Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

neki barátja, jóakarója az a pap s inkább fog neki hinni, mint a vándor apostoloknak. A szocziálizmus magában véve nem lehet oly ellenszenves és veszedelmes, mert az egy bizonyos czélra és pedig a jólétre törekvő társak társulását jelenti. Csak az a czél, mely a társadalmi rend megváltoztatását, sőt felforgatását eszközlő munkásságban áll, lehet elítélendő, tehát megakadályozandó. Nekünk lelkészeknek is szocziálistáknakkell lennünk, oly értelemben, hogy a jelenlegi társadalmi rend keretében híveinkkel társulván, igyekezzünk azoknak világj boldogulását is minden igaz eszközzel előmozdítani, hogy így lassankint meghiúsítsuk a szocziálisták aknamunkáját és kivegyük kezükből a fegyvert Igen. társulnunk kell híveinkkel, a jó tősgyökeres magyar néppel! Legyünk mintegy egy testté velük. Ismerjük ki ügyeiket, bajaikat és érezzük át azokat. Ekkor lesz szocziális munkánk sikeres. Mert ha kiismerjük, átérezzük bajaikat, fogyatkozásaikat, az első lépést már megtettük, melyből a második: a munka, a segítő munka önként következik. És ez nem is olyan nehéz. Ha látjuk mi lelkészek, hogy híveinket a népvezérek megvesztegetik a szocziálista elvek főtételével, a földosztási elvekkel, hogy t. i. miért van másnak több? mindenkinek joga van a jómódhoz és földhöz; a kinek nem jutott egyikből sem, gondoskodjék, hogy hozzá jusson, az az: el kell venni a földbirtokosoktól a földet s fel kell osztani, hogy így mindenki szépecskén megéljen : ennek a megvalósíthatatlan, vagy megvalósítás esetén az emberben gyökerező előhaladási ösztönt megfolytó tan ellensúlyozására igyekezzék a lelkész a község földmívelő polgárait — hisz úgy is majdnem mindnyájan falusi papok vagyunk — rábírni arra, hogy ú. n. falusi gazdakört alakítsanak, mely mint az orsz. magyar gazdaszövetség fiókja szerepelvén, igen sokat tehet a földmívelő nép anyagi boldogulása érdekében. Ezen gazdaköröknek, melyek kivált a Székelyföldön, túl a Dunán alakulnak már nagyobb számmal, jó hatásuk az, hogy a falusi gazdák társaságba állván, kört alakítván, gazdasági érdekeiket sokkal könnyebben előmozdíthatják; az okszerű gazdálkodás ABC-jét mihamarább megtanulhatják, olcsóbb földbérlethez és földvásárláshoz juthatnak, gazdasági gépeiket, szerszámaikat jutányosabban beszerezhetik ; egymással közösségben állva jobban értékesíthetik terményeiket; jó vetőmagvakat, jó tenyészállatokat vásárolhatnak; hasznothajtó háziipart honosíthatnak meg téli időre; bajba, betegségbe jutott társaikon könnyebben segíthetnek. Egyszóval a gazdakör hivatása a kölcsönös támogatásban és összetartásban rejlő erők felhasználásával a tagok gazdasági szakértelmét fokozni, ezáltal anyagi helyzetük javítását előmozdítani. A földmívelésügyi miniszter úr jelentése nagyon áldásosnak mondja a gazdakörök létesítését s melegen ajánlja a község vezető férfiainak figyelmébe. Hát nem működhetnék közre e téren is a lelkész ? Nem volna szabad neki ilyen gazdakör szervezésével foglalkoznia ? Állásával öszeütközésbe jönne a szocziális munkának ez a módja és faja? Én azt hiszem ós azt állítom, hogy nemi Ha látjuk, mi lelkészek, hogy népünk elmaradott, tudatlan, tanulatlan és így még könnyebben eltántorítható és megnyerhető a szocziálista vezérek által: igyekezzünk olvasókört alakítani, melyet egyesíteni vagy összekötni lehet a gazdakörrel. így ajánjla a miniszter is. Kimondhatatlan haszna van egy jól szervezett s kellő ellenőrzés alatt álló olvasókörnek. Természetes, hogy az legyen összekötve népkönyvtárral és koronként tartandó felolvasásokkal, előadásokkal. A könyvtár alapját azonnal megvethetni a földmívelósi miniszter úr által egyszerű folyamodványra adományozandó könyvekkel; az időnkénti, kivált téli időszakban tartandó felolvasásokat pedig vezesse a lelkész, esetleg tartson Ő maga — ha más nem akad — felolvasásokat, ismeretterjesztő, elmétfejlesztő, szívet nemesítő előadásokat társadalmi, gazdasági, ipari, történelmi, családi, valláserkölcsi tárgyakról. Én ősztől tavaszig így cselekszem, hetenkint vagy kéthetenkint. Megteheti más is, csak szeresse a népet és ne sajnálja a fáradságot. Hírlapok megválasztásában óvatosak legyünk. A gazdakör vagy olvasó-kör, azonban ne legyen kaszinó, melyben szerencsejáték űzetik vagy dorbézolások folynak. Ha látjuk, hogy híveink szegények, eladósodottak, uzsora alatt nyögnek, igyekezzék a lelkész hitelszövetkezetet alakítani, melyben olcsó kamat mellett, minden kezelési díj nélkül könnyen és hamar juthatnak pénzhez ; a melynek szervezésében az orsz. közp. hitelszövetkezet a legnagyobb készséggel áll rendelkezésre. Ilyen hitelszövetkezetnek bátran lehet igazgatója, ügyvezetője a lelkész és én nem látom be, miben és miért ellenkeznék ez — kivált falun — lelkészi állásunkkal?! Jót tenni, a megszorult emberen segíteni, kötelesség. A segítés módján megütődnünk nem lehet. A lelkészt társadalmi állása, hivatalának méltósága, erkölcsi érzése mindig serkenteni fogja a tisztakezüségre, vigyázva a pénzintézet vezetésénél s még személyéhez is nagyobb bizalommal ragaszkodnak, úgyszintén az intézethez is a polgárok. íme a hitelszövetkezet szervezése is egy szocziális munkája lehet a lelkésznek a nép anyagi boldogulásának szempontjából. Biczó Pál (Folytatás köv.) Az ország 1906. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás és vége.) VIII. Az egyháztársadalmi élet egyéb mozzanatai. A házassági perek ügyforgalmánál azt látjuk, hogy ez 1906-ban némi emelkedést mutat az 1905. évhez képest, a mennyiben 1905-ben csak 5'691, míg az elmúlt év folyamán 5 915 házassági per intéztetett el törvényszékeink által és pedig 1*465 végzéssel, 22 érvénytelenítő 3'827 felbontó, egy ágytól és asztaltól elválasztó