Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

anyaországban, mint a társországokban, kedvezőbben alakultak, mint 1905-ben, midőn a visszavándorlás az anyaországban 14,850, a társországokban pedig 2716 volt. A magyar birodalomnak az 1906. évre eső többlete tehát 10,046. A visszavándoroltak a kivándoroltaknak 16-3°/ 0

-át tették, a mi a múlt évi arányhoz (10'7%) képest szintén lényeges emelkedés. Az anyaországba visszavándorlók legnagyobb része (20,910), az összesnek 88'7°/o-a Amerikából jött; ezenkívül nagyobb számmal csak a romániai visszavándorlás szerepel. A társországokban szintén túlnyomó volt az Amerikából visszatért egyének száma (3066, 76'8%)A vallás szerinti megoszlás aránya körülbelül megfelelt a kivándorlásnál talált aránynak; a róm. kath. állanak tehát számszerűleg az első helyen (10,731), kivételt csak az izraeliták képeznek, kiknek fenti aránya a kivándorlási aránynál jóval kisebb. A tengerentúli államokból visszavándorolt egyének a fiumei kikötőt sokkal kisebb mértékben veszik igénybe, mint a kivándorlók. Fiúmén át ugyanis csak 2851 egyén jött vissza, az összesnek 13"6°/0 legtöbb visszavándorló a brémai és hamburgi kikötőt használta. Mutatják ezek az adatok, hogy az 1903. évi IV. t.-czikk, mely kivándorlási bajainkat nem hogy orvosolta volnaj hanem még elmérgesitette, ebben az irányban sem vált be. Szándékosan részleteztük a kivándorlásra vonatkozó ezen adatokat, hogy annál nyomatékosabban felhívhassuk e komoly s egyházunkat is mélyen érintő ügyre az érdeklődők figyelmét. Mit tehet, mit kell tennie haladéktalanul e tekintetben az egyháznak? ám szóljanak hozzá az illetékesek. Ám, úgy látszik, egyéb bajaink, a kenyér gondjai miatt, most nem érünk arra. Pedig tán kenyér gondjainkkal némi összefüggésben áll ez is! (Folyt, köv.) Homola István. MISSZIOÜGY. Az Egyesült-Államok református egyházának átirata a Konventhez. Megemlékeztünk már arról, hogy az északamerikai Egyesült-Államok református egyházának zsinata elhatározta, hogy delegátusokat küld Magyarországra, a konventtel, illetve annak külmissziói bizottságával leendő közvetlen tárgyalás végett, hogy az amerikai református, presbiteriánus és a magyar ref. egyház között létrehozzák az amerikai magyar reformátusok közt folytatott misszió körében a kívánatos harmóniát. A delegátusok: Dr. James Good theol. tanár és Tomcsányi József egyházmegyei gondnok, a konvent ülésezésére meg is érkeztek és érintkezésbe léptek a konventi elnökséggel és a konventi külmissziói bizottsággal. Delegátusai útján az északamerikai Ref. Egyház belmissziói bizottsága a konventhez átiratot intézett, a mely dr. Kováts J. István fordítása szerint így hangzik: A magyar református eggház konventjének üdvözletünket. Tisztelt Atyák és Testvérek ! Az Egyesült-Államok Ref. Egyházának belmissziói bizottsága, kiküldöttei: Dr. James J. Good theol. tanár és Tomcsányi József gondnok útján, testvéri szeretettel üdvözli Önöket és Isten áldását kéri Önökre abban a munkában, melyet Ö az Önök kezeibe helyezett. Hisszük, hogy Önök is ós mi is egyaránt az Isten országának terjesztésén buzgólkodunk és az Egyesült-Államokban élő magyar nép erkölcsi és szellemi jólétéért fáradozunk kölcsönösen; ezért tisztelettel kérjük Önöket, tárgyaljanak képviselőinkkel, a végből, hogy összhang biztosíttassék annak a munkásságnak a terén, a mit a magyarok körében ebben az országban folytatunk. Eme kívánságunkat a következő érvekkel támogatjuk : 1. Minden magyar egyház, a mely valaha gondozásunk és támogatásunk alatt állott, saját elhatározásából jött hozzánk, ós mi ezt a népet becsületesnek, őszintének, adakozónak és buzgónak ismertük, s egészen a legutóbbi időkig meg is voltak elégedve a hozzánk való kapcsolattal, elismeréssel adóztak érdekükben tett fáradozásainkért. A gyülekezetek most már harmadízben adtak kifejezést abbeli kívánságuknak, hogy továbbra is abban a kötelékben maradjanak, a melyben eddig voltak, s kértek bennünket, hogy az Önök tiszteletreméltó testületénél járjunk közbe, a végből, hogy működnénk együtt, olyan úton, a mely a mostani kapcsolatot nem zárná ki. Éppen ezért mi nem bocsátjuk és nem is bocsáthatják el Őket, s nem is szűnhetünk meg a mi legjobb képességünk szerint szolgálni érdekeiket. 2. Sőt ha megszüntetnék is megkezdett munkánkat, akkor sem lenne semmiféle biztosíték a konvent vezetése alatti egyesítésre; mert sem mi nem kötelezhetjük magunkat arra, hogy a magyarok között a jövőben semmiféle munkát nem folytatunk, sem a mi tőlünk eredő bármiféle igéret nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy a többi különböző felekezetek: a methodisták, a baptisták stb. hasonló munkát ne folytassanak. 3. A magyarok száma ebben az országban oly nagy már, hogy a köztük való munkálkodás bármely egyháznak egymagának nagyon is sok lenne; a három kálvinista egyház: a Magyar Református-, az E.-Á. Presbiteriánus-, és az E.-Á. Ref. egyház egyetértő összmüködésére pedig éppen elegendő. 4. Mivel lehetetlenség a mi munkánkat abbahagyni és mivel mind a három egyháznak megegyezik a hite és a módszere, a mi keresztyén egységünk megköveteli azt, hogy ebben az Isten adta munkában ne álljunk harczban egymással. 5. Az amerikai magyarok ne veszítsék el a protestáns egyház szeretetét és rokonszenvét, sem a felnőtt