Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-02 / 31. szám

rokonszenvével a jelöltek közül Balthazár Dezsőt ajándékozza meg és gúnyosan említi e jelöltség folytán támadt félelmeket az egyházon kívül és belül. Diadalmas hangon mutat rá az esetleges jövendő ama jelenetére, midőn ez a fiatal püspök a főrendiházat rémületbe ejti az „egyedül igaz és becsületes egyházpolitikai jelszóval: szekulárizáczió!" Egyházkerületi közgyűlés. A tiszai evangélikus egyházkerület idei közgyűlését július 15—17 napjain tartotta Brassóban Zelenka Pál püspök és Szentiványi Árpád kerületi felügyelő, orsz. képviselő elnöklete alatt. A felügyelő megnyitó beszédében erőteljesen tiltakozott a „Ne temere" és az 1907: XXVII. t.-cz. sérelmes 35. szakasza ellen és az egyházi dotáczió-törvény elkészítését jelezte. Zelenka püspök jelentésében követelte a Ne temere viszavonását, a protestáns egyházak 1904. évi memorandumában felmutatott szükségletnek az állampénztárból való fedezését. Hangoztatta, hogy a kormány újabb iskolai törvények hozatala előtt hallgassa meg az evangélikus egyházat is (az ingyenes népoktatási törvény hozatala előtt egyáltalában nem hallgatta meg az egyházakat). Geduly Henrik lelkészi főjegyző előadói beszéde nyomán arról tanácskoztak, hogy a róm. kath. autonómia megalkotása előtt az összes vagyonjogi és közjogi kérdésekben az egyenlősítés elve alapján hozassék határozat és követeljék egyúttal a rkath. egyház kezében levő vagyon jogi természetének megállapítását. — A gyűlés előtt Révész János, Nagybánya lelkésze prédikált. A gyűlés ideje alatt megkoszorúzták Honterus szobrát, mely ünnepségen Korbély Géza eperjesi lelkész mondott beszédet. A dunáninneni ág. h. evang. egyházkerületi közgyűlése f. é. augusztus 6. és 7. napján Pozsonyban a Lyczeum tornatermében fog tartatni. A szokásos évi püspöki jelentések s a különféle pénz-, jogügyi, iskolai, számvevőszéki ós alapítványi bizottsági jelentéseken kívül tárgyalásra kerül: az egyetemes lelkészi nyugdíjszabályzat; zsinati előmunkálatok; kerületi tanítóképző ügye; a hitoktatás ügye; sérelmek; az 1848. XX. t.-cz. végrehajtása. Lelkészi fizetésrendezés; ösztöndíjak elosztása, felterjesztések és különféle indítványok. A tolna-baranya-somogyi ág. hit. ev. egyházmegye július 6., 7., 8. napjain tatotta rendes évi közgyűlését Bonyhádon, melyen folyó ügyeit intézte el. A közgyűlés tiltakozását fejezte ki a „Ne temere" ellen és a visszavonás kieszközlésére megfelelő intézkedéseket sürgetett. A nagyhonti ág. hitv. ev. egyházmegye július 8-án tartotta idei közgyűlését Terényben. Tiltakozását fejezte ki szintén a „Ne temere" ellen és hatályon kívül helyezését követelte. Elfogadta továbbá azt az indítványt, hogy a kongruás lelkészi fizetés tarthatatlanságának feltárása czéljából, az idei ev. egyetemes lelkészi értekezlet s egyetemes közgyűlés alkalmából küldöttség keresse fel a kultuszminisztert és sürgesse a 2400 koronás fizetés és Ötízben 200—200 koronás korpótlék megadását. A mezöföldi ref. egyházmegye július 24-én tartott gyűlésén szintén tiltakozott a „Ne temere" ellen. A belsösomogyi ref. egyházmegye július 28-án tartotta közgyűlését Csurgón. A gyűlés tiltakozott az új pápai dekretum ellen, a kerület és konvent útján a kormányhoz fordul annak visszavonásáért. A vármegyéhez a dekretum visszavonása érdekében beadott indítványt a vármegyei biz. tagok figyelmébe és támogatásába ajánlotta. A Vatikán a pápa parancsára ujjászerveztetett. A milanói r.-kath. papi per alkalmából több plébános röpiratot adott ki a papnötlenség ellen, melyben komoly érvekkel követelik az erkölcstelen intézmény eltörlését. Kolumbus Kristóf szentté avatása. Arómai szentszék Kolombus Kristófot, az ,,uj világ" felfedezőjét, a pápai természettudományi felfogás, világnézet és tekintély ellenesét — mint hírlik — szentté akarja avatni. Elismerésünket nyilvánítjuk a Vatikán felvilágosodottsága iránt! A modernisták már a pápai udvarnál is elszaporodtak és egy Rómában alapítandó nemzetközi vallástudó mányi-társaság megvalósításán gondolkoznak és fáradoznak. A klerikálizmus eszközei. Megütközéssel értesülünk, hogy Csernován a plébános és egy községi tanácstag azzal az ígérettel hívták föl az összegyűjtött népet á rkath. népszövetségbe való belépésre, hogy belépése esetén kifizetik a rózsahegyi iparbanknál a csernovai templom építésére fölvett 24,500 korona kölcsönt. A csernovaiak azonban kijelentették, hogy nem kívánnak a Római Kath. Népszövetségbe belépni. A csernovaiak ez eljárásánál a főindítóok valószínűleg a magyarság gyűlölete, pánszlávizmus volt. Nem mentjük hibájukat. De rámutatunk a klerikálizmus eszközeire, a melyekkel a népszövetségi propaganda sikerét ki akarják erőszakolni, Sapienti sat! Kálvin ós Servet. Bochefortnak abban a beszédében, melyet a párisi Seivet-szobor felavatásakor mondott, több történeti valótlanság és bántó egyoldalúság van, melyet az igazság érdekében helyre kell igazítanák. Servet halálos bűnéül nem aiféle gyerekséget róttak föl, hogy például a Kánaán-földétől megtagadta a bőséget s kopár tájéknak állította, hanem azt, hogy a Szentháromságot káromolta, ördögnek és háromfejű szörnyetegnek (Cerberusnak) szidalmazta. Nem igaz továbbá, hogy Servet szomorú haláláért egyedül vagy kizárólag Kálvin a felelős, mert a halálos ítéletet Genf tanácsa mondotta ki, a berni, bázeli, zürichi és schaffhauseni tanács és lelkészek egyhangú hozzájárulása mellett. Nem igaz végre, hogy Kálvin „maga figyelt a máglya elkészítésére és meghagyta, hogy zöld gályákból halmozzák fel azt, ne száraz fából; azt akarta, hogy gyűlölt ellenfele annál tovább szenvedjen a lassú tűzön." Ellenkezőleg, az az eltagadhatatlan történeti tény, hogy mikor Genf tanácsa a tűzhalált kimondotta Servetre, Kálvin paptársaival együtt azonnal kérvényt nyújtott be a tanácshoz, melyben az elevenen való megégetés rettenes Ítéletének, a pallós által való kivégeztetésre változtatását kérte. E kérést azonban a tanács nem teljesítette. A kik oly nagy készséggel sietnek e miatt Kálvinra és a genfiekre a botránkozás és kárhoztatás kövét dobni, gondolják meg, hogy a XVI. századi eseményeket nem szabad a XX. század mérlegén mérni: gondolják meg, hogy a XVI ik század általános felfogása határozottan helyeselte az eretnekek halálos büntetését. A református konvent háza. A református konvent állandó otthont kap a fővárosban, valóságos palotát, a mely nem csak a konvent, hanem a zsinat üléseinek is székhelyet ad. A református egyház ötszázezer koronát irányzott elő a költségekre, melyeknek fedezésére a saját pénztárából utalt összegen kívül a közalapból vett nagyobb, harmincznyolcz óv alatt visszafizetendő kölcsönt és az építkezésre a Szabó József-utcza és az Abonyi-utcza sarkán lévő üres telket 40,000 koronáért megvásárolta. Az épületre pályázatot hirdettek és még a mult év márcziusában hozzáfogtak a palota fölépíté-