Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

Ludman Sándor. Az egyház évek sora óta a szomszédos chicagói egyház lelkipásztora által láttatott el minden irányban; de utóbb már elkerülhetetlenné vált teljesíteni a leányegyház híveinek önálló gyülekezeti életalakításra irányuló kérelmét. így történt aztán, hogy még Nánássi Lajos kollegánk idejében, tehát körülbelől négy évvel ezelőtt, megindult a gyűjtés az építendő east-chicagói templom alapjára. Nem sok idő kellett hozzá, oly tekin­télyes összeg felett rendelkeztek az új gyülekezet hívei, s a mi a fő, lelkesedésük és önbizalmuk oly nagy volt, hogy minden habozás nélkül belefogtak egy csinos kőtemplomka építésébe, mely a mult nyáron szent ren­deltetésének át is volt adható. Ilyen körülmények között aztán kérelmezték a Ref. Church misszióhatóságától, hogy az immár kész templomhoz rendes lelkipásztort adna nékik. A misszió hatóság Ludman Sándort ajánlotta, kit a hívek nagy lelkesedéssel és egyhangúlag el is fo­gadtak, meg is választottak lelkipásztorukul. Legutóbbi egyházmegyei gyűlésünk intézkedése folytán azonban, Ludman lelkésztársunk a nagyon közeli jövőben otthagyja East-Chicagót, hogy a régóta üresedés­ben levő south-bendi egyház lelkészi állását foglalja el. East-Chicagóban a magyarok számát ezerre lehet tenni, a mely szám nagyobb kontigensét hitfeleink szol­gáltatják. A magyar róm. katholikusok is szervezkedtek a reformátusok után, s bár már nekik is van templomuk és papjuk, minden téren mögötte állanak a reformátu­soknak. Az east-chicagói egyházhoz számos filia tartozik Indiana államban, ezek között legnevezetesebb a világ hírre szert tett Gary nevű gyártelep, továbbá Whiting, hol Rockefeller olajkirály petróleum-finomító gyárai vannak. Az egyház kötelékein belől álló magyar refor­mátusság száma ezerre tehető. * * * Wallingford. Connecticut. (Csatlakozott). A hazai egyház utazó misszionáriusa, Borsos István, mintegy fél évvel ezelőtt istentiszteletet tartván ezen a helyen, kihasználta a mutatkozott lelkedést ós előtörő áldozatkészséget arra, hogy gyülekezetté szervezze az itteni híveket. Munkáját siker is koronázta, a mennyiben meg is alakult, és — az aránylag oly rövid idő alatt — szépen meg is erősödött, tekintélyes pénz-alapot is gyűj­tött már magának az itteni kisded gyülekezet. Kár, hogy a csatlakozási kérdés itt is ellenségeskedést támasztott a hívek között, két táborba szakasztván az egy hit cselédeit, egy anyaszentegyház híveit. A wallingfordi csatlakozott egyházról, — mert mint az eddigiekből kivehető volt, itt a Ref. Churchnek is van egyháza — fennállása rövid idejéről czéltalan volna népmozgalmi és számadási kimutatást közzótennein. Még csak annyit említek meg, hogy legjobb értesülésem szerint, az összes reformátusok száma nem éri el e városkában a háromszázat. Harsányi Sándor, homesteadi és vid. ref. lelkész. IRODALOM. Jelentés a Kövesdy pályázatról. Az 1908-ik évi Kövesdy pályázatra a következő pályaművek érkeztek be: I. „Idill". II. „Ki áll amott a szirt tetőn". III. „Éljen a hon s a király". IV. „Losovy". V. „Bercsényi". VI. „Honszeretet". VII. „Régi dal". VIII. „Szenvedő szere­lem". IX. „Dalra ha készt szent heved, el ne fojtsd, szép tavaszod dísze, virága dal". X. „Isten, haza". XI. „Neologia". XII. „Magyar ifjúság". XIII. „Szabadságért zeng a dalunk". A biráló bizottság az első díjat egyhan­gúlag az I-ső sz. műnek (szerzője dr. Szőllőssy Attila), a második díjat az V. sz. műnek (szerzője Révfy Géza), a har­madik díjat a X. sz. műnek (szerzője Zoltai Mátyás) ítélte oda. Dicséretre méltóknak találta a következő pálya­műveket: XI. Neologia és XII. Magyar ifjúság. — A díjat nem nyert zeneműveket a főiskolai háznagyi hivatal azoknak, kik a feladó vevényt beküldik, ajánlva fogja visszaadni. A jövő évi pályázati felhívás ugyan ezen lapokban 1909. január első felében fog megjelenni. Templomi karének következik, ünnepi vagy egyszerű vasárnapi szöveggel. EGYHÁZ. Papszentelés. Scholtz Gusztáv bányakeriileti püs­pök június hó 28-án szentelte fel hivatalukra Schultz Aladár, Varsányi Mátyás és Achácz Béla végzett hittan­hallgatókat, a kiket azonnal ki is bocsátott segédlelkészi szolgálatokra. A tiszántúli püspök választáshoz. A tiszántúli ref. egyházkerület f. hó 7-én megtartandó rendkívüli közgyű­lésén fogja elrendelni a püspöki szék betöltése végett a szavazás megejtését. A jelölésekről már megemlékez­tünk; hírt adhatunk azouban már az állásfoglalásokról is. A szatmári, nagybányai és nagykárolyi egyházmegyék lelkészi és világi vezető férfiai f. hó 1-én Szatmáron értekezleteit tartottak az állásfoglalás megbeszélése végett. Az értekezlet levegője elég forró volt, a mennyiben a megjelentek egyik része Dicsőfi, a másik része Balthazár mellett foglalt állást s Dicsőfivel szemben argumentumként azt hozták fel, hogy a kormány jelöltje. A Dicsőfi pártiak a leghatározottabban visszautasították azt az állítást, hogy a kormány bármiképen is be akarna folyni a választásba. Hosszabb vita után a többség Dicsőfi jelölése mellett foglalt állást. — A Dávidházy-párt körlevelet intézett a kerület presbitériumaihoz, a melyben jelöltjük támogatá­sára hívta fel azokat. A felhívást a kerület 54 tekin­télyes lelkészi és világi tagja írta alá, a többek között gróf Tisza István, Domahidy Elemér, György Endre, Helmeczy József, Fráter Barnabás egyh. m. gondnokok, Görömbey Péter, Széli György, Balogh Ambrus, Széli Kálmán esperesek és lelkészek. A dunántúli evang egyházkerület f. évi augusztus hó 19. és 20. napjain Győrött tartja meg közgyűlését. Az evang. egyház egyetemes közgyűlését báró Prónay felügyelő és Baltik Frigyes püspök október hó 7-dikére, Budapestre hívták össze. A gyűlés fontosabb tárgyai lesznek: 1. Egyetemes felügyelői jelentés, 2. Miniszteri leiratok. 3. A két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság előterjesztései. 4. Az 1848. XX. t.-cz. alapján adott állami segély ügye. 5. Az egyházi nyugdíjintézet újjászervezéséről szóló szabályrendeleti javaslat. 6. A pénzügyi-bizottság jelen­tése. 7. Az egyetemes egyházi pénztári számadás. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents