Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
Legnagyobb a kriminalitás az oláhoknál, kik az elítéltek sorában nagyobb arányban részesednek, mint a 12 éven felüli népességben; e körülmény az oláhok gazdasági és kulturális elmaradottságában keresendő, a minek folytán erkölcsi viszonyaik is lazábbak. Feltűnően alacsony ellenben a bűnösség aránya a németeknél, a mit e nemzetiség kedvező gazdasági helyzete és magas műveltsége magyaráz meg. Erre újból megjegyzem azt, hogy a régi igazság nem az, hogy kinek milyen a nyelve, olyan az erkölcse, hanem az, hogy kinek milyen a hite, vallása, olyan az erkölcse. Az elítéltek vallás szerint való megoszlására vonatkozó arányszámok a következő képet mutatják: Az anyaország 12 volt százalékban : éven aluli népes- r. k. gör. kath. ref. ev. gör. kel. unit. izr. egyéb ségben . . . 48"2 10-7 14'7 7'6 13*4 04 4-9 0"1 Az összes elítéltek között . . 406 13-6 13'9 46 17"4 04 3"5 O'O A személy ellen elkövetett bűncselekmények miatt elitéltek között .... 461) 13'8 14-5 4'8 17'8 05 2'6 00 A vagyon ellen elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek között .... 47-2 13-5 13*4 4*4 16'8 03 4*4 O'Ü A gör. kath. ós gör. kel. felekezet nagyobb, a róm. kath., ref., evang. és izr. kisebb, az unitáriusok egyforma arányszámmal fordultak elő az elítéltek sorában és az ország 12 éven feliili népességben. A róm. kath. ós izrael. különösen a vagyon ellen, a többi felekezetek pedig a személy ellen vétők sorában vannak nagyobb arányban képviselve. Öt javítóintézetünkből az 1906. év folyamán 166 növendék szabadult ki, volt pedig azokban összesen 993 növendék, még pedig Aszódon 308, Kassán 276, Kolozsváron 78, Székesfehérvárott 173, Rákospalotán 158. Köziilök 501 birói ítélet alapján, 75 hatósági kérelemre, 30 a rendőrség, 387 pedig szülői vagy gyámi kérelemre vétetett fel. A növendékek közül 578-nak utolsó lakhelye város volt, mely szám jellemző a városi életnek az erkölcsi viszonyokra gyakorolt kedvezőtlen hatására. Származásukra nézve 799 növendék törvényes, 194 törvénytelen származású volt, 410-nek mindkét szülője élt, 169-nek csak apja, 326-nak csak anyja élt, míg 88 teljesen árva volt. Előzőleg 804-en jártak iskolába. Anyanyelv szerint a növendékek következőkép oszlottak meg: magyar volt 834, német 52, tót 66, oláh 1, ruthén 6. horvát 3, szerb 23, egyéb anyanyelvű 8. Vallásra nézve pedig 646 volt róm. kath., 39 gör. kath., 123 ref., 42 evang., 22 gör. kel., 25 unit. ós 96 izraelita. 960 növendék vagyontalan szülőktől származott, 24-nek szülői némi vagyonnal bírtak, 9 növendék szülői vagyonosak voltak. Ehhez képest 961 növendék részegült ingyenes ellátásban, 21 fizetett fél ellátási dijat és 11 egész ellátási díjat. Az ország egyházi és valláserkölcsi közállapotairól ily szemlét tartva, érezzük, hogy kötelességünk volna e tekintetben még más igen fontos dolgokra, nevezetesen a tanintézetekre, a kulturális viszonyokra is kiterjeszkednünk, de most ezen adatok évente nyilvánosan megjelennek az egyes tanintézetek értesítőiben, az egyházak jegyzőkönyveiben s bár az összefoglaló ismertetés ennek daczára nagyon fontos és szükséges volna, mégis, mivel az eddigiekkel is nagyon lefoglaltuk e lap hasábjait, le kell mondanunk azoknak ezúttal való közléséről. Az előadottak után, miután nyereségéről — sajnos — ezúttal sem szólhatunk, következőképen állapithatjuk meg az ág. h. ev. és a ref. egyházak veszteségszámláját. Az ág. h. ev. egyház vesztesége a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél (a nyereségveszteséget leszámítva) 520, (az 1868. évi L1I1 t.-cz. 12 §-ához viszonyítva: 260), áttérés folytán 268, felekezetből való kilépés folytán 71, összes vesztesége tehát 1906-ban: 859. (Az 1905. évben 1039, 1904-ben: 1163, 1903-ban: 989). Kivándorlás folytán: 15'962. A ref. egyház vesztessége a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél: 438, (219), áttérés folylán 413, felekezetből való kilépés folytán: 193, összes vesztesége tehát: 1044. (Az 1905. évben volt: 1111, 1904-ben: 1479, 1903-ban: 1574). Kivándorlás folytán : 13'794. Kassa. Homola István. ev. lelkész. MISSZIOÜGY. A Magyar Evangéliomi Keresztyén Diákszövetség évi gyűlése. A művelt magyar ifjúság evangólizálása, erőteljes keresztyén életre vezérlése ós keresztyén munkába állítása : nagy feladata a XX-ik század magyar keresztyénségnek úgy egyházi, mint nemzeti és egyetemes emberi szempontból. A magyar kultura jövendő munkatársait a Krisztus lelkével újjászülni: egyetlen feltétele és lehetősége Magyarország kulturális és pedig evangéliomi keresztyén szellemű kulturális haladásának, melynek czélja, hogy a magyarok országa Istenországa legyen. Ennek a nagy czélnak felismerése, szeretete és megvalósításának vágya állította munkába a főiskolai evangéliomi keresztyén ifjúságnak s az ifúság barátainak egy kis csapatát, mely külföldi testvéri támogatás mellett egy pár évvel ezelőtt Diákszövetséget alkotott. Az ügy nehéz küzdelmeken ment keresztül és megerőtlenült. Tavaly nyáron egy lelkes kis társaság, a budapesti, pápai, soproni, sárospataki theologiáknak egynehány diákja az ügy néhány barátjával Isten nevében a Diákszövetség galvanizálására vállalkozott, illetőleg a tömegmódszert elvetve, az egyéni módszer segítségével akarta újjászervezni a diákság evangélizálásának ügyét. Visegrádon 10 rendes résztvevővel tartatott meg a gyűlés, mely reményteljes nagy jövendőnek áldásos kezdete lett. A résztvevők közt való összeköttetést különösen Forgács Gyula titkár tartotta fenn s készítette a fejlődés útját,