Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-19 / 3. szám

örökölni, s részesülni fog belőle a nyíregyházi ref. egyház is. A nemes lelkű hagyományt az is értékessé teszi, hogy a boldogult Németországból költözött be hazánkba, de lelkével egészen hozzáforrott a magyar nemzethez. Népmozgalmi adatok. Két nagy református gyülekezetnek, a budapestinek és a debreceninek a népmozgalmi adatai állanak előttünk a lefolyt 1907-dik évre vonatkozólag. Ezekhez a statisztikai adatokhoz nem fűzünk semmiféle kommentárt; hadd beszéljenek azok magokért. A budapesti ref. egyházban (nem számítva ide 0-Budát) megkereszteltek 1111 fiú, 872 leány, összesen 2083 gyermeket; egyházi szertartással eltemettek 642 férfi nemen, 517 női nemen levő, összesen 1159 elhunytat; konfirmált 297 fiú, 282 leány, összesen 579 gyermek; házasság köttetett egyházi szertartással 696, ebből tiszta ref. 179, vegyes 517; az 517 vegyesházasságnál a gyermekek vallására nézve 307 esetben köttetett egyesség a ref. egyház javára; áttért a ref. egyházba 29 férfi, 41 nő, megkereszteltetett 57 izraelita, az áttérés révén tehát szaporodott az egyház, 127 taggal; kitért összesen 89. — A debreczeni ref. egyházban sziilett 1984 gyermek; az elhaltak száma 1526. Egybekelt összesen 546 pár, a melyből tiszta református volt 412, vegyes 134. Áttért 24, kitért 24. A lelkek száma összesen 52,898. Templomszentelés. A kaposvári ref. gyülekezet f. hó 26-án szenteli fel új templomát. A felszentelést Antal Gábor püspök fogja végezni, s a mint halljuk, a testvér kerületek főgondnokai is meg fognak jelenni az ünnepélyen. Este a templomalap javára nagyobb szabású hangversenyt rendeznek, a melyen kiváló művészi és irodalmi erők működnek közre. Yallásos összejövetelek. A budapesti ref. egyházban f. hó 6-tól 11-ig tartattak meg a lelkészi kar és az evangéliomi egyesületek által rendezett vallásos összejövetelek, a már lapunk egyik előző számában közölt programm szerint. A ref. főgimnázium nagytermében tartott estélyeken mindenkor nagy és díszes érdeklődő közönség vett részt. Adja Isten, hogy a beszédekben elhintegetett evangéliomi magvak termékeny talajra találtak legyen a hallgatók lelkében! A buzgóság szép példája. Az apai ref. gyülekezetben Kató Gábor községi biró és neje Székely Eszter egy 2200 korona értékű harangot ajándékoztak az egyháznak. A nemes példán felbuzdulva, a gyülekezet többi tagjai elhatározták, hogy önkéntes adakozás útján egy másik harangot is öntetnek és a harangokat vas-állványra helyezik, szintén 2200 kor. költséggel. Az új harangokat a feltámadás nagy ünnepén kívánják megszólaltatni. Vajha hirdetnének azok a harangok feltámadást, nemcsak Apán, hanem az egész magyar ref. egyházban. Egyházmegyei választások. A nagybányai ref. egyházmegyében legközelebb megejtett szavazáson a lelkészi tanácsbiróságra egyik jelölt sem kapta meg az abszolút szavazattöbbséget. Így szűkebb körii szavazás rendeltetett el Hajdú Albert udvari-i és az egyenlő szavazatot nyert Kálmán Sándor hiripi és Tóth Dániel kolcsi lelkészek között. A tanítóképviselő jelöltek közül is csak egy: Fábián István került ki győztesen; a másik helyre pedig szűkebb körű szavazás lesz Kádár Károly és Hajdú Ambrus között. — A komáromi ref. egyházmegyében f. hó 6-án bontották fel a pénztárnoki, a lelkészi aljegyzői és a tanító-képviselői állásokra beadott szűkebb körű szavazatokat. Pénztárnokká megválasztatott: Oálffy Géza felsőgelléri, aljegyzővé: Osváld Kálmán apáczaszakállasi lelkész. Tanító-képviselőiil megválasztatott: Mokos Kálmán kisujfalusi tanító ; Molnár Benő és Zsemlye Péter között pedig szűkebb körű szavazás rendeltetett el. Az erdélyi püspökválasztáshoz. Az erdélyi ref. egyházkerület hivatalos közlönyében, a „Református Szemlében" Justus Kenessey Béla mellett foglalt állást és az ő egyhangú püspökké választását a kerület magasrendű érdekének minősíti. Egyszersmind azt a reményét fejezi ki, hogy a többi jelöltek vissza fognak vonulni Kenesseyvel szemben. A róni. kath. népszövetség szervezésének veszedelmei nem kerülik ki a liberálisabb politikai napilapok figyelmét sem. Előbb a Pester Lloyd, legutóbb pedig a Budapest mutatott reá ezekre a veszedelmekre. A politikai lapok természetesen csak a politikai veszedelmekre fordítják figyelmüket. Nekünk azonban meg kellene látnunk benne a társadalmi és a vallási békét fenyegető veszedelmeket is s minden erőnkből ellenök kellene állanunk. Erre azonban, úgy látszik, semmi kedvünk, sem fent, sem alant. Hallgatunk csendesen, vagy a legjobb esetben egymás intenczióit gyanusítjuk és ócsároljuk. Ellenfeleink körében öntudatosság, buzgóság, egyetértés; nálunk bizonytalan kapkodás, lanyhaság és széthúzás. Hogy így ki fog csatát nyerni, épen nem kétség! Emlékérem a modernizmusról. A pápai udvar minden évben emlékérmet veret, a mely a pápa képén kívül az évnek valamely nevezetes eseményét örökíti meg, és a mi a legfőbb, a kegyes hívők által megvásároltatván, elég jó jövedelmet biztosít a pápai kincstárnak. A mint a pápás lapok írják, az idei emlékérem a a modernizmus ellen kiadott encziklikát fogja megörökíteni. Az érem egyik oldala X. Pius pápa mellrészét fogja föltüntetni, nyakán a stólával, melyet a szokásos pápai czímer helyett Wuescher-Becchi német archeologus nemrég festett Szent János képének mása díszít. Az érem másik oldala allegorikus értelmű. A pápa a Pascendi-encziklikát tartja kezében. Előtte alakcsoportozat, benneFrancziaország s a valkürsisakos Németország. Az égből egy kéz a modernisták megsemmisítésére villámot szór alá. — Hiába, a pápaság csak pápaság marad! A pápa a sajtóról. Az Alkotmány f. hó 10-diki számában olvassuk X. Pius pápának a sajtó fontossága felől tett következő nyilatkozatát. „A sajtó fontosságát még mindig nem fogják fel teljesen. A klérus sem, a hívek még kevésbbé foglalkoznak vele úgy, mint ahogy szükséges lenne. Az öregek azt mondják, hogy a sajtó új dolog és régen nagyon sok lelket megmentettek anélkül, hogy törődtek volna az újságokkal. Azt mondják, hogy régen ! régen ! Arra azonban nem gondolnak, hogy régen nem volt annyira elterjedve a rossz sajtó mérge és így az ellenméreg, a jó sajtó sem volt annyira szükséges, mint most. Mi nem régen, hanem most élünk. Tény, hogy az istenteten újságok megcsalják, megmérgezik és tönkreteszik a keresztény népet. Hiába építenek templomokat, alapítanak missziókat és iskolákat és hiába létesítik a legjobb intézményeket: minden fáradságuk hiábavaló, ha nem tudják használni a loyáfis és őszinte kath. sajtó támadó és védőfegyvereit." — Ezeket a szavakat, protestáns szempontból, nekünk is jó volna szívünkre vennünk. ISKOLA Középiskolai iskolalátogatók. A közoktatásügyi miniszter a prot. középiskolák meglátogatásával s abban az állami főfelügyelet gyakorlásával az 1907/8. tanévre a következőket bízta meg: 1. a dunamelléki ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra nézve dr. Erődi Bélát; a nagykőrösi, kecskeméti és