Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-30 / 35. szám

az egyházi főhatóságokban bízva — a lelkészi értekezlet elé utalta, mely azt egyhangúlag elfogadta. A h egy a 1 j ai-h a r an go d i ref. lelkészi értekezlet f. hó 18-án tartatott Szerencsen Bálint Dezső sárospataki lelkész és esperes elnöklete alatt. Az adócsökkentés, a lelkészi nyugdíj, lelkészi könyvtár aktuális kérdéseit tárgyalta. A „Ne temere1

1

dekrétum ellen tiltakozott s tiltakozását az egyházmegyei gyűlés elé terjeszti. A kalotaszegi ref. egyházmegyei értekezlet f. hó 17-én Sztánán tartatott. Első része a templomban folyt le a gyülekezet részvételével, építő tartalommal. A második része a lelkészeknek a maguk körében való tanácskozása volt, a melynek tárgyáról azonban semmiféle tudósításunk nincs. Felhívás az Evangéliumi Szövetség ügyében. Mindazon nagykorú magyar állampolgárokat ós mindazon egyesületeket, a kik, illetve a melyek a magyar hazában az általános felvilágosodás, nemzeti szabadelvű haladás, a lelkiismereti szabadság és a felekezetek között való teljes jogegyenlőség ügyét szolgálni és előmozdítani kívánják, szeretettel felhívom, hogy f. évi szeptember hó 30-án d. e. 9 órakor Budapesten, később közzéteendő helyiségben megjelenni szíveskedjenek, hogy a most említett magasztos czélok tervszerű munkálását folytonosságban tartó „Országos Evangéliumi Szövetség" alapszabályát megállapíthassuk és a Szövetséget ideiglenesen megalakíthassuk. A résztvenni kívánók a f. é. június hó 9-iki szűkebb körű előértekezlet által az ügyek előkészítésével megbízott alulírott ideiglenes elnöknél a név, lakóhely, utolsó posta, vármegye, legközelebbi vasúti felszállóhely pontos és olvasható megjelölésével f. é. szeptember hó 10-éig jelentkezni szíveskedjenek, hogy az esetleg megnyerendő kedvezményes jegyek idejében kézbesíthetők legyenek. A felekezetközi helyzet súlyos voltára legyen szabad csak általánosságban utalnom s mindenkinek lelkiismeretéhez azt a rövid kérdést intéznem, hogy eljött-e már az idő teljessége az általános felvilágosodás, nemzeti szabadelvű haladás, lelkiismereti szabadság, felekezetek között való teljes jogegyenlőség magasztos czóljaiért társadalmi úton is a tervszerű, határozott cselekvés terére lépni? Vajha igenlő válasz jönne mindenfelől! Debreczen, 1908 augusztus 15. Gróf Degenfeld József, az előértekezlet megbízásából ideiglenes elnök. Tájékoztatás az ORLE. kongresszusa felöl. Közgyűlésünk ideje 1908. szeptember 29. (huszonkilencz, kedd). Reggel nyolcz órakor ünnepélyes istentisztelet a Kálvintéri templomban. Ezt követőleg közgyűlés, valószínűleg a Nemzeti Múzeum dísztermében és pedig egyfolytában a tárgysorozat letárgyalásáig. Tisztelettel kérem a lelkésztestvéreket, hogy tekintettel hivatalos öltözékünk nagyon eltérő formáira, palást és papi föveg nélkül, sötét polgári ruhában szíveskedjenek megjelenni úgy az istentiszteleten, mint a közgyűlésen. Szept. 28-án reggel 9 órakor valószínűleg a lónyai-utczai ref. főgimnázinm dísztermében választmányi ülést tartunk, melyre a választmány tagjait ezennel van szerencsém meghívni. Már ezúttal jelzem, hogy a tárgysorozat nyugodtabb és gyorsabb letárgyalhatása végett a választmány ülése zárt lesz, melyen csak a választmány tagjai lehetnek jelen és pedig úgy a kongresszus, mint az egyházmegyei lelkészegyesületek által választott tagok. Az Evangéliumi Szövetség elnöksége az alapszabályokat megalkotó és ideiglenes alakulást eszközlő gyűlést szept. 30-án, a Prot. írod. Társaság a maga évi rendes közgyűlését okt. 1—2. napjain ugyancsak Budapesten tartja. Nagyon óhajtandó, hogy ezeken a gyűléseken is részt vegyenek egyesületünk tagjai. Sohasem volt főbb ideje, mint most a protestáns és liberális összetartozandóságot és erőt kifejezésre juttatni. Kedvezményes árú vasúti jegy váltására jogosító igazolványokért folyamodtunk és pedig az Orsz. Evangéliumi Szövetség elnökségével együttesen, a mi a sikert biztosabbá teszi. El kell azonban készülve lenni minden eshetőségre. Ugyanazért felkérem egyesületünknek mindazon tagjait, a kik vagy személyesen tagjai a Prot. írod. Társaságnak, vagy egyházukat mint tagtestületet képviselhetik, hogy kedvezményes jegyekért a Prot Írod. Társaság titkárjához, Szőts Farkas theol. tanárhoz (Budapest, IX., Kálvin-tér 7. sz.) forduljanak minél előbb és így magukat biztosítsák. Kedvezményes szállásokról a budapesti rendezőbizottság fog gondoskodni. Dr. Baltazár Dezső, elnök. A gyámintézet és Luther Társaság közgyűlése szeptember 19. és 20-án lesz Kiskőrösön. Közreműködnek : Gyurátz F. püspök, Kruttschnitt Antal, Szeberényi Lajos, Zsilinszky Mihály, Materny Lajos, Moór Henrik, Tamler Adolf és Raffay Sándor. Az aradi lnteránusok kiválása az egyházmegyéből. Az aradi ágostai hitvallású evangélikus egyházközL ség elhatározta, hogy kiválik az arad-békési egyházmegyéből, minthogy a presbitériumban már régebben észlelhető az elégedetlenség az egyházmegye vezetősége ellen. Első sorban azt kifogásolták, hogy az egyházmegye kebelében felelősség nélkül izgató agitátorok akarata érvényesül s ennek folytán az ecldig virágzó egyházmegye évrőlévre hanyatlik. Az intelligens és vezetőszerepre hivatott elemeket Áchim András és társai kiszorítják a vezetésből, s az egyházmegye fejlődésére ártalmas határozatokat hoznak. Az aradi presbitérium a kiválás elhatározására az egyházközséget rendkívüli közgyűlésre hivatta egybe, melyet vasárnap tartottak meg Institorisz Kálmán aradi volt polgármester, egyházmegyei felügyelő elnöklésével. Az egyházközség kimondotta, hogy a kiválásra vonatkozó határozatot írásban még az ez évben tartandó egyetemes zsinat elé juttatják. A temesvári református ós evangélikus egyházak pöre. Temesvárott 1823-ban alakult meg a reformált egyház, még pedig úgy, hogy a reformátusok és evangélikusok együttesen Egyesült Evangéliumi Egyház czímén alapítottak egyházközséget, a melyben felváltva lutheránus és református lelkész működött. A reformátusok 1892-ben külön egyházközség alapítására határozták el magukat s kiváltak a közös egyházközségből. A kiválás után követelték, hogy a régi egyházközség adja ki vagyonrészüket. Ezt a kérelmet az evangélikusok elutasították, mire a református egyház üdvédje útján közigazgatási pört indított. A vallás- és közoktatásügyi miniszter most döntött a kérdésben, még pedig oly módon, hogy a református egyházközségnek megítélte a vagyonrészt. Á törvény és az egyház. A hódmezővásárhelyi református egyháztanácsi gyűlésen a közigazgatási bizottság, a miniszteri és püspöki leirat sürgetése ellenére kimondották, hogy a református tanítóknak az országos törvényben biztosított lakásbérét nem adják meg, mert az országos törvény az egyháznak nem parancsol. Megjegyzendő, hogy az egyház nagsobb államsegélyt élvez. Különben bizottságot küld ki a dolog további megvitatására. Tudtunkkal ez az első eset, hogy a református egyház valamelyik tanácsa ily nyíltan szembehelyezkedik az országos törvénnyel. Semmiesetre sem dicsősége a nagy magyar városnak, hogy tanítóival szemben fukarkodik. így ír a Budapesti Hirlap és ezt a megjegyzést fűzi hozzá a Nemzeti Iskola. Különös dolog mindenesetre. Jobb szeretnők, ha máskép volna!