Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

átallanak „az összbirodalom részére engedélyezett (!) 1849 évi márczius 4-iki alkotmányra" is hivatkozni (239 1.), csakhogy bebizonyítsák, hogy az 1850. április 18-ikán kelt s a placetnmot Ausztriában megszüntető császári rendelet hazánkra is kiterjedt és így a placetum nálunk is megszűnt! De a dolog nem egészen így áll! Hisz a róm. kath. főpapság se vélte, hogy az 1850-iki pátens Magyarországra is vonatkozik. Nem is vélhette, mert magának a pátensnek a bevezető résZe megmondja, hogy csakis az osztrák birodalom ama országaira vonatkozik, melyekre az egyház fölszabadítását is ünnepélyesen kijelentő 1849 márczius 4-iki pátens kiterjedt. Ha a püspökök azt vélték volna, hogy a placetumot megszüntető pátens Magyarországra is vonatkozik, akkor nem gyűltek volna össze néhány hónap múlva: 1850. augusztus 15-én Esztergomban s nem terjesztettek volna onnan emlékiratot az uralkodó elé l1

Nem hiába siettek — annak mindjárt a legelején — kifejezést adni abbéli örömüknek, hogy „a nemrég lefolyt istentelen mozgalmak ádáz vihara alatt" (!) az uralkodóház fölött ismét különös módon őrködött az isteni gondviselés; nem hiába hangoztatják, hogy a koronának biztosabb őre a papság (már minthogy ők), mint a katonaság ! Később kerülgető szavakkal rátérnek igazi czéljukrá: „Nem szabad azt hinni, hogy midőn ő felsége az osztrák monarchia többi püspökeinek megadta a szabadabb cselekvés lehetőségét, akkor ... az egységes és osztatlan osztrák monarchia"2

tartományainak (!) minden egyházát nem akarná, ha így szabad szólni, egyenlő bánásmódban részesíteni". Ezt az „okirat" számbamenő „emlékiratot" csakugyan vétek lett volna Roskoványi gyűjteményéből kihagyni! Nemcsak azt bizonyítja, hogy maguk a magyarországi püspökök se tartották, hogy az 1850-iki pátens a placetumot hazánkban is eltörülte, hanem — mást is! De ezt a szomorú igazságot hagyjuk most! Az 50-iki pátens rendelkezéseit megismétlő, sőt kibővítő és IX. Pius pápával 1855. augusztus 18-án kötött konkordátum hatályát az abszolút uralom már hazánkra is kiterjesztette. így a placetum gyakorlásában nálunk is szünet állt be. De vájjon nem volt-e az egész magyar alkotmány is fölfüggesztve ? S állíthatja-e valaki, hogy a magyar alkotmány annak folytán megszűnt ? — Avagy csak a ius plaeeti szűnt volna meg ?! S ha az alkotmányos uralom bekövetkeztével alkotmányunk újra helyreállt, csak a magyar államhatalom legfőbb kegyúri joga nem lépett volna újra életbe a maga teljességében? Pedig azt Timon is „a szent korona egyik legszebb gyöngyének, ékességének" nevezi! Csak a többszázados múlttal bíró tetszvényjog nem éledt volna föl? 1 Egész terjedelmében közli Roskoványi Ágost: „Monumenta catholica pro independentia potestatis ecclesiasticaeab imperiocivili1

' IV. köt. 410—412 11. Yázsonyi is közli kivonatosan magyarul (44 1.). 3 Hogy a róm. kath, főpapság nemcsak papiroson vallotta ezt, hanem a gyakorlatban is, szomorú bizonysága többek közt az is, hogy Szczitovszliy herczegprimás már 1849-ben résztvesz az osztrák püspökök bécsi értekezletén! Jól tudjuk, hogy az abszolutizmus ideje alatt Magyarország részére kiadott rendeletek, pátensek nem bírtak törvényes erővel s az azokban foglaltak kötelező erejűekké csak annyiban váltak, a mennyiben azokat a , nemzet törvényhozása alkotmányos formák közt később magáévá tette. Ez több, az abszolutizmus idejéből való rendelettel meg is történt. A ius placetit eltörlő pátenssel azonban nemcsak ez nem történt, hanem ellenkezőleg,! a törvényes uralom beállta után — különösen a pápa csalatkozhatatlanságát dogmává nyilvánító vatikáni zsinat hatása alatt —- úgy a király, mint a kormány szükségét érezte annak, hogy a placetum érvényben létét dokumentálja. 1

A ius piacetinak a vatikáni zsinat határozatait kihirdető, illetve terjesztő Jekelfalussy Vineze székesfej érvávi és Schopper György rozsnyói püspökökkel szemben 1871-ben és 73-ban való alkalmazása nem „sírjából föltámadt kísértet" volt tehát — mint a Religio mondja, — hanem az abszolút uralom alatt törvénytelenül mellőzött jognak törvényes alkalmazása. De ha sem a király, sem a kormány egyes tagjai nem tartották volna is szükségesnek, hogy az „ő felségét, mint Magyarország apostoli királyát megillető tetszvényjog gyakorlatba vételére" a főpapokat figyelmeztessék, hogy maradhatott volna nálunk érvényben az 50-iki pátens és az 55-iki konkordátum, mikor azok időközben Ausztriában is megszűntek?! Már a teljes vallási és lelkiismereti szabadságot adó 1867. deczember 21-iki alaptörvény, még inkább az 1868. május 25-iki házassági és iskolai törvények jelentékeny csorbát ütnek rajta. A házasságjog terén az általános polgári törvénykönyv rendelkezései állíttatnak vissza. Házassági ügyekben a törvénykezés a világi törvényszékek kezébe megy át. A kisegítő polgári házasság intézménye behozatik. Az iskolákat államosítják. Az 1870, júliusi 30-iki kézirat azután a konkordátumot formaszerűleg is megszünteti. Az 1874. május 7-én szentesített s a r. kath. egyház külső viszonyait szabályozó törvény I. czikke pedig az 1855. november 5-én kelt s a konkordátumot közzétevő pátenst egész terjedelmében visszavonta.2

Nem mondaná meg a Religio érdemes szerkesztője, hogy ha Ausztriában is megszűnt a ius placetit eltörlő 50 iki pátens határozatait megismétlő konkordátum, mi jogon lennének annak egyes részei, így a placetumot eltörlő II. és III. cz. a magyar 1 L. Andrássy Gyula gr. miniszterelnöknek 1870. augusztus 10-én 1411 sz. a. kelt s a püspöki karhoz intézett rendeletét, úgyszintén Eötvös József br. vallás- ós közoktatásügyi miniszternek 1870. szeptember 29-én kelt 1056. sz. rendeletét. Alkirály augusztus 0-iki „elhatározása" alapján kiadott miniszterelnöki rendelet ellenében Simor János herczegprimás nov. 9-én a főpapság nevében terjedelmes emlékiratban kéri a királytól, hogy az 1850-iki pátens épségben maradjon — de sikertelenül! 2 „Art. I. Das Patent vom 5. November 1855 ist seinem vollen Inhalte nach aufgehoben". Az, hogy a római kúria miként a 68-iki törvények ellen, úgy ez ellen a törvény ellen is tiltakozott s a konkordátumhoz még azután is ragaszkodott, a dolgon nem változtat semmit!