Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-26 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendök. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezórczikk: Űj kulturharez — Evangéliumi Szövetség. Veress Jenő. — Iskolaügy : Tanítók fizetésrendezése. — Tár­cza : A bibliáról. Nagy Ferencz. — Belföld: A lelkész szocziális munkája. Biczó Pál. — Falusi levél. Balatoni István. — Külföld: Holland egyházi élet. Sebestyén Jenő. — Egyház. — Iskola. — Adakozás. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Új kulturharez — Evangéliumi Szövetség. I. Napjainkban Magyarországon a vértelen nehéz harczok és küzdelmes átalakulások korát éljük. Az államéletben a nemzeti eszme a nemzetellenes idegen, nemzetiségi és nemzetközi törekvésekkel vívja csatáját. A kulturéletben kettős harczot lá­tunk. Egyfelől a keresztyén és keresztyénellenes kultura egyetemes küzdelme foly, mint az egye­temes világéletben. Másfelől pedig a keresztyénség keretén belül a vatikánizmus (hivatalosan: római katholiczizmus) és a protestántizmus vívja új élet­halálharczát, a mely más országokban másként és kevésbbé ádázán foly. Az előbbi hí. -czban az ellenséges tábor : a szo­cziáldemokrác: orténelmi materiálizmus, a naturá­lizmus, a pervt ekadenczia mint balszárny és még egy sereg elmé ;3 gyakorlati irányzat ádáz erővel ostromolja a li j ,sztyén szellemű kulturális hala­dást. Ezzel sze ö ,n azonban az egész keresztyénség folytatja — so túlságos konzervativizmussal — védőharczát és építő, fejlesztő munkáját. Ennek a küzdelemnek hevét legnagyobb mér­tékben a papális vatikánizmus klerikális világ­hatalma, az általa támogatott feudális és kapitális konzervativizmus és abszolutizmus keltette fel. Ha a szabadságot és társadalmi evolucziót hirdető evangeliumi protestáns keresztyénség teljesebb mér­tékben érvényesülhetett volna, a forradalmi szo­cziálizmus aligha állhatott volna elő és lehetett volna világhatalommá. A másik harcz, mely a vatikánizmus és a protestántizmus között tört ki nagy erővel, még aktuálisabb és — veszedelmesebb reánk, magyar protestánsokra nézve. Az agresszív római katholi­czizmus az egész nemzeti életre ráterpeszkedik és mindenütt feltétlen érvényesülést és állandó ural­mat akar magának szerezni és biztosítani. Hódító munkája hitéleti, társadalmi és politikai tevékeny­ségben nyilvánul. Fényes és gazdag czeremoniá­lizmusával, intenzív lelki gondozásával a hivők sokaságát vonja és köti magához. Karitatív humá­nizmusával, agilis sajtójával, sokirányú irodalmá­val, szocziális szervező- és vezetőmunkájával, egye­sületeinek légiójával társadalmi téren hódít. Politikai tevékenységét mind az általános államéletben, mind a felekezetközi viszonylatban nagy eredménnyel folytatja. Különösen a kultúrpolitikában, egyház-és iskolapolitikai téren dicsekedhetik fényes sike­rekkel. r Eveken keresztül követelte a liberális egyház­politikai törvények revízióját politikai exponense, a néppárt által. Most ez évben arisztokratikus egyházszervezetének érintése nélkül demokratikus színjátszással a köznép 'egyetemének társadalmi tömörítésére és hadba állítására a Népszövetséget alkotta meg, a melybe eddig már százezer tagot toborzott, köztük függetlenségi képviselőket is és a községi, megyei képviselőválasztásokon, sőt fen­nebb is érvényesítette erejét. A vatikáni szent fogoly pedig elérkezettnek látta már az időt arra, hogy a mult évben kiadott eljegyzési és házassági dekrétumát ez év húsvétja^ kor életbe léptette — saját kijelentése szerint minden tényező meghallgatásával — valóban pedig az állam szuverenitásának, a királyi tetszvényjog^ nak (ius placeti regii) lábbal tiprásával. Írország­gal és Spanyolországgal egy színvonalra helyezte Magyarországot, mint hű Regnum Marianumot, míg Németországra a Magyarországnak két em­beröltővel ezelőtt (1841) adott kedvezményt telje­sen kiterjesztette. A protestáns és általában akatholikus pap előtt kötött vegyes házasságok a róm. katholikusok és akatholikusok között e dekretum szerint vad­házasságok és az ezekből származott gyermekek törvénytelenek. A klerikális táborban óriási a haj­landóság arra, hogy necsak az 1908. év húsvétja után kötött házasságokat, hanem a ma létező, sőt

Next

/
Thumbnails
Contents