal Kenessey Béla püspök mondotta a felszentelő imát és a felszentelő beszédet. Délben közebéd volt; délután 4 órakor pedig az értekezlet tagjai és a belmissziói egyesületek képviselői díszgyűlésre jöttek össze a várbeli nagytemplomban, hogy a közgyűlésen és a konferencziákon hozott határozatokat összefoglalják és ünnepélyesen kihirdessék. Ezen a díszgyűlésen Nagy Károly kolozsvári theol. tanár mondott ünnepi beszédet, a melyben a magyar protestántizmus helyzetét, kilátásait és teendőit fejtegette. A gyűlést Kenessey Béla püspök záróbeszéde rekesztette be. Az elmondottakban bizony csak a külső vázát mutathattuk be a marosvásárhelyi nevezetes gyűléseknek. Az elhangzott beszédek tartalmának ismertetésére ki nem terjeszkedhettünk. Azok majd, legalább egy részben, úgy is meg fognak jelenni folyóirataink hasáb-